1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozat

a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési programcsomagról

A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a munkaerőpiaci hátrányok csökkentése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a vidék lakosságmegtartó képességének növelése céljából szükséges egy gazdaságélénkítő programcsomag, a Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programja (a továbbiakban: Program) indítása a gazdasági mutatók alapján elmaradott településeken, az önkormányzatoknak, valamint az ott működő, székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, továbbá az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdonban álló gazdasági társaságoknak nyújtott támogatás biztosításával;

2. egyetért azzal, hogy a Program az 1. mellékletben szereplő 50 településen induljon;

3.[1]

4.[2]

5.[3]

6. felhívja

a)[4]

b) a belügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a pénzügyminisztert, az emberi erőforrások miniszterét, az agrárminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy - a belügyminiszternek az érintett önkormányzat véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára - biztosítsák az 1. melléklet szerinti településeken a 2. mellékletben meghatározott, feladatkörükbe tartozó közszolgáltatásokat;[5]

Felelős: belügyminiszter

Miniszterelnökséget vezető miniszter

pénzügyminiszter

emberi erőforrások minisztere

agrárminiszter

innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

7. egyetért azzal, hogy a Programot az alábbi szervezetrendszernek megfelelően kell lebonyolítani:

a) a stratégiai irányok meghatározásáról, a szakterületek feladatainak kijelöléséről a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, az agrárminiszter közösen dönt, amely tárcavezetőket a Miniszterelnökséget vezető miniszter - akadályoztatása esetén a belügyminiszter - hívja össze,

b) az operatív feladatokat az a) pontban megnevezett miniszterek által kijelölt szakmai felsővezetői grémium lássa el,

c) a támogatásokkal kapcsolatos döntéseket a belügyminiszter vagy az általa kijelölt szakmai felsővezető hozza meg,

d) a településeket a Belügyminisztérium állományában foglalkoztatottak segítsék;

8.[6]

9.[7]

10.[8]

11. felkéri az illetékes megyei önkormányzatokat, hogy a Program végrehajtása érdekében, önként vállalt feladatként a 7. pontban meghatározott szervezetrendszerrel szoros együttműködésben az érintett településeket a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék és támogassák.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozathoz

A Kedvezményezett Települések Gazdaságélénkítő Programjában részt vevő települések

1. Abaújszántó

2. Alacska

3. Álmosd

4. Barabás

5. Báránd

6. Bárna

7. Besenyőtelek

8. Borsodnádasd

9. Buják

10. Csány

11. Csengőd

12. Diósjenő

13. Dunavecse

14. Erdőbénye

15. Érsekvadkert

16. Fülöp

17. Gamás

18. Győrtelek

19. Gyulaháza

20. Homokmégy

21. Izsófalva

22. Jászkarajenő

23. Kaszaper

24. Kazár

25. Kevermes

26. Körösszegapáti

27. Kunadacs

28. Kunbaja

29. Levelek

30. Mád

31. Monok

32. Monostorpályi

33. Nagybajom

34. Nagykamarás

35. Nyírkércs

36. Őr

37. Örményes

38. Petneháza

39. Ramocsaháza

40. Somogysárd

41. Sükösd

42. Szamosszeg

43. Szécsény

44. Tápióság

45. Tápiószőlős

46. Tiszalúc

47. Tiszaroff

48. Tiszaszőlős

49. Újszilvás

50. Varsány

2. melléklet az 1403/2019. (VII. 5.) Korm. határozathoz

A településfejlesztés, helyi gazdasági fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű helyi közszolgáltatások

a) Bölcsőde

A bölcsődei ellátás a három éven aluli gyermekek számára (20 hetes és 3 éves kor között) biztosítja a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerinti napközbeni ellátást, nevelést, gondozást, felügyeletet, étkeztetést. A bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatás időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodjon.

b) Óvoda

Az óvodai nevelést a gyermekek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig kell biztosítani. A települési önkormányzatnak helyben kell gondoskodnia az óvodai nevelésről, ha legalább nyolc óvodáskorú gyermek rendelkezik az adott településen lakóhellyel, és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, valamint ha a szülők ezt igénylik.

c) Háziorvos és házi gyermekorvos

A háziorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A házi gyermekorvos az ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja, de felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos és házi gyermekorvos feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása.

