A Kúria Gfv.30198/2015/14. számú precedensképes határozata megállapítás iránti per tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk] Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A felperesnek a nem vagyoni kártérítés körében az alperesek jogellenes magatartását nem sikerült bizonyítania. Az állított per elhúzódó magatartásuk az adott tényállás mellett nem vagyoni kár megítélésére nem adott lehetőséget.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

részítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.198/2015/14.

A tanács tagjai: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke

Dr. Vezekényi Ursula előadó bíró

Dr. Osztovits András bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Orgován Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Orgován István ügyvéd

Az alperesek: I. rendű,

II. rendű

III .rendű alperes

Az alperesek képviselője: Dr. Baborják Zoltán I. rendű alperes képviselője, Dr. Pogány Júlia II. és III. rendű alperes képviselője.

A per tárgya: elszámolási kötelezettség megállapítása.

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és részítéletének száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.494/2014/7. számú részítélet

Az elsőfokú bíróság neve és ítéletének száma: Fővárosi Törvényszék 32.G.42.215/2013/29. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 79.375 (hetvenkilencezer-háromszázhetvenöt) Ft, a II. és a III. rendű alperesnek 35.000 - 35.000 (harmincötezer-harmincötezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 250.000 (kettőszázötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű alperes 1999. december 27-én kelt alapító társasági szerződése szerint az I. rendű alperes beltagja a felperes, kültagja a II. rendű alperes volt. A felperes és a II. rendű alperes ekkor házastársak voltak.

Az I. rendű alperes 2000. május 5-én 24 hónapra gépkocsira vonatkozó bérleti szerződést kötött egy perben nem álló kft-vel. A szerződés szerint az I. rendű alperesnek 1.380.000 Ft biztosítékot, valamint havonta 113.000 Ft bérleti díjat kellett fizetnie. Abban az esetben, ha a bérbevevőnek a szerződés megszűnésekor nincs hátraléka, és a járművet a rendes használatot meg nem haladó károsodás nélkül visszaszolgáltatja, a bérlő az opciós joga folytán a gépjármű tulajdonjogát 2002. április 20-án megszerezheti.

[2] A felperes beltagsági jogviszonya 2001. május 29-én megszűnt, ekkor beltaggá a II. rendű alperes vált, kültagként a II rendű alperes anyja lépett be a társaságba.

[3] A társasági szerződés módosítása szerint az I. rendű alperes a kilépő felperessel elszámolt, az 5.000.000 Ft nagyságú vagyoni betétjét visszafizette.

[4] A gépkocsi a tagsági jogviszony megszűnése után is a felperes birtokában és használatában maradt, bár a bérleti díjat és a biztosítást az I. rendű alperes fizette. Az I. rendű alperes opciós jogával nem élt. A bérbeadó kft. időközben felszámolás alá került. A felperestől a felszámoló visszakövetelte a gépkocsit. Biztosítás hiányában a gépkocsi a forgalomból kivonásra került, majd 2006. februárjában azt a felperes megvásárolta.