62014CO0246[1]

A Bíróság (ötödik tanács) 2014. október 15-i végzése. Vittoria De Bellis és társai kontra Istituto Nazionale di Previdenza per i Dipendenti dell’Amministrazione Pubblica (Inpdap). Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia - Olaszország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A bizalomvédelem elve - Visszaható hatályú nyugdíjcsökkentést előíró nemzeti jogszabály - Kizárólag belső jellegű helyzet - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya. C-246/14. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2014. október 15.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A bizalomvédelem elve – Visszaható hatályú nyugdíjcsökkentést előíró nemzeti jogszabály – Kizárólag belső jellegű helyzet – A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya”

A C-246/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia (Olaszország) a Bírósághoz 2014. május 21-én érkezett, 2014. április 28-i határozatával terjesztett elő az előtte

Vittoria De Bellis ,

Diana Perrone ,

Cesaria Antonia Villani

és

az Istituto Nazionale di Previdenza per i Dipendenti dell’Amministrazione Pubblica (Inpdap)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök (előadó), A. Rosas, Juhász E., D. Šváby és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a bizalomvédelem elvének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a V. De Bellis, D. Perrone és C. A. Villani és az Istituto Nazionale di Previdenza per i Dipendenti dell’Amministrazione Pubblica (Közigazgatási Dolgozók Országos Népjóléti Intézete; Inpdap) között az említett személyek nyugdíjjogosultsága tárgyában terjesztették elő.

Jogi háttér

A 241/1990 törvény

3 A 2005. február 11-i 15. sz. törvénnyel (a GURI 2005. február 21-i 42. száma, 4. o.) módosított, a közigazgatási eljárásra és a közigazgatási dokumentumokhoz történő hozzáféréshez való jogra vonatkozó új szabályokról szóló, 1990. augusztus 7-i 241. sz. törvény (a GURI 1990. augusztus 18-i 192. száma, 7. o.; a továbbiakban: 241/1990. sz. törvény) 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A közigazgatási tevékenység törvényben meghatározott célokat követ, és e tevékenységet a takarékosság, a hatékonyság, a pártatlanság, a nyilvánosság és az átláthatóság követelménye a jelen törvényben és az egyes eljárásokat szabályozó egyéb rendelkezésekben, valamint a közösségi jogrendből fakadó elvekben szereplő részletszabályoknak megfelelően szabályozza.”

A 335/1995 törvény

4 A kötelező és kiegészítő nyugdíjrendszer reformjáról szóló, 1995. augusztus 8-i 335. törvény (a GURI 1995. augusztus 16-i 190. számának általános kiegészítő kiadványa, a továbbiakban: 335/95 törvény) 1. cikkének (41) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A nyugdíjas biztosított túlélő hozzátartozóinak nyugdíjkifizetésére vonatkozóan az általános kötelező biztosítási rendszerben alkalmazandó, hatályos szabályozás kiterjed minden olyan rendszerre, amely kizárja vagy felváltja az általános kötelező biztosítási rendszert. Ha túlélő hozzátartozóként csak kiskorú gyermek, hallgatói jogviszonnyal rendelkező vagy keresőképtelen személy maradt, a nyugdíj mértéke a jelen törvény hatálybalépésétől kezdődően esedékes hozzátartozói nyugellátások esetében 70%. A hozzátartozói nyugellátások összege a mellékletben szereplő F táblázatban foglalt határértékek mértékéig halmozható a jogosult jövedelmével. A jövedelmek és a csökkentett mértékű hozzátartozói nyugellátás jelen bekezdésben foglaltak szerinti halmozásából eredő kifizetés semmi esetre sem lehet kevesebb annál az összegnél, amelyre ugyanaz a személy lenne jogosult akkor, ha a jövedelme az annak megfelelő szintű jövedelmi kategória alatt közvetlenül elhelyezkedő jövedelmi kategória felső határértékének felelne meg. A halmozódási határértékek csak akkor alkalmazandók, ha a jogosult olyan szűk család tagja, amely a jelen bekezdés első mondatában foglalt szabályozás értelmében kiskorú gyermekekből, hallgatói jogviszonnyal rendelkező vagy keresőképtelen személyekből áll. A jelen rendelkezés a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában kapott kedvezőbb szociális ellátások sérelme nélkül alkalmazandó, mivel az újraszámítást a jövőbeli emelésekkel kell figyelembe venni.”

