A Kúria Bfv.1594/2015/7. számú precedensképes határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 222. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 416. §] Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Tuba István

A határozat elvi tartalma:

I. Amennyiben fedik egymást az elkövetési magatartások, akkor az egyazon cselekmény csak egyetlen bűncselekményként minősülhet, és figyelembe kell venni azt is, hogy a zaklatás eleve csak akkor valósul meg, amennyiben a cselekmény súlyosabban büntetendő bűncselekménynek nem minősül. Ha tehát az adott cselekmény pl. a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő garázdaság vétségének minősül, akkor ez a cselekmény nem lehet egyúttal zaklatási részcselekmény is.

II. Elvárható az olyan határozatszerkesztés, hogy a bíróság - rövidített indokolás esetén is - a határozat indokolási részében a tényállást követően rögzítse, hogy milyen bűncselekményben állapította meg a terhelt bűnösségét (vagy mentette fel), milyen törvényhely alapján és mely tényállási pont vonatkozásában.

Kapcsolódó határozatok:

Jászberényi Járásbíróság B.329/2013/1., Jászberényi Járásbíróság B.329/2013/12., *Kúria Bfv.1594/2015/7.* (BH 2016.10.261)

***********

KÚRIA

Bfv.II.1594/2015/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. évi február hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Jászberényi Járásbíróság 4.B.329/2013/12. számú ítéletét megváltoztatja:

a terheltet az ellene zaklatás vétsége [Btk. 222. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti;

a pénzbüntetés napi tételeinek számát - az egy napi tételek összegének érintetlenül hagyása mellett - 200 (kétszáz) napi tételre mérsékli, így a pénzbüntetés összege 220.000 (kétszázhúszezer) forintra mérséklődik;

a pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni;

a részlefizetés engedélyezését mellőzi.

A Jászberényi Járásbíróság 4.B.329/2013/12. számú ítéletét egyebekben hatályában fenntartja.

Elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett - a 220.000 (kétszázhúszezer) forintot meghaladó - összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Jászberényi Járásbíróság a 2014. augusztus 21. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős 4.B.329/2013/12. számú ítéletével terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli - ebből 1 esetben folytatólagosan elkövetett - garázdaság vétségében [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdés] és zaklatás vétségében [Btk. 222. § (1) bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 300 napi tétel, napi tételenként 1.100 forint, összesen 330.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés részletekben megfizethetőségéről, és a részletfizetés elmulasztása miatti esetleges átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költségről.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt BF.1540/2015/1. szám alatt a terhelt javára - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a zaklatás vétségében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

Az indítvány szerint az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő zaklatás vétsége szubszidiárus bűncselekmény, amely kizárólag akkor állapítható meg, ha egyidejűleg súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Ilyen súlyosabb bűncselekmény a két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett garázdaság vétsége.

A zaklatás megállapításához szükséges rendszeresség vagy tartósság megállapíthatóságának nem akadálya, hogy egyes részcselekményei garázdaságnak minősülnek. A 2013. február 24-én elkövetett garázdaság (tényállás 3. pont) azonban nem releváns, mert ekkor a sértett önként vette fel a kapcsolatot a terhelttel. A 2013. február 20-án (tényállás 2. pont) és a 2013. augusztus 4-én (tényállás 4. pont) elkövetett garázdaság, illetve a 2013. augusztus 6-i (tényállás 5. pont) zaklatásként értékelt cselekmények között eltelt öt és fél hónap alatt megvalósított mindösszesen három cselekmény sem rendszeresnek, sem tartósnak nem vehető, ezért a zaklatás megállapítására nem alkalmasak.

A Legfőbb Ügyészség ezért az alapítélet megváltoztatásával a terhelt tanácsülésen történő felmentését indítványozta a zaklatás vétségének vádja alól azzal, hogy a kiszabott pénzbüntetés napi tételei számának csökkentése nem indokolt, mert a terhelt korábban és a jelen alapügy alatt is követett el garázdaságot.

A terhelt felülvizsgálati eljárásban kirendelt védője az észrevételében alapvetően egyetértett az ügyészti állásponttal. Rámutatott azonban arra, hogy a sértett kizárólag a 2013. február 20-i (tényállás 2. pont) és a 2013. augusztus 6-i (tényállás 5. pont) magatartás miatt terjesztett elő magánindítványt, így erre a két cselekményre tartja helytállónak a Legfőbb Ügyészség érvelését.

A terhelt nem tett észrevételt.