31997D0101[1]

A Tanács határozata (1997. január 27.) a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(1997. január 27.)

a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról

(97/101/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1) mivel az Európai Közösség ötödik környezetvédelmi cselekvési programja ( 4 ) előírja a környezetre vonatkozó alapvető adatok gyűjtését, valamint azok összeegyeztethetőségének, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának fejlesztését;

(2)

mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) meghatározza az Európai Környezetvédelmi Ügynökség céljait és feladatait;

(3)

mivel a szennyezés és a káros anyagok elleni küzdelem elősegítése céljából a Közösségben ki kell dolgozni egy eljárást a levegőminőségre vonatkozó információk cseréjére az élet és a környezet minőségének javítása céljából a Közösség egész területén, a hosszú távú tendenciák, valamint a légszennyezés ellen irányuló nemzeti és közösségi jogszabályok által megvalósított eredmények figyelemmel kísérésével;

(4)

mivel az információátvitel során el kell kerülni az ismétlést, különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Közösség részére átadott információ vonatkozásában;

(5)

mivel a lebegő por és egyes kénvegyületek által okozott légköri szennyezésre vonatkozó adatok alapján a felügyeleti és ellenőrzési hálózatok közötti közös információcsere-eljárás létrehozásáról szóló, 1975. június 24-i 75/441/EGK tanácsi határozat ( 6 ), valamint a tagállamokban a levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló, 1982. június 24-i 82/459/EGK tanácsi határozat ( 7 ) alapján végzett információcsere eredményeképpen összegyűlt tapasztalatok összetettebb és reprezentatívabb információcserét tesznek lehetővé, megnövelve a megfigyelt szennyezők számát, és bevonva a környezeti levegő szennyezettségét mérő hálózatokat és egyedi állomásokat;

(6)

mivel különbséget kell tenni a minden esetben átadandó információ, különösen a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló, 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelvvel ( 8 ) (a továbbiakban: "levegőminőségi irányelv") összefüggő információ, illetve azon információk között, amelyeket csak akkor kell átadni, ha a rendelkezésre állnak;

(7)

mivel az összegyűjtött információnak megfelelő mértékben reprezentatívnak kell lennie, hogy lehetővé tegye a szennyezettségi szint feltérképezését a Közösség egész területén;

(8)

mivel a mérési eredmények validálásához és feldolgozásához használt közös kritériumok növelik az átvitt adatok összeegyeztethetőségét és összehasonlíthatóságát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Célkitűzések

(1) A Tanács létrehozza a környezeti levegő szennyezettségét mérő hálózatok és egyedi állomások információinak és adatainak tagállamok közötti kölcsönös cseréjét (a továbbiakban: "kölcsönös adatcsere"). Ez a következőkre vonatkozik:

- hálózatok és állomások: a tagállamokban működő levegőszennyezettség-ellenőrző hálózatokra és állomásokra vonatkozó részletes információkkal,

- az állomásokról érkező levegőminőségi mérések: az információcsere, a tagállamokban található állomások levegőszennyezettségi méréseiből az I. melléklet 3. és 4. pontja alapján számított adatokra terjed ki.

(2) A Bizottság és a 6. cikkben említett testületek felelősek a kölcsönös adatcsere működtetéséért. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hatáskörében szerzett tapasztalatainak hasznosítása céljából a Bizottság a Környezetvédelmi Ügynökséghez fordul többek között az információs rendszer üzemeltetése és gyakorlati megvalósítása tekintetében.

2. cikk

Szennyező anyagok

(1) A kölcsönös adatcsere a levegőminőségi irányelv I. mellékletében felsorolt összes szennyező anyagra kiterjed.

(2) A kölcsönös adatcsere keretében a tagállamok az I. melléklet 2. pontjában felsorolt levegőszennyező anyagok tekintetében jelentést készítenek olyan mértékben, ahogy a 6. cikkben szereplő testületek számára a megfelelő adatok rendelkezésre állnak, és azokat a tagállamok folyamatosan mérik.