A 724/1994

5 Az 1994. december 23-i 724. sz. törvény (a GURI 1994. december 30-i 304. számának általános kiegészítő kiadványa, a továbbiakban: 724/1994 törvény) 15. cikkének (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A különleges nyugdíj-kiegészítésre vonatkozóan az 1959. május 27-i 324. sz. törvény 2. cikkében foglalt, módosított és kiegészített rendelkezések kizárólag az 1994. december 31. előtt folyósított saját jogú nyugdíjakra és a megfelelő hozzátartozói nyugellátásokra alkalmazandók.”

A 296/2006

6 A 2006. december 27-i 296. sz. törvény (a GURI 2006. december 27-i 299. számának általános kiegészítő kiadványa, a továbbiakban: 296/2006 törvény) egyetlen cikkének (774) és (776) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(774) A nyugdíjas biztosított túlélő hozzátartozóinak nyugdíjkifizetésére vonatkozóan az általános kötelező biztosítási rendszerben alkalmazandó, hatályos szabályozásnak az általános kötelező biztosítási rendszert kizáró vagy felváltó rendszerre történő, a [335/1995 törvény] 1. cikkének (41) bekezdésében foglalt kiterjesztését úgy kell értelmezni, hogy a [335/1995 törvény] hatálybalépésétől kezdődően esedékes hozzátartozói nyugellátások esetében a saját jogú nyugdíj kezdő időpontjától függetlenül a jogosultat már megillető, az öregségi nyugdíj teljes összegének szerves részét képező különleges nyugdíj-kiegészítést a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó százalékos mértékben kell nyújtani.

[...]

(776) A [724/1994 törvény] 15. cikkének (5) bekezdése hatályát veszti.”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7 Az alapeljárás felperesei általános öregségi nyugdíjra és hozzátartozói nyugellátásra jogosultak. A Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia (Számvevőszék, Puglia tartomány ítélkező tanács) előtt többek között a különleges nyugdíjkiegészítés teljes összegének és ahhoz kapcsolódó kamatok kifizetéséhez fűződő jogaik elismerése iránt indítottak keresetet.

8 Ezen eljárások keretében az Istituto Nazionale di Previdenza per i Dipendenti dell’Amministrazione Pubblica (Inpdap) arra hivatkozott, hogy az alapeljárás felperesei csak 1995. augusztus 16. után lettek jogosultak hozzátartozói nyugellátásra. A 296/2006 törvény egyetlen cikkének (774) bekezdése alapján az Inpdap szerint a 335/1995 törvény 1. cikkének (41) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az 1995. augusztus 17-től esedékes hozzátartozói nyugellátások esetében a saját jogú nyugdíjhoz való jogosultság kezdő időpontjától függetlenül a különleges nyugdíj-kiegészítést az öregségi nyugdíj szerves részének kell tekinteni.

9 A Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia lényegében úgy ítéli meg, hogy a 296/2006 törvény egyetlen cikkének (774) és (776) bekezdése eltörölte a hozzátartozói nyugellátásokhoz kapcsolódó azon jogokat, amelyek a 724/1994 törvény 15. cikke (5) bekezdésének általa adott értelmezéséből következtek. A bíróság szerint a 296/2006 törvény egyetlen cikke (774) és (776) bekezdésének kizárólagos célja az olasz állam pénzügyi érdekeinek védelme. Következésképpen az a kérdés merül fel, hogy alkalmazandó-e a bizalomvédelem elve olyan értelmező jogszabályok esetében, amelyek visszaható hatállyal, az érintettek hátrányára módosítanak jogot keletkeztető rendelkezéseket, és hogy a kizárólagos pénzügyi indok nyomós közérdeknek minősülhet-e.

