31990R1210[1]

A Tanács 1210/90/EGK rendelete (1990. május 7.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról

A TANÁCS 1210/90/EGK RENDELETE

(1990. május 7.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130s. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Szerződés biztosítja a környezetre vonatkozó közösségi politika fejlesztését és alkalmazását, valamint lefekteti az e politikát irányító célkitűzéseket és elveket;

mivel a környezetvédelmi követelmények a Bizottság egyéb irányú politikájának részét képezik;

mivel a Szerződés 130r. cikke értelmében a környezetvédelemre vonatkozó intézkedések előkészítésénél a Közösség, egyebek mellett, figyelembe veszi a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat;

mivel a 85/338/EGK ( 4 ) határozat értelmében a Bizottság munkaprogramot indított egy kísérleti projektre vonatkozóan, amelyben a Közösségen belül a környezet állapotára és a természeti erőforrásokra irányuló információkat gyűjtik, összehangolják és egyeztetik; miáltal helyénvaló a szükséges döntéseket meghozni egy állandó környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozására;

mivel a környezeti adatok európai szinten történő gyűjtése, feldolgozása és elemzése szükséges annak érdekében, hogy tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a Közösség és a tagállamok részére a kellő intézkedések megtételét a környezet védelmére, ezen intézkedések eredményeinek felmérésére és annak biztosítására, hogy a nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztassák a környezet állapotáról;

mivel a Közösségen és a tagállamokon belül már léteznek ilyen információkat és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek;

mivel ezek összekapcsolásával létre lehetne hozni egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózatot, amelyet közösségi szinten egy Európai Környezetvédelmi Ügynökség koordinálna;

mivel az ügynökség feladata a meglévő szervezetekkel közösségi szinten történő együttműködés, miáltal a Bizottságnak módja nyílik a közösségi környezetvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazására;

mivel egy ilyen ügynökség jogállásának és felépítésének meg kell felelni a tőle elvárt eredmény tárgyilagosságának, és lehetővé kell tennie, hogy az ügynökség tevékenységét a meglévő nemzeti és nemzetközi szolgáltatásokkal szoros együttműködésben végezhesse;

mivel az ügynökségnek jogi autonómiát kell élveznie úgy, hogy ugyanakkor szoros kapcsolatot tartson fenn a Közösség intézményeivel és a tagállamokkal;

mivel kívánatos biztosítani, hogy az ügynökség nyitott legyen más országokkal szemben, amelyek a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közösen érdekeltek az ügynökség célkitűzéseiben, a Közösség és ezen országok között kötendő megállapodások formájában;

mivel e rendeletet két év elteltével felülvizsgálják annak érdekében, hogy az ügynökség számára további feladatokat állapítsanak meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) E rendelet megalapítja az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, és célja egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózat felállítása.

(2) A Szerződésben és a környezetre vonatkozó későbbi közösségi cselekvési programokban megállapított környezetvédelmi és -fejlesztési, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok elérése érdekében a Közösség és a tagállamok részére biztosítani kell a következőket:

- európai szinten, olyan tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkat, amely lehetővé teszi részükre, hogy megtegyék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, az intézkedések hatásának felmérését és a lakosság megfelelő tájékoztatását a környezet állapotáról,

- a fenti cél eléréséhez megfelelő műszaki és tudományos támogatást.