3. cikk

Mérőállomások

Az 1. cikk értelmezésében a kölcsönös adatcsere a következő állomásokra vonatkozik:

- a levegőminőségi irányelv 4. cikkével összhangban elfogadott irányelvek végrehajtására használt állomások,

- azok az állomások, melyek nem tartoznak az első francia bekezdés hatálya alá, de a tagállamok hazai szinten erre a célra kijelölnek a meglévő állomások közül, az I. melléklet 2. pontjában felsorolt szennyező anyagok helyi szintjének és az I. mellékletben felsorolt minden szennyező anyag regionális (úgynevezett "háttér") szintjének becslésére,

- amennyiben lehetséges, azok az állomások, amelyek részt vesznek a 82/459/EGK határozat által létrehozott kölcsönös adatcserében, feltéve hogy nem sorolhatók a második francia bekezdés szerinti állomások közé.

4. cikk

A hálózatokról és az állomásokról kért adatok

(1) A Bizottságnak jelentendő adatok kitérnek az állomások, a mérőberendezések és az adott állomáson követett üzemeltetési eljárások jellemzőire, valamint annak a hálózatnak a felépítésére, amelyhez csatlakoznak. Ezeket az adatokat átadják a tagállamok a Bizottságnak, kivéve ha a levegőminőséggel kapcsolatos meglévő jogszabályok kapcsán ezt már a Bizottság számára elérhetővé tették. A szükséges adatok tájékoztató jellegű listája megtalálható a II. mellékletben. A 7. cikk szerinti eljárással összhangban a Közösség meghatározza a tagállamok által szolgáltatandó adatok minimális mennyiségét.

(2) A 3. cikk első francia bekezdésében szereplő állomások tekintetében a kölcsönös információcsere akkortól kezdődik, mikor a levegőminőségi irányelv 4. cikke szerinti törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezés hatályba lép.

(3) Legkésőbb a határozat hatálybalépését követő hat hónapon belül a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a szolgálatai által a témával kapcsolatban gyűjtött információkat tartalmazó meglévő adatbázist és szoftvert, amely lehetővé teszi azok felhasználását és frissítését. A tagállamok kijavítják, módosítják és/vagy kiegészítik ezeket az információkat. A frissített számítógépes fájlokat a határozat hatálybalépését követő második évben, legkésőbb október 1-jéig küldik vissza a Bizottság részére.

Ehhez az információhoz a lakosság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által létrehozott információs rendszeren keresztül férhet hozzá; igény esetén ezt az ügynökség vagy a tagállamok is biztosíthatják.

(4) A 7. cikk szerinti eljárással összhangban a Bizottság meghatározza az információátadás műszaki eljárását, figyelembe véve az 1. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit.

(5) A tagállamok első információküldését követően a Bizottság felveszi az adatbázisába a megküldött információkat, és minden évben készít egy műszaki jelentést az összegyűjtött információkról; továbbá legkésőbb július 1-jéig a tagállamok rendelkezésére bocsátja a frissített "hálózatok - állomások" adatbázisát. A tagállamok kijavítják, módosítják és/vagy kiegészítik ezeket az információkat. A frissített számítógépes fájlokat a határozat hatálybalépését követő második évben, legkésőbb október 1-jéig küldik vissza a Bizottság részére.

5. cikk

Az állomások által összegyűjtött adatokkal kapcsolatban szolgáltatandó információ

(1) A Bizottság a következő eredményeket kapja meg:

a) a 3. cikk első francia bekezdésében szereplő, az I. melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott, és a levegőminőségi irányelv 4. cikke szerinti eljárással összhangban elfogadott irányelvekben meghatározott feltételek alapján kiválasztott állomásokra vonatkozó adatok; a tagállamokban fennálló különböző levegőminőségi viszonyokról, amelyek alapján ezeket az állomásokat kiválasztották, be kell számolni;

b) legalább évente a 3. cikk második francia bekezdésében szereplő összes egyéb állomás tekintetében az I. melléklet 4. pontjában meghatározott éves adatok;

c) az I. melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott adatok a 3. cikk harmadik francia bekezdése szerinti állomások tekintetében.

Ezeket az adatokat átadják, kivéve ha a levegőminőségre vonatkozó, meglévő jogszabályok alapján már a Bizottság rendelkezésére lettek bocsátva.

(2) A tagállamok felelősek az átadott adatok, valamint az átadott adatok számításához felhasznált adatok validálásáért a III. mellékletben meghatározott általános szabályok szerint. A tagállamok által végzett bármilyen adatösszesítés és statisztikai adatszámítás legalább olyan szigorú feltételeknek kell, hogy megfeleljen, mint amelyek a IV. mellékletben találhatók.

(3) A tagállamok a naptári évre vonatkozó eredményeket a következő év október 1-jéig adják át; az első adatok az 1997-es naptári évre vonatkoznak.