10 E tekintetben a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia a Corte costituzionale (olasz alkotmánybíróság) ítélkezési gyakorlatára hivatkozott. A nevezett bíróság a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia és a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Siciliana (Számvevőszék, Szicília tartomány ítélkező tanács) által hozott két végzés ügyében eljárva 2008. március 12-i 74. sz. ítéletében kimondta, hogy a 296/2006 törvény egyetlen cikke (776) bekezdésének alkotmányosságára vonatkozóan előterjesztett kérdések nem megalapozottak. Ezenkívül a 335/1995 törvényre vonatkozó 2011. január 5-i 1. sz. ítéletében a Corte costituzionale kimondta, hogy a bizalomvédelem elve nem alkalmazható az állami és magánnyugdíjakra vonatkozó jogviszonyokra. A jogalkotó a 335/1995 törvény elfogadásával – az egységes európai valutára való áttérésre irányuló gazdasági és pénzügyi stabilitási paktumhoz kapcsolódó közösségi kötelezettségek betartása érdekében – a magán- és állami nyugdíjrendszerek harmonizációját célozta meg, amely strukturális hatásokat gyakorolt a közkiadásokra és a költségvetési egyensúlyra.

11 A Bíróságnak a feltett kérdések megválaszolására vonatkozó hatáskörével kapcsolatban a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia megjegyzi, hogy a 241/1990 törvény 1. cikke közvetlen és feltétel nélküli utalást tartalmaz az Európai Unió jogrendjének alapelveire, amelyek felhatalmazzák az olasz bíróságokat arra, hogy az általuk meghozandó ítélethez szükséges, konkrét és releváns értelmezési kérelmükkel a Bírósághoz forduljanak. Valóban igaz, hogy a Bíróság a Cicala-ítéletben (C-482/10. sz. EU:C:2011:868) és a Romeo-ítéletben (C-313/12. sz. EU:C:2013:718) azt állapította meg, hogy a 241/1990 törvény 1. cikke nem tartalmaz közvetlen és feltétel nélküli utalást az uniós jogra. Az alapügyben azonban – az említett két ítélet alapjául szolgáló ügyekkel ellentétben – nem az indokolási kötelezettségről, hanem a bizalomvédelem elvéről van szó, amely a nemzeti jog meghatározása nélkül is egyértelműen és feltétel nélkül alkalmazandó.

12 E feltételek mellett a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Úgy kell-e értelmezni a bizalomvédelem elvét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, mint a [296/2006 törvény], amely közérdekű indok megjelölése nélkül úgy rendelkezik, hogy az Istituto di Previdenza nem fizethet kedvezőbb hozzátartozói nyugellátást az 1995. augusztus 17. után folyósított, és a házastársaiknak 1994. december 31. előtt kifizetett öregségi nyugdíjnak megfelelő hozzátartozói nyugellátások jogosultjainak?

2)      Közérdekű indoknak minősühet-e a pénzügyi indok az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló értelmező jogszabály elfogadásakor?”

A Bíróság hatásköréről

13 Először is meg kell állapítani, hogy a feltett kérdések a bizalomvédelem elvének kizárólag belső jellegű helyzetben történő értelmezésére irányulnak.