2. cikk

Az 1. cikkben említett célkitűzés elérése érdekében az ügynökség feladatai:

i. a tagállamokkal együttműködve a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és összehangolása. E tekintetben az ügynökség felelős az adatok gyűjtéséért, feldolgozásáért és elemzéséért, különös tekintettel a 3. cikkben említett területekre. Az ügynökség felelős továbbá a 85/338/EGK határozat alapján megkezdett tevékenység folytatásáért;

- a helyes és hatékony környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges objektív információ biztosítása a Közösség és a tagállamok részére; ennek érdekében különösen olyan információk átadása a Bizottságnak, amelyek segítségével eredményesen láthatja el a környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok meghatározásának, kidolgozásának és értékelésének feladatait,

- segítség nyújtása a környezetvédelmi intézkedések ellenőrzéséhez a jelentéstételi követelmények megfelelő támogatása útján (ezen belül közreműködve kérdőívek kidolgozásában, a tagállamoktól érkező jelentések feldolgozásában és az eredmények terjesztésében), összhangban az ügynökség többéves munkaprogramjával és a jelentéstétel összehangolásának céljával,

- tanácsadás nyújtása az egyes tagállamok részére a környezetvédelmi intézkedéseik ellenőrzésére szolgáló rendszereik fejlesztéséről, kialakításáról és bővítéséről, ha kérik, és ha ez összhangban áll az ügynökség éves munkaprogramjával, feltéve hogy ezek a tevékenységek nem veszélyeztetik az e cikkben előírt egyéb feladatok ellátását. A tanácsadás a tagállamok ilyen irányú kérése esetén kiterjedhet szakértői vizsgálatokra is;

iii. a környezet állapotával kapcsolatos adatok rögzítése, összeállítása és értékelése, szakértői jelentések készítése a Közösség területén belüli környezet minőségéről, érzékenységéről és terheléséről, valamint a környezeti adatokkal kapcsolatos, a tagállamokban alkalmazandó, egységes értékelési szempontok kialakítása, környezeti tájékoztatási referenciaközpont kialakítása és továbbfejlesztése. A Bizottság ezeket az információkat használja fel feladata teljesítéséhez a Közösség környezetvédelmi szabályozása alkalmazásának biztosításánál;

iv. a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságának és szükség esetén a mérési módszerek fokozott összehangolásának ösztönzése megfelelő eszközökkel;

v. az európai környezeti információk nemzetközi környezeti monitoring programokba való beépítésének elősegítése, mint például amilyeneket az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei indítottak;

vi. ötévenként jelentés készítése a környezet állapotáról, tendenciáiról és kilátásairól, amelyet az általános fejlődésről szóló, ugyanakkor meghatározott területeket fokozottan érintő jelentések egészítenek ki;

vii. a környezeti előrejelzési módszerek alkalmazásának és fejlesztésének elősegítése, miáltal még időben megfelelő védőintézkedések tehetők;

viii. a környezeti károk, valamint a környezeti megelőző, védő és helyreállítási intézkedések költségei értékelési módszereinek fejlesztésére irányuló ösztönzés;

ix. a rendelkezésre álló, legjobb technológiákra vonatkozó információk cseréjének elősegítése a környezeti károk megakadályozása, ill. csökkentése érdekében;

x. a 15. cikkben említett testületekkel és programokkal való együttműködés;

xi. a környezetre vonatkozó megbízható és összehasonlítható információ átfogó terjesztésének biztosítása, különösen a környezet állapotáról a közvélemény számára és e cél érdekében új telematikai technológia alkalmazásának elősegítése;

xii. a Bizottság munkájának támogatása a környezeti hatásvizsgálat módszereinek és a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges információcsere esetén;

xiii. a Bizottság támogatása a környezettel kapcsolatos fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését.

3. cikk

(1) Az ügynökség fő tevékenységi területei lehetőség szerint lehetővé teszik azon információk gyűjtését, amelyek segítségével a környezet jelenlegi és előrelátható állapotát le lehet írni az alábbi szempontok figyelembevételével:

i. a környezet minősége;

ii. környezeti terhelések;

iii. a környezet érzékenysége;

ahol ezeket a szempontokat a fenntartható fejlődés keretébe kell helyezni.

(2) Az ügynökség olyan információkat szolgáltat, amelyeket a Közösség környezetpolitikája végrehajtásánál közvetlenül használhat.