(4) A tagállamok a lehető leghamarabb átadják a Bizottságnak az 1989. október 1-je és a határozat hatálybalépése közötti időszakban a 82/459/EGK határozat által létrehozott kölcsönös adatcserében részt vevő állomásoktól összegyűjtött információkat.

(5) A 7. cikk szerinti eljárással összhangban a Közösség az 1. cikk (2) bekezdése szerinti rendelkezéseket figyelembe véve meghatározza az eredmények átadására vonatkozó műszaki eljárásokat.

(6) A Bizottság az átadott adatokat felveszi saját adatbázisába, és minden évben készít egy műszaki jelentést az összegyűjtött információkról, és a frissített "adatok" adatbázisát a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

Ezekhez az információkhoz a lakosság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által létrehozott információs rendszeren keresztül férhet hozzá; kérésre ezeket az ügynökség megadhatja.

Az információk, akár hozzáférhetők, akár megadottak vagy a jelentésbe foglaltak, csak validált adatokon alapulhatnak.

(7) A Bizottság készít egy általános jelentést a lakosság számára, amelyben összefoglalja az összegyűjtött adatokat, és kiemeli az Európai Unióban ehhez alapul szolgáló levegőminőségi adatokat.

(8) A tagállamokkal megállapodva a Bizottság biztosítja a különböző nemzetközi programok céljaira szükséges kiválasztott adatok nemzetközi szervezetek számára történő átadását.

6. cikk

Mindegyik tagállam kijelöl a kölcsönös adatcsere megvalósításáért és működtetéséért felelős egy vagy több testületet, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

7. cikk

A Bizottság, adott esetben, a levegőminőségi irányelv 12. cikke szerinti eljárással összhangban meghatározza a következőket:

- az adatok és az információ átvitelével kapcsolatos eljárások kidolgozása és frissítése.

8. cikk

A határozat hatálybalépését követő ötéves időszakon belül a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz a határozat végrehajtásával kapcsolatban. A jelentéshez csatolni kell minden olyan módosító javaslatot, amelyet a Bizottság e határozat módosítására alkalmasnak tart.

9. cikk

Ez a határozat 1997. január 1-jén lép hatályba.

10. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

I MELLÉKLET

A SZENNYEZŐANYAGOK, STATISZTIKAI PARAMÉTEREK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK FELSOROLÁSA

1. A levegőminőségről szóló 96/62/EK irányelv I. mellékletében szereplő szennyezőanyagok

2. A levegőminőségről szóló 96/62/EK irányelv I. mellékletében nem szereplő szennyezőanyagok

A 96/62/EK irányelv hatályán kívüli, más irányelvek alapján jelentendő szennyező anyagok a 3. szakasz 14. és 15 pontja alatt szerepelnek. Azon szennyező anyagok, amelyeket csak akkor kell jelenteni, ha az információ rendelkezésre áll a 16-63. pont alatt szerepelnek.

3. Szennyező anyagok, mértékegységek, átlagolási idők:

4. A naptári év alapján számolt, a Bizottságnak átadandó adatok

A tagállamoknak nyers adatokat vagy nyers adatokat és statisztikai mutatókat kell szolgáltatni.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nyers adatokat és statisztikai mutatókat küldenek, az alábbiakat kell megadniuk:

- Az 1 - 61. szennyezőanyagok esetén:

a fenti táblázatban található ajánlott átlagolási időknek megfelelő nyers adatokból számított számtani közép, medián, 98 %-os tartósság- (és a 99,9 %-os tartósság, amely önkéntes alapon megadható azon szennyezőanyagok esetén, amelyeknél az átlagot 1 órára számolják), illetve a fenti táblázatban feltüntetett javasolt átlagolási időknek megfelelő nyers adatokból számított maximum,

- a 62. és 63. szennyező anyagok esetén:

a fenti táblázatban feltüntetett javasolt átlagolási időknek megfelelő nyers adatokból számított teljes havi kiülepedés.

Az y-odik százalékosztályt a ténylegesen mért értékek közül kell kiválasztani. Az összes mért értéket növekvő sorba kell állítani:

Az y-odik százalékosztály az Xk koncentráció, ahol k értéke a következő módon számítható ki:

ahol q = y/100 és N a ténylegesen mért adatok száma.

A (q × N) értéket a legközelebbi egész számra kell le vagy felkerekíteni.