14 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolására, ha nyilvánvaló, hogy az uniós jogszabály, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérik, nem alkalmazható (lásd ebben az értelemben: Caixa d’Estalvis i Pensions de Barcelona, C-139/12, EU:C:2014:174, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

15 A Bíróság hatáskörrel rendelkezik azonban az uniós jogi rendelkezésekre vonatkozó, előzetes döntéshozatal iránti kérelmekről való döntésre olyan helyzetekben, amikor az alapeljárás tárgyát képező tények nem tartoznak ugyan az uniós jog hatálya alá, de az említett rendelkezések az említett uniós jogi rendelkezések tartalmára utalnak az érintett tagállam tisztán belső jogviszonyára alkalmazandó szabályok meghatározása érdekében (lásd különösen: Poseidon Chartering ítélet, C-3/04, EU:C:2006:176, 15. pont; ETI és társai ítélet, C-280/06, EU:C:2007:775, 22. és 26. pont; Salahadin Abdulla és társai ítélet, C-175/08, C-176/08, C-178/08 és C-179/08, EU:C:2010:105, 48. pont; Cicala-ítélet, EU:C:2011:868, 17. pont; Nolan-ítélet, C-583/10, EU:C:2012:638, 45. pont, valamint Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 21. pont).

16 Ugyanis egyértelmű uniós érdek, hogy a jövőbeli eltérő értelmezések megakadályozása érdekében egységesen értelmezzék az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat, ha valamely nemzeti szabályozás az érintett uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó helyzetekre adott megoldásaiban összhangban van az említett aktussal adott megoldásokkal annak érdekében, hogy a belső helyzetekben és az uniós jog által szabályozott helyzetekben azonos bánásmódot biztosítson, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat (lásd különösen: Salahadin Abdulla és társai ítélet, EU:C:2010:105, 48. pont; SC Volksbank România ítélet, C-602/10, EU:C:2012:443, 87. és 88. pont; Nolan-ítélet, EU:C:2012:638, 46. pont; Allianz Hungária Biztosító és társai ítélet, C-32/11, EU:C:2013:160, 20. és 21. pont, valamint Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 22. pont).

17 Ez a helyzet akkor, ha az uniós jog szóban forgó rendelkezéseit a nemzeti jog közvetlenül és feltétel nélkül alkalmazhatóvá tette az ilyen (Cicala- ítélet EU:C:2011:868, 19. pont; Nolan-ítélet, EU:C:2012:638, 47. pont; Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 23. pont). Ezzel szemben nem ez a helyzet akkor, ha a nemzeti jog rendelkezései lehetővé tennék a nemzeti bíróság számára az eltérést az uniós jog Bíróság által értelmezett e szabályaitól (lásd ebben az értelemben: Kleinwort Benson ítélet, C-346/93, EU:C:1995:85, 16. és 18. pont; Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

18 A 241/1990 törvény Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia által hivatkozott 1. cikkével kapcsolatban a Bíróság korábban már kimondta, hogy ez a rendelkezés a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlata értelmében nem tartalmaz utalást az uniós jogra, és így a Bíróság olyan kérdésekre adhat választ, amelyek az uniós jognak tisztán belső jogviták keretében történő értelmezésére irányulnak (lásd: Cicala-ítélet, EU:C:2011:868, valamint Romeo-ítélet, EU:C:2013:718).

19 A Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia által előadottak alapján nem állapítható meg, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezne a feltett kérdések megválaszolására. Ezen nem változtat önmagában az a tény sem, hogy a kérdések a bizalomvédelem elvére, nem pedig az indokolási kötelezettségre vonatkoznak, mint a Cicala-ítélet (EU:C:2011:868) és a Romeo-ítélet (EU:C:2013:718) alapjául szolgáló ügyekben.

20 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének c) pontjával összhangban az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek tartalmaznia kell azon okok ismertetését, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít. Ezen okok ismertetésének – a releváns tények említett eljárási szabályzat 94. cikkének a) pontjában megkövetelt rövid ismertetéséhez hasonlóan – lehetővé kell tennie a Bíróság számára az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságán túlmenően annak vizsgálatát, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az előterjesztett kérdés megválaszolására (Parva Investitsionna Banka és társai ítélet, C-488/13, EU:C:2014:2191, 25. pont).

21 A fenti megfontolásokra tekintettel az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia által feltett kérdések megválaszolására.

A költségekről

22 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Corte dei conti, sezione giurisdizionale per la Regione Puglia 2014. április 28-i határozatában feltett kérdések megválaszolására.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.