A Pécsi Törvényszék K.21471/2006/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 64. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 4. §, 9. §, 73. §, 74. §, 101. §, 102. §, 104. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 105. §, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. §] Bíró: Heinemann Csilla

A Baranya Megyei Bíróság

7.K.21.471/2006/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Dr. Gál Sándor ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) gazdasági társaság felperesnek, a Dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, környezetvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A megyei bíróság a felperes keresetét e 1 u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft perköltséget, valamint az államnak az Illetékes Allami Adóhatóság felhívására az ott megjelölt módon és számlára 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság tényállást a csatolt iratok alapján az alábbiak szerint állapította meg:

A (helységnév) (cím) alatti (hrsz-ú) 36114 m2 területű ingatlan tulajdonosa 1991-től 2000. július 31.napjáig a felperes volt, majd 2000 augusztusától a (cégnév) Kft ‚Fa" telephelyeként működött. 1991 évet megelőzően a (cégnév) Rt. tulajdonában állt, ahol a (helységnév) Igazgatóság többször ellenőrizte a veszélyes hulladékok kezelését. Ennek keretében megállapították, hogy a festékiszap egy része a festékmaradékok és a foszfátiszap tárolását vízzáró réteg nélküli területen végzik, a környezetszennyezés veszélye fennáll. Az utóellenőrzés során - 1990. augusztus 24-én - az került megállapításra, hogy a festékiszap elhelyezésének kivételével a korábbi jegyzőkönyvben előírtakat a cég végrehajtotta, azonban a festékiszap (84 tonna) 2/3- ának elhelyezésére nem az erre a célra kialakított átmeneti tárolóban történt meg. A tárolás körülményei rendezetlenek, vízzáró réteg nélküli területen történik, a hordóból az iszap a talajra ömlik.

1991-től folyamatosan vas, acéltároló eszköz gyártás keretén belül fémkazetták, postaládák, üzemanyagtartó edények gyártása folyik a telephelyen.

A (helységnév) Felügyelőség 1998. szeptember 22-én vett fel jegyzőkönyvet, melyben megállapították, hogy a 27-es kút környezetében a talajvíz szénhidrogénekkel szennyezett, ezért került sor a (szám)-ú határozat kibocsátására, melyben a felperest a fióktelep területén bekövetkezett szénhidrogén származékok okozta talaj és talajvízszennyezés megszüntetésére kötelezte.

A határozat fellebbezés híján jogerőre emelkedett. A felperes 1999. szeptember 29-én kelt beadványában bejelentette hogy a kárelhárítást megkezdte, és a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte arra hivatkozva, hogy az általa beszerzett tanulmányból megállapítható, hogy a talaj és talajvízszennyezés az 1970-es és 1980-as években következett be, és ebben az időszakban az ingatlanon a (név) Rt folytatta gazdasági tevékenységét. Az elsőfokú hatóság a 2000. május 5.napján kelt (szám)-ú határozatával utasította el a felperes más gazdálkodó szervezet kötelezésére irányuló kérelmét, mely határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt. A fellebbezés folytán az alperes a (szám)-ú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az eljárást megszüntette.

A felperesi kereseti kérelem folytán a Baranya Megyei Bíróság 19.számú határozatával az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárásban az alperes feladatává tette a felperesi fellebbezésben foglaltak érdemi vizsgálatát, és az azt megelőző eljárás kivizsgálását követően új határozat hozatalát.

Az alperes 2003. június 3. napján kelt (szám)-ú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokon eljárt környezetvédelmi hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felügyelőség a tényállás tisztázása során nem állapította meg kellő megalapozottsággal a szennyezést okozó tevékenység folytatóját, a rendelkezésre álló iratok nem bizonyítják egyértelműen, hogy a szennyezés a felperesi Rt. tevékenységéből ered. Az új eljárásban a meglévő szennyezés okozóját és a talajvíz-szennyezés megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget kell az elsőfokú hatóságnak megállapítania.

Ezen határozat hozatalát megelőzően a telephely akkori tulajdonosa ellen a Somogy Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 4 számú végzésével felszámolási eljárás lefolytatását rendelte el, a végzés 2003. január 7. napján emelkedett jogerőre, mely egyidejűleg a felszámolás kezdő időpontja volt. A cégbíróság által kijelölt felszámoló a (cégnév) Rt. mely a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi XL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31.§ (1) bekezdés c./ pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve 2003. február 10.napján nyújtotta be környezetvédelmi nyilatkozatát, melyet az elsőfokú hatóság 2003. július 9.napján kelt (szám)-ú határozatával elfogadott. Egyidejűleg a felszámolás alatt álló (cégnév) Kft illetőleg annak jogelődjeként a (cégnév) tevékenységével összefüggésben keletkezett, és a hatósági eljárások során bizonyított környezeti terhek rendezésére a ‚.(cégnév) Kft-t a határozatában foglaltak szerint kötelezte. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a Kft a telephelyen 2001. augusztus 1-jével végez vas, acéltároló eszközöket gyártó, továbbá felületkezelő és fémmegmunkáló tevékenységeket. Rámutatott arra, hogy a telephelyen részlegesen feltárt talaj és talajvíz szennyezés bekövetkezéséért a Kft-t nem terheli felelősség, ugyanis a Kft még nem létezett a környezetszennyezést elrendelő hatósági határozat jogerőre emelkedésekor, továbbá a kiegészített környezetvédelmi nyilatkozatában jelezte, hogy a telephelyen feltárt környezeti károsodásért fennálló felelősséget nem vállalta át más gazdálkodó szervezettől.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2003. október 14.napján kelt (szám)-ú határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részének 3./ pontja megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a határozatban csak a (cégnév) Kft. részére előírt kötelezések szerepelnek, amelyek között nincs a telephelyen részlegesen feltárt talaj és talajvíz-szennyezés megszüntetésének kötelme, melynek oka az, hogy a telephelyen részlegesen feltárt környezetszennyezés bekövetkezéséért a felelősség a Kft-t nem terheli, mivel az még a környezetszennyezés keletkezésekor nem létezett.

A felperes keresete folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 9.szárnú 2004.március 29.napján kelt ítéletével az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Kiemelte, hogy a Kvtv. 102. § (1) bekezdése értelmében a (cégnév) Kft. "Fa" felelőssége mindaddig fennáll, amíg a 102. § (2) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségének nem tesz eleget. Ennek a kérdésnek a tisztázása viszont arra az eljárásra tartozik, melynek felfüggesztéséről az elsőfokú hatóság 2004. február 3.napján döntött a (szám)-ú határozatával. A megyei bíróság szerint mindaddig amíg a korábbi eljárásban a környezetszennyezésért való felelősség nem kerül teljes mértékben tisztázásra, addig a felszámolás alatt álló szervezet környezetvédelmi nyilatkozatának elfogadásáról sem tud a hatóság érdemben dönteni.