Minden értéket az alábbi hőmérsékleti és nyomásfeltételek mellett kell megadni: 293 K és 101,3 kPa, kivéve a 62. és a 63. szennyező anyagok esetén. A részecskékhez kötött komponensek esetén az adatokat 2001-től kezdve környezeti feltételek mellett kell jelenteni.

5. Adat átadása a Bizottság számára

Az adatokat a következőkben felsorolt formátumok valamelyikében kell a Bizottság számára átadni: ISO 7168 verzió 2 eltérő kiterjesztésű formátumban, NASA-AMES 1001/1010 vagy DEM ( 9 ) kompatibilis formátumban; vagy DEM-adatbázisban:

A Bizottság megerősíti az adat beérkeztét, valamint az állomások és a szennyező anyagok számát.

II. MELLÉKLET

MÉRŐHÁLÓZATOKRA, MÉRŐÁLLOMÁSOKRA ÉS MÉRÉSI TECHNIKÁKRA VONATKOZÓ ADATOK

A tagállamoknak a következő pontokkal kapcsolatban kötelesek jelentést küldeni: I.1., I.4.1.-I.4.4., I.5., II.1.1., II.1.4., II.1.8., II.1.10., II.1.11. és II.2.1. A többi pont tekintetében a lehető legszélesebb körű információt kell szolgáltatni:

I. A HÁLÓZATOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

I.1. Megnevezés

I.2. Rövidítés

I.3. Hálózatok jellege (helyi ipari, kisváros/város, város vonzáskörzete, megye, régió, egész ország, nemzetközi; stb.)

I.4. A mérőhálózat irányításáért felelős testület

I.4.1.

Neve

I.4.2.

A felelős személy neve

I.4.3.

Címe

I.4.4.

Telefon- és faxszáma

I.4.5.

E-mail címe

I.4.6.

Web-oldalának címe

I.5. Időzóna (UTC, helyi)

II. A MÉRŐÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK

II.1. Általános információ

II.1.1.

A mérőállomás megnevezése

II.1.2.

A mérőállomás helye szerinti kisváros/város megnevezése

II.1.3.

A mérőállomás nemzeti vagy helyi referencia száma vagy kódja

II.1.4.

E határozat alapján adott, a Bizottság által kijelölendő mérőállomás-kód

II.1.5.

A mérőállomásért felelős műszaki testület megnevezése (amennyiben eltér a hálózatért felelős testülettől)

II.1.6.

Testületek vagy programok, amelyek számára adatokat jelentik (amennyiben szükséges, vegyületenként) (helyi, nemzeti, Európai Közösségi, GEMS, OECD, EMEP, stb.)

II.1.7.

Vizsgálati célkitűzések (a jogszabályokban előírt vizsgálati követelményekkel összhangban (emberi egészség és/vagy ökoszisztémák és/vagy épített környezet védelme érdekében), trendelemzés, kibocsátás ellenőrzés stb.)

II.1.8.

Földrajzi koordináták (az ISO 6709-nek megfelelően: földrajzi hosszúság és szélesség, valamint geodéziai magasság)

II.1.9.

NUTS (Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) IV. szint

II.1.10.

Mért szennyező anyagok

II.1.11.

A mért meteorológia paraméterek

II.1.12.

Egyéb vonatkozó információ: uralkodó széljárás, a legközelebbi akadályok távolsága és magassága közötti arány, stb.

II.2. A mérőállomás osztályozása

II.2.1. A terület jellege

II.2.1.1.

Városi:

teljesen beépített terület

II.2.1.2.

Külvárosi:

nagyrészt beépített terület: különálló házak megszakítás nélküli elrendezése nem urbanizált területekkel (kisebb tavak, erdők, mezőgazdasági terület) vegyesen

II.2.1.3.

Vidéki ( 10 ):

minden olyan terület, amely nem sorolható a városi vagy külvárosi területek közé

II.2.2. A mérőállomás jellege a meghatározó kibocsátás szempontjából

II.2.2.1.

Közlekedés:

a megfigyelőállomások elhelyezése olyan, hogy a légszennyezettséget elsősorban a közeli út/utca határozza meg

II.2.2.2.

Ipari:

a mérőállomások elhelyezése olyan, hogy a légszennyezettséget elsősorban ipari források vagy iparterületek határozzák meg

II.2.2.3.

Háttér:

a nemközlekedési és nem ipari jellegű mérőállomások ( 11 )

II.2.3. A mérőállomással kapcsolatos további információ

II.2.3.1.

