31990D0256[1]

A Bizottság határozata (1990. május 10.) a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek megállapításáról

A Bizottság határozata

(1990. május 10.)

a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek megállapításáról

(90/256/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló, 1989. május 30-i 89/361/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 4. cikke második francia bekezdésére,

mivel a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére a tagállamokban már alkalmazott módszerek nagyjában hasonlóak;

mivel ebből következően szükséges összehangolni e módszerek részletes szabályait azért, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek;

mivel az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére szolgáló módszereket e határozat melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1990. május 10-én.

a Bizottság részéről

Ray Mac Sharry

a Bizottság tagja

[1] HL L 153., 1989.6.6., 30. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék genetikai értékét az alábbi módszerek egyikével vagy azok kombinációjával lehet kiszámítani. Az illetékes hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely a vizsgálatok eredményéből származik. A végeredményeket hozzáférhetővé kell tenni.

I. Teljesítményvizsgálat

1. Teljesítményvizsgálat állomáson

a) Meg kell adni a vizsgáló állomásért felelős szerv vagy hatóság nevét és az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős illetékes hatóság nevét.

b) Ismertetni kell a vizsgálat menetét.

c) Világosan meg kell adni a következő részleteket:

- az állomásra való befogadás feltételeit és különösen a fiatal tenyészállatok legmagasabb életkorát vagy súlyát a vizsgálat megkezdésekor, valamint az állatok számát,

- a vizsgálati időszak hosszát az állomáson vagy az állat végsúlyát,

- az étrend típusát és takarmányozási rendszert.

d) Ismertetni kell a rögzített tulajdonságokat (például az élősúlyt, a takarmányértékesítést, a testösszetétel becsült adatait, a tejtermelést, a tej összetételét, a gyapjútermelés minőségét és minden egyéb lényeges adatot).

e) A genetikai érték becslésére használt módszernek az elismert tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. A vizsgált tenyészállatok genetikai értékét tenyésztési értékként vagy minden egyes tulajdonságra egyidejűleg végrehajtott összehasonlítás eredményeként adják meg.

2. Teljesítményvizsgálat gazdaságban

A teljesítményvizsgálat elvégezhető egy gazdaságban is, feltéve hogy a vizsgálat végén a genetikai értéket ki lehet számítani az elfogadott tenyésztéstechnikai elvek alapján.

II. Tejtermelési nyilvántartása és a tenyészérték becslése a nőivarú állatok tejtermelési jellemzőinek meghatározásához

1. Meg kell adni a vizsgálatért felelős szerv vagy hatóság nevét és az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős illetékes hatóság nevét.

2. Ismertetni kell a vizsgálat menetét.

3. Ismertetni kell a Tejelő Állatok Tejtermelő Képességét Nyilvántartó Nemzetközi Bizottság által megállapított szabványokkal összhangban rögzített tulajdonságokat (például a tejtermelést, a tej összetételét és minden egyéb lényeges adatot).

4. A nőivarú állatok tenyészértékének meghatározásakor használt fejési nyilvántartásoknak:

- olyan időszakra kell vonatkozniuk, amely megfelel a Tejelő Állatok Tejtermelő Képességét Nyilvántartó Nemzetközi Bizottság által megállapított szabványoknak,

- igazodniuk kell minden fontos környezeti behatáshoz.

5. A genetikai érték becslésére használt módszernek az elismert tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. A vizsgált tenyészállatok genetikai értékét tenyésztési értékként vagy minden egyes tulajdonságra egyidejűleg végrehajtott összehasonlítás eredményeként adják meg.

III. Ivadékvizsgálat és/vagy az oldalági rokonokra vonatkozó vizsgálat

1. Meg kell adni a vizsgálatért felelős szerv vagy hatóság nevét és az eredmények kiszámításáért és nyilvánosságra hozataláért felelős illetékes hatóság nevét.

2. A tenyészállat genetikai értékét megfelelő számú ivadék, valamint adott esetben oldalági rokon tulajdonságainak értékelése alapján kell kiszámítani az alábbiak tekintetében:

a) hústermelés vagy tenyésztulajdonságok:

- meg kell adni a vizsgálati módszer részletes leírását vagy arra hivatkozni kell,

- az ivadékokat és/vagy az oldalági rokonokat nem szabad elkülönítve kezelni,

- az ivadékvizsgálatnak és/vagy oldalági rokonok vizsgálatának három fajtáját kell elismerni:

i. központi vizsgálat az ivadékvizsgáló és/vagy oldalági rokonokat vizsgáló állomáson;

ii. az ivadékok és/vagy oldalági rokonok tervszerű vizsgálata egy gazdaságban. Az ivadékokat és az oldalági rokonokat úgy kell elosztani az állományok között, hogy a tenyészállatok között érdemi összehasonlítást lehessen végezni;

iii. azonosított ivadékok és/vagy oldalági rokonok vágott testéről összegyűjtött adatok;

b) tejhasznúak tulajdonságai:

- ismertetni kell a vizsgálat menetét,

- a nőivarú állatokat nem szabad elkülönítetten kezelni,

- a genetikai érték kiszámításánál számításba kell venni a tejtermelést és a tej összetételét.

3. Az ivadékokat és az oldalági rokonokat elfogulatlanul kell kiválasztani. Minden lényeges adatot fel kell használni a tenyészállatok genetikai értékének becslésekor. A tenyészérték meghatározásakor megfelelő eljárások segítségével ki kell szűrni a genetikai jellemzőkön kívüli behatásokat.

4. Ismertetni kell a rögzített tulajdonságokat (például élősúly-gyarapodást, a takarmányhasznosítást, a vágott testek minőségét, a tejtermelést, a tej összetételét, a gyapjútermelés minőségét, a szaporodási tulajdonságokat, a termékenységet, a szaporaságot, az ivadékok és/vagy az oldalági rokonok életképességét és minden egyéb lényeges adatot).

5. A genetikai érték becslésére használt módszernek az elismert tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie.