BH+ 2006.3.142 Vagyongyarapodás hiányában az illetéket törölni kell [1990. évi XCIII. tv. 3. §, 80. §]

A felperes 2003. július 17. napján vásárolta meg a perbeli ingatlan tulajdonrészét azzal, hogy azt a szomszédos, saját tulajdonában lévő telekhez csatolja. A felek a 10 000 000 forint összegű vételár megfizetésének feltételeként kikötötték a telekhatár-módosítás engedélyezését, és ennek meghiúsulása esetére elállási jogot is kikötöttek.

Az elsőfokú illetékhivatal fizetési meghagyásával 1 003 000 forint illeték, és ugyanennyi illetékelőleg fizetési kötelezettséget állapított meg a felperes részére. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés hatályba lépéséhez az építésügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

Időközben a felek telekhatár rendezésére irányuló kérelmét jogerősen elutasították, ezért a felperes és az eladó 2003. december 4. napján megállapodást kötöttek, melyben az adásvételi szerződést közös akarattal felbontották. Kérelmükre a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszüntette.

Az alperes 2004. augusztus 5. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a szerződés nem tartalmaz felfüggesztő feltételt, érvényességét az önkormányzat határozata nem befolyásolja, az elállási jog sem érinti a szerződés hatályba lépését, illetve érvényességét.

A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a szerződés hatályának beálltát a telekegyesítési kérelem elbírálásához, mint feltételhez kötötték, így az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. § (5) és (6) bekezdései ellenére állapította meg a fizetési kötelezettséget. Utalt arra, hogy az alperes a határozat meghozatalakor már tudott a telekegyesítési kérelme elutasításáról és a nyilvántartási eljárás megszüntetéséről.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú fizetési meghagyásra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Vizsgálta a felek jognyilatkozatait tartalmazó okiratokat, így az adásvételi szerződést, illetve a 2003. december 4. napján aláírt "Megállapodás ingatlan adásvételi szerződés megszüntetéséről" című iratot.

Ennek alapján megállapította, hogy a felek az ingatlan adásvételi szerződés hatályba lépését az építésügyi hatóság telekegyesítési engedélyétől tették függővé, így a szerződés felfüggesztő feltételt tartalmaz, a feltétel érthető, egyértelmű és jogszerű.

Mivel az önkormányzat az engedélyt megtagadta, a feltétel meghiúsult, így a szerződés hatályba sem lépett. Másrészről a felek 2003. december 4. napján a szerződést közös akarattal felbontották, így amennyiben hatályba lépett volna, ennek hatályát megszüntették.

Az Itv. 3. § (6) bekezdése szerint a felfüggesztő feltételtől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. A felfüggesztő feltétel azonban nem következett be, így nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség.

Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a jogügyeletet a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, és ezt a földhivatal határozatával igazolja, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének van helye. Az alperes azonban ezt nem vette figyelembe, és nem mentesítette a felperest az illetékfizetési kötelezettség alól.

Rámutatott ugyanakkor az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes tévesen hivatkozott az Itv. 3. § (5) bekezdésére, mert önmagában az adásvételi szerződés hatályosulása nem függött hatósági jóváhagyástól, maguk a felek kötötték ki felfüggesztő feltételként a hatósági eljárás eredményét.