Azon terület, amelyre jellemző a vizsgálat (a terület sugara). Közlekedési mérőállomások esetén a sugár helyett a jellemző utca/út hosszát kell megadni

II.2.3.2.

Városi és külvárosi megfigyelőállomások

- a város/kisváros népessége

II.2.3.3.

Közlekedései megfigyelőállomás

- a forgalom becsült mértéke (napi forgalom éves átlagban)

- a távolság a járdaszegélytől

- a teherforgalom aránya

- a forgalom sebessége

- az épületek homlokzatai közötti távolság és magasságuk (utcai kanyon)

- az utca/út szélessége (nem kanyon jellegű utak)

II.2.3.4.

Ipari megfigyelőállomások

- az ipar jellege (a levegőszennyező anyag kódjához kiválasztott nómenklatúra)

- a forrás/forrásterület távolsága

II.2.3.5.

Vidéki háttér-megfigyelőállomások (alkategóriák)

- városközeli

- regionális

- távoli

III. A MÉRÉSI ELRENDEZÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ VEGYÜLETENKÉNT

III.1. Berendezés

III.1.1.

Megnevezés

III.1.2.

Elemzési elv vagy mérési módszer

III.2. A mintavételezés jellege

III.2.1.

A mintavételezési pont elhelyezkedése (épületek homlokzata, járdaszegély, udvar; stb.)

III.2.2.

A mintavételezési pont magassága

III.2.3.

Eredmények összegzésének időpontja

III.2.4.

Mintavételezés időtartama

III. MELLÉKLET

ADATÉRVÉNYESÍTÉSI ELJÁRÁS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

Minden átadott adatot érvényesnek kell tekinteni.

A tagállam feladata, hogy olyan minőségbiztosítási rendszert működtessen, amely általában megfelel e határozat, és különösen a vonatkozó irányelvek céljainak.

IV. MELLÉKLET

AZ ADATOK ÖSSZESÍTÉSÉRE ÉS A STATISZTIKAI PARAMÉTEREK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

A kritériumok elsősorban a minimálisan szükséges adatmennyiségre vonatkoznak

Amennyiben EU irányelvekben nem állapították meg az adatok összesítésére és a statisztikai paraméterek kiszámítására vonatkozó kritériumokat, az alábbiakat kell alkalmazni:

a) Az adatok összesítése

Az 1 órás és 24 órás értékek kiszámításának kritériumai a következők abban az esetben, ha rövidebb időtartamú átlagokat veszünk figyelembe:

b) A statisztikai paraméterek meghatározása

Az értékelendő évben a két évszak érvényes adatainak száma közötti arány nem lehet kettőnél több; a két évszak a téli (januártól március végéig és októbertől december végéig) és a nyári (áprilistól szeptember végéig).

( 1 ) HL C 281., 1994.10.7., 9. o.

( 2 ) HL C 110., 1995.5.2., 3. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1995. június 16-i véleménye (HL C 166., 1995.7.3., 177. o.), a Tanács 1996. február 26-i közös álláspontja (HL C 219., 1996.7.27., 1. o.), és az Európai Parlament 1996. szeptember 18-i határozata (HL C 320., 1996.10.28., 74. o.).

( 4 ) HL C 138., 1993.5.17., 5. o.

( 5 ) HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

( 6 ) HL L 194., 1975.7.25, 32. o. A 82/459/EGK határozattal (HL L 210., 1982.7.19., 1. o.) hatályon kívül helyezett határozat.

( 7 ) HL L 210., 1982.7.19., 1. o.

( 8 ) HL L 296., 1996.11.21., 55. o.

( 9 ) Az Európai Bizottság nevében biztosított adatcseremodul.

( 10 ) Amennyiben a mérőállomást ózon mérésére használják, a háttérszennyezettséggel kapcsolatos további információkat is meg kell adni (II.2.3.5.).

( 11 ) Olyan elhelyezkedésű, hogy a légszennyezést nem egyetlen különálló forrás vagy közlekedési útvonal határozza meg, hanem inkább a megfigyelőállomást a szélirányból érő, több forrás integrált hatása (például, a valamely városban található megfigyelőállomáshoz a szélirányból érkező minden közlekedési, tüzelési; stb. kibocsátás, illetve egy vidéki területen minden, a szélirányból érkező hatás [városok, ipari területek; stb.]).