d) Védőnői ellátás

Feladata a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel, a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzése, a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint, a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, a szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban, az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása.

e) Családsegítés, szociális munka, család- és gyermekjóléti szolgálat

Célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítésben nyújtott szolgáltatások személyes szociális szolgáltatások, amelyek a szociális munka eszközeire és módszereire építenek.

f) Gyermekétkeztetés

A gyermek életkorának megfelelő intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítania a bölcsődében, óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai kollégiumban, az általános iskolai és a középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó fogyatékosok nappali intézményében. A gyermekeknek juttatott ingyenes vagy kedvezményes étkezés biztosítása eszközként szolgál a gyermekszegénység csökkentéséhez, a gyermekek alapvető szükségleteinek biztosításához. Emellett a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a nyári szünet és a tanítási szünetek időtartama alatt is biztosítani kell az ingyenes szünidei gyermekétkeztetést a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára.

g) Szociális étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

h) Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy számára a saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Az ellátás az igénylő, illetve annak törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ezt követően felmérik az igénylő egészségi, szellemi és fizikai állapotát, megállapítják a gondozási szükséglet mértékét, és ennek megfelelően a szükségletekhez igazodóan állapítják meg a részére nyújtott szolgáltatásokat.

i) Közművelődési feladatellátás, közművelődési intézmény, közösségi tér

A feladat magában foglalja a közművelődési alapszolgáltatások megszervezését, meghatározott pénzügyi támogatás biztosítását, valamint a helyi lakosság képviseletének biztosítását a közművelődési feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítésében, művelődő közösségek létrejöttének elősegítését, működésük támogatását, fejlődésük segítését, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítását (a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása, a tehetséggondozás és tehetségfejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint a kulturális alapú gazdaságfejlesztés).

j) Megszervezett ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-kezelés, hulladékszállítás

k) Karbantartott úthálózat, úttartozékok és műtárgyak

A település lakóit mindennapjaikban leginkább érintő olyan közfeladat, amely jelentősen befolyásolja a mobilizációt, a munkavállalást, a vállalkozások nyújtotta / közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és a versenyképességet.

l) Munka- és iskolakezdéshez, településmérethez igazodó helyi, illetve helyközi közösségi közlekedés

Tervezhető, gyors kulturált menetrendszerű tömegközlekedés biztosítása.

m) Közvilágítás

Meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágításának biztosítása.

n) Megfelelő közbiztonság

A közbiztonság fenntartása egymást kiegészítő elemekből álló, komplementer rendszer, amelynek elemei a rendőrség, az önkormányzati rendészeti szolgálatok (közterület-felügyelet, mezőőri szolgálat, önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, halászati őrszolgálat), személy- és vagyonőrök, fegyveres biztonsági őrök, katasztrófavédelem és egyéb állami szervek, erdészeti szakszolgálat, állami természetvédelmi szolgálat, egyéb szakszolgálatok; egyéb önkormányzati szervek, önkéntes tűzoltó egyesületek, polgárőrség, magánbiztonsági szervezetek (biztonsági őrök), térfigyelő kamerák.

o) Falugondnoki szolgálat

A falugondnoki szolgáltatás olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben (heti 40 óra), közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondok alkalmazásával és a szolgáltatás jellegéhez igazodó gépjármű üzemeltetésével biztosítanak, csökkentve ezzel az aprófalvak és a külterületi lakott helyek szolgáltatás- és intézményhiányból eredő hátrányait.

p) Megfelelő sportolási lehetőség

A rendszeres mozgás, sportolás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, a kiegyensúlyozott élethez. Ezért a lakosság megfelelő körülmények közötti sporttevékenységének, különösen a gyermek- és fiatalkorúak egészséges, aktív életmódra nevelésének, valamint a magyar élsportok utánpótlásának hatékony biztosításához indokolt a sportolás, elsősorban a labdarúgás és kézilabda sport megfelelő körülményeinek biztosítása.

q) Zenetanulási lehetőség

A kiegyensúlyozott életmód része a zenei műveltség. Ezért a lakosság, különösen a gyermek- és fiatalkorúak számára indokolt az érdeklődési körnek megfelelő zenetanulási lehetőség biztosítása.