A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40257/2016/7. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 203. §, 361. §] Bírók: Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Fővárosi Ítélőtábla

31.Gf.40.257/2016/7/I.szám

A Fővárosi Ítélőtábla a jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Kárászi Viktor ügyvéd (cím) által képviselt I.r., a Dr. Pallós Zoltán Ügyvédi Iroda által képviselt II.r. és a dr. Kárászi Viktor ügyvéd (cím) által képviselt III.r.alperes ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2016. március 7. napján kelt 34.G.41.946/2015/27. számú ítélete ellen a felperes részéről 28. szám alatt benyújtott fellebbezés és az I.r.alperes részéről Gf.4. szám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, míg az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezéseit akként változtatja meg, hogy az I., III.r.alperesek, mint egyetemleges jogosultak javára megállapított perköltséget 3.810.000,- (Hárommillió-nyolcszáztízezer) Ft-ra felemeli.

A felperes köteles megfizetni az államnak 2.500.000,- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására.

Köteles megfizetni a felperes 15 napon belül az I., III.r.alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 1.370.000,- (Egymillió-háromszázhetvenezer) Ft, míg a II.r. alperesnek 635.000,- (Hatszázharmincötezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-III.r. alperesnek 1.270.000,-Ft, a II.r. alperesnek 1.270.000,-Ft perköltséget. A bíróság kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 1.500.000,-Ft le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítéletének tényállásában rögzítette, az I.r, alperes, mint lízingbe adó a 2007. december 6-án kelt (...) lízingszerződéssel a ...hrsz-ú és a... hrsz-ú ingatlanokat, míg a 2008. január 25. napján közjegyzői okiratba foglalt svájci frank alapú ingatlan pénzügyi lízingszerződés szerint a ... hrsz-ú ingatlanokat a II.r. alperes, mint lízingbe vevő részére lízingbe adta.

A lízingszerződések tárgyát képező ingatlanok természetben a ...., a.... és a ...szám alatt találhatók.

A felek megállapodtak abban, hogy a lízingszerződésben meghatározott futamidő végén az I.r. alperes a lízingelt ingatlanok tulajdonjogát - a lízingszerződésekben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén - megszerzi.

A II.r. alperes az I.r. alperes hozzájárulásával a lízingszerződéssel érintett ingatlanokra jogerős építési engedélyt kapott 900 férőhelyes kollégium felépítésére, amelyet a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel kötött megállapodás alapján kívánt üzemeltetni.

A felperes a II.r.alperessel kötött vállalkozási szerződés alapján a tervezett beruházást részlegesen elkészítette. Ezt követően a II.r.alperes a munkálatokat fedezethiány miatt leállította, a felperes vállalkozói díj követelését azonban nem egyenlítette ki.

A Fővárosi Törvényszék 2014. március 04-én a 23.Fpk..... számú végzésével elrendelte a II.r. alperes felszámolását. A felszámoló 2014. március. 17. napján kelt levelében a felperes hitelezői igényét 1.507.964.825,-Ft összegben nyilvántartásba vette.

A II.r. alperes fizetésképtelensége okán az I.r. alperes a lízingszerződést 2013. január 3-án felmondta.

Az I.r. alperes a 2013. április 23-án kelt adásvételi szerződéssel 673.200.000,-Ft vételárért az ingatlant a rajta lévő felépítménnyel együtt a III.r. alperes részére értékesítette.

Az I.r. alperes a 2013. április 26. napján kelt levelével a lízingszerződés megszűnésére tekintettel az általános szerződési feltételek X. fejezet 58., 59., 60. pontjai értelmében a II.r.alperessel szemben elszámolt. Ennek során az ...számú megállapodásból eredő, lejárt lízingdíjakból, kamatokból és egyéb költségekből eredő 1.737.519.173,-Ft követelését a lízingszerződés szerint a III.r. alperesnek értékesített ingatlan vételárával csökkentette és az így fennmaradó 966.399.173,-Ft összegű, a II.r. alperes által ki nem egyenlített követelését, a II.r. alperes felszámolási eljárásba hitelezői igényként bejelentette.

A törvényszék ítéletében rögzítettek szerint a felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság kötelezze az I.r. alperest 1.507.964.825,-Ft tőkekövetelés és ennek 2013. január 1. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatainak, valamint perköltségnek a megfizetésére.

A felperes az alperesek azon cselekményét jelölte meg fedezetelvonóként, amellyel a lízingszerződés tárgyát képező ingatlanon álló felépítmény tulajdonjogát ellenérték nélkül a lízingbe adó tulajdonába adta. Arra hivatkozott, hogy az I. és II.r. alperes közötti elszámolás keretében került sor arra, hogy a II.r. alperes a lízingdíjhátralék fejében a felperes által megvalósított felépítmény tulajdonjogát az I.r. alperesre ruházta.

A felperes álláspontja szerint az I., II.r. alperesek közt létrejött lízingszerződés eltér a Ptk. 97. §. (1) bekezdésében foglalt aedificum solo cedit elve alól. Ebből következően a felépítmény a II.r. alperes tulajdonát képezte, amelyet az elszámolás során fedezetelvonó módon az I.r. alperes tulajdonába adott.

Kifejtette, hogy az I.r.-III.r. alperesek az áron aluli adásvétellel és a vételár elszámolással nemcsak az üres telek adásvételi szerződésben rögzített és valós értéke közti különbözettel, hanem a felépítmény értékével is ingyenes vagyoni előnyhöz jutottak.

A felperes hivatkozott az 1/2011. (VI.15.) PK vélemény 12. pontjára, amely a hitelező, azaz felperes számára lehetővé teszi azt, hogy a felszámolási eljárás ellenére is pert indíthasson az I.r. alperessel szemben a Ptk. 203. §-a alapján.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett.

Arra hivatkozott, hogy a felperes által előterjesztett megállapítási kereset indításának Pp. 123. §-ban írt törvényi feltételei hiányoznak,

Az I.r.alperes álláspontja szerint a kereseti kérelem azért is alaptalan, mert amennyiben a felperesnek jogerős ítélettel megállapított vállalkozói díjból eredő követelése volna a II.r. alperessel szemben, úgy azt a II.r. alperes felszámolás alá kerülése miatt a Cstv. 38. §. (3) bekezdése alapján végrehajtási eljárásban nem, csak a felszámolási eljárásban érvényesíthetné.

A felperesnek az I.r. alperessel szemben jogai megóvása végett a Ptk. 203. §. szerinti szerződés hatálytalanságának megállapítása nem szükséges, azaz a felperes az I.r. alperessel szemben nincs jogvédelmi helyzetben, mert a II.r. alperessel szembeni végrehajtás elrendelésének Cstv. 38. §. (3) bekezdés szerinti kizártsága nem teszi lehetővé azt, hogy a felperes pénzkövetelését az I.r. alperes tulajdonában álló ingatlanból elégítse ki. Ez okból a felperes megállapítási keresetének Pp. 123.§. szerinti egyik feltétele, a jogmegóvás szükségessége hiányzik, ezért a kereset elutasításának van helye.