Elsőbbséget élveznek az alábbi munkaterületek:

- a levegő minősége és a légköri kibocsátások,

- vízminőség, szennyező anyagok és vízkészletek,

- a talaj, az állat- és növényvilág, valamint az élőhelyek állapota,

- földhasználat és a természeti erőforrások használata,

- hulladékgazdálkodás,

- zajkibocsátás,

- a környezetre veszélyes vegyi anyagok,

- a part és a tenger védelme.

Különös figyelmet szentelnek a határokon átnyúló, több országot érintő, világméretű jelenségeknek.

Figyelembe veszik továbbá a szociális-gazdasági kihatásokat.

(3) Az ügynökség az információcsere során együttműködhet más szervekkel, beleértve az IMPEL-hálózatot is.

Működése során az ügynökség ügyel arra, hogy tevékenysége és más intézmények és testületek már meglévő tevékenysége között ne legyenek átfedések.

4. cikk

(1) A hálózat az alábbiakat foglalja magában:

- a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemeit,

- az országos tájékoztatási központokat,

- témaközpontokat.

(2) Annak érdekében, hogy a hálózat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kiépülhessen, a tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül tájékoztatást adnak az ügynökség részére saját nemzeti környezeti információs hálózatuk fő elemeiről, különös tekintettel a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt elsőbbséget élvező területekre, azon intézmények megnevezésével együtt, amelyek megítélésük szerint segíthetik az ügynökség munkáját, továbbá figyelembe véve azt az igényt, hogy a tagállam felségterületén a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell biztosítani.

A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az ügynökséget nemzeti környezeti információs hálózatuk fő alkotóelemeiről. A tagállamok megfelelő módon együttműködnek az ügynökséggel, és az ügynökség munkaprogramjának megfelelően az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat munkájához országuk adatainak gyűjtésével, összehasonlításával és elemzésével járulnak hozzá. A tagállamok e tevékenységek esetében transznacionális együttműködést is kiépíthetnek.

(3) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a (2) bekezdésben említett intézmények vagy egyéb, a területükön működő szervezetek közül kijelöljenek egy országos tájékoztatási központot, amely a nemzeti szinten felhasználásra kerülő információkat összehangolja és/vagy továbbítja az ügynökség és a hálózat részét képező intézmények és testületek - beleértve a (4) bekezdésben említett témaközpontokat - felé.

(4) A (2) bekezdésben megállapított határidőn belül a tagállamoknak módjukban áll a területükön működő intézmények vagy egyéb szervezetek kijelölése, amelyek együttműködnek az ügynökséggel az egyes témák tekintetében. Az ily módon kijelölt intézmény jogosult arra, hogy megállapodást kössön az ügynökséggel egy ----- a hálózat témaközpontjaként történő működésre, különös feladatok elvégzésére. Ezek a központok együttműködnek a hálózat részét képező más intézményekkel.

(5) A (2) bekezdésben említett információ kézhezvételét követő hat hónapon belül az ügynökség visszaigazolja a hálózat fő elemeit az igazgatótanács határozata, valamint az 5. cikkben említett egyezmények alapján.

A tematikus központokat az igazgatótanács jelöli ki a 8. cikk (1) bekezdésének értelmében, a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramok időtartamánál nem hosszabb időszakra. A kijelölés azonban meghosszabbítható.

(6) A különös feladatok témaközpontoknak történő elosztását az ügynökségnek a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramjában kell meghatározni.

(7) A többéves munkaprogram alapján az ügynökség rendszeresen felülvizsgálja a hálózat (2) bekezdésben említett fő alkotóelemeit és elvégzi az igazgatótanács döntése alapján előírt változtatásokat a tagállamok által benyújtott új jelentések figyelembevételével.

5. cikk

Az ügynökség megállapodásokat, különösen szerződéseket köthet a hálózathoz tartozó 4. cikk szerinti intézményekkel vagy testületekkel a rábízott feladatok sikeres végrehajtása érdekében. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön lévő nemzeti intézmények és szervezetek esetében, az ügynökséggel kötendő ilyen jellegű megállapodások az országos tájékoztatási központ jóváhagyásával történjenek.

6. cikk

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 5 ) az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az igazgatótanács az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2003. július 22-i 1641/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

7. cikk

Az ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik. Minden tagállamban a legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik az egyes államok jogi személyekre vonatkozó jogszabályai értelmében.

8. cikk

(1) Az ügynökség igazgatótanácsa a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll. Ezenkívül, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, az ügynökségben részt vevő többi ország is küldhet az igazgatótanácsba egy-egy képviselőt.

Ezen túlmenően az Európai Parlament az igazgatótanács tagjai közé két, a környezetvédelem területén kiváló tudományos képzettséggel rendelkező szakértőt nevez ki, akik az ügynökség munkájában történő személyes részvételük alapján kerülnek kiválasztásra.

Az igazgatótanács tagjait helyetteseik képviselhetik.

(2) Az igazgatótanács tagjai közül hároméves időtartamra elnököt választ és elfogadja eljárási szabályzatát. Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

Az igazgatótanács egy irodát hoz létre, amelyre átruházhatja a végrehajtási feladatokat az általa hozott, vonatkozó szabályok szerint.

(3) Az igazgatótanács döntéseit tagjainak kétharmados többségével hozza meg.

(4) Az igazgatótanács többéves munkaprogramot fogad el a 3. cikk (2) bekezdésében említett elsőbbséget élvező területeken, melynek alapja a 10. cikkben említett tudományos bizottsággal történt konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követő, a 9. cikkben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet. A Közösség éves költségvetési eljárásának sérelme nélkül a többéves munkaprogram egy többéves költségvetési javaslatot tartalmaz.

(5) A többéves program keretében minden évben az ügynökség munkaprogramját az igazgatótanács fogadja el az ügyvezető igazgató tervezete alapján a Tudományos Bizottsággal történő egyeztetést és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A program az év folyamán ugyanezzel az eljárással módosítható.

(6) Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves beszámolót, és legkésőbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, és a tagállamok részére.

(7) Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.

9. cikk

(1) Az ügynökséget ügyvezető igazgató irányítja, akit az igazgatótanács nevez ki a Bizottság javaslata alapján ötéves időtartamra. A megbízás megújítható. Az ügyvezető igazgató képviseli az ügynökséget. Felelőssége az alábbiakra terjed ki:

- az igazgatótanács által elfogadott programok és határozatok megfelelő előkészítése és végrehajtása,

- az ügynökség napi irányítása,

- a 12. és 13. cikkben említett feladatok végrehajtása,

- a 2. cikk vi. pontjában említett jelentések előkészítése és közzététele,

- az összes személyzeti ügy és a 8. cikk (4) és (5) bekezdésében említett feladatok végrehajtása.

Feladata a 10. cikk értelmében a Tudományos Bizottság véleményének kikérése az ügynökség tudományos munkatársainak alkalmazásával kapcsolatosan.

(2) Az ügyvezető igazgató tevékenységéről beszámol az igazgatótanácsnak.

10. cikk

(1) Az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót Tudományos Bizottság segíti, amely véleményt nyilvánít az e rendelet által meghatározott esetekben, és az ügynökség tevékenységével kapcsolatos bármely tudományos ügyben, amelyet az igazgatótanács vagy az ügyvezető igazgató a Tudományos Bizottság elé terjeszt.

A Tudományos Bizottság véleményét közzéteszik.

(2) A tudományos bizottság kilenc, a környezetvédelem területén kiválóan képzett szakemberből áll, akiket az igazgatótanács nevez ki négy évre; a megbízatás egyszer megújítható. A kinevezésnél többek között azokat a tudományterületeket kell figyelembe venni, amelyeket a tudományos bizottságban képviselni kell az ügynökség tevékenységeit támogatandó. A