1023/1994. (IV. 6.) Korm. határozat

a gazdálkodással összefüggő bűnözés megelőzése, felderítése, valamint a hatékonyabb felelősségre vonás érdekében teendő intézkedésekről és Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság létrehozásáról

A nemzetgazdaságot az elmúlt években befolyásoló mélyreható változások, másrészt a tulajdonviszonyok átalakítása eredményeként kialakulóban van a piacgazdaság. A gazdasági szerkezetátalakítás az európai piacgazdaságokra jellemző új bűnözési formák, elkövetési módszerek megjelenésével jár.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése, az európai gazdasági integráció erősödése következtében a gazdasági bűnözés is egyre inkább nemzetközi formát ölt.

A Kormány - felismerve azt, hogy a gazdaságvédelem ügye a korábbi évek gyakorlatához képest nagyobb hangsúlyt, új munkamódszereket és az állami szervek jobb együttműködését igényli - a következőket határozza el:

1. a) A Kormány koordinációs döntéselőkészítő és javaslattevő szervként soron kívül Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre, amely

- áttekinti a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, javaslatot tesz a bűnmegelőzés és a gazdaságvédelem korszerűsítéséhez szükséges módosításukra, valamely gazdasági tevékenység szabályozásához szükséges új jogszabály megalkotására, a gazdasági szabályozórendszer ellentmondásainak feltárására és megszüntetésére;

- állást foglal a gazdaságvédelmi bűnmegelőzés koncepcionális kérdéseiben;

- javaslatokkal segíti a Kormány gazdasági jogalkotói döntéseinek előkészítését és meghozatalát, figyelemmel kíséri az Európa Tanács gazdaságvédelmi és bűnmegelőzési ajánlásainak érvényesülését;

- kialakítja az állami ellenőrző és felügyelő hatóságok, valamint a gazdaság védelmében érdekelt más szervek közötti együttműködés formáit és módszereit.

b) A Bizottság tagjait a belügyminiszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Állami Bankfelügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet, az Állami Értékpapír Felügyelet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Rendőrfőkapitányság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Szerencsejáték Felügyelet, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezetője jelöli ki vezető munkatársai közül.[1]

A Bizottság elnöke a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának közvetlen alárendeltségében működő kormánymegbízott.

c) A Kormány felkéri az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint a legfőbb ügyészt, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját arra, hogy személyesen, illetve képviseletében a szervezet vezető tisztségviselője útján segítse a Bizottság munkáját.[2]

d) A Bizottság ügyrendjét a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hagyja jóvá.[3]

e) A Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretein belül működő Operatív Koordinációs Csoport gondoskodik.[4]

2. A nemzetgazdaságot károsító visszaélések lehetőségeinek csökkentése, a láthatatlan jövedelmek keletkezésének megakadályozása és a pénzügyi biztonság javítása érdekében át kell tekinteni a követelések kiegyenlítésére, a pénzforgalomra vonatkozó szabályozást, és olyan módosításokat kell kezdeményezni, amelyek - a bűnmegelőzési érdekeket szem előtt tartva - a gazdasági szféra készpénzforgalma csökkenésének irányába hatnak. Meg kell vizsgálni a készpénzforgalmat kiváltó megoldások gyorsabb és szélesebb körű bevezetése ösztönzésének lehetőségeit.

Felelős: pénzügyminiszter

a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérésével

Határidő: 1994. december 31.

3. A hitelezéssel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásának megakadályozása érdekében elő kell segíteni a hitelinformációs rendszer létrehozását.

Felelős: pénzügyminiszter

Határidő: folyamatos

4. a) Az adóhatóságok és a pénzintézetek a nyomozó hatóságoknak az adó- és a banktitok feloldására vonatkozó megkereséseit - összhangban az e kérdést rendező jogszabályokkal - soron kívül teljesítsék.

b) A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az ügyészi szervezet - hatáskörében eljárva - segítse elő a bűnüldöző szervek törvényes információszerzési igényének teljesítését.

5. Meg kell kezdeni a vagyonvédelmi tevékenység és a magánnyomozás folytatására vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását annak érdekében, hogy a rendőrségről szóló törvény elfogadása után - e törvény rendelkezéseivel összhangban - a jogszabályjavaslat előterjeszthető legyen.

Felelős: belügyminiszter

Határidő: a törvény elfogadását követően soron kívül

6. Vizsgálni kell a gazdálkodó szervezetekkel szemben alkalmazható gazdasági jellegű szankciók körének bővítési lehetőségeit, és a megoldásra javaslatot kell tenni a Kormánynak.

Felelős: igazságügy-miniszter

pénzügyminiszter

Határidő: 1994. december 31.

7. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat cégjegyzéken alapuló számítógépes adatbázisa alkalmassá tehető-e a tulajdonos vagy ügyvezető neve alapján történő adatkeresésre, az egy személyhez tartozó cégek kimutatása érdekében.

Felelős: igazságügy-miniszter

Határidő: 1994. december 31.

8. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni az állami ellenőrző és felügyelő szervek tevékenységét. Érvényt kell szerezni a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 122. § (2) bekezdése azon rendelkezésének, amely szerint minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanújának észlelése esetén feljelentést tenni. Ennek érdekében a miniszterek intézkedjenek az irányításuk alatt működő állami ellenőrző és felügyelő szervek felé, hogy készítsenek az e határozatból adódó feladataik ellátására intézkedési terveket; ezek időarányos végrehajtását a miniszterek kísérjék figyelemmel.

Felelős: valamennyi érintett miniszter

Határidő: intézkedési tervek elkészítésére: 1994. április 30.

9. Meg kell vizsgálni a vagyonelszámoltatás egyes európai országokban létező intézménye bevezetésének lehetőségét - az alkotmányosság keretein belül - annak érdekében, hogy a tisztázatlan eredetű jövedelem eredetének igazolása ne a hatóságot, hanem a tulajdonost terhelje.

Felelős: pénzügyminiszter

igazságügy-miniszter

Határidő: 1994. május 15.

10. Az ORFK vezetője és a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka saját hatáskörében tegyen hatékony intézkedéseket a gazdasági bűnügyek nyomozásának szakszerűbbé tétele és meggyorsítása érdekében.

A belügyminiszter és a pénzügyminiszter ennek megvalósulását irányítási jogkörében folyamatosan mozdítsa elő, és kérje számon.

11. A Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg a gazdasági bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos ügyészi nyomozásfelügyeleti tevékenység megerősítésének és hatékonyabbá tételének lehetőségét és intézkedésével segítse elő e nyomozások gyors és eredményes lefolytatását.

12. A Kormány a korrupció elleni harc és a gazdaságvédelmi tevékenység szervezeti és személyi feltételeinek javítása érdekében indokoltnak tartja a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinél 250 fős létszámfejlesztés végrehajtását. A fejlesztés költségeit az 1995-ös költségvetésben kell tervezni.

Felelős: belügyminiszter

pénzügyminiszter

Határidő: folyamatos

13. A gazdasági bűncselekmények felderítése érdekében folytatott nyomozások eredményességének javítása igényli az igazságügyi szakértők speciális képzését. Az igazságügy-miniszter az ehhez szükséges személyi és dologi feltételek biztosítása érdekében tegyen előterjesztést a Kormányhoz.

Felelős: igazságügy-miniszter

Határidő: 1994. július 31.

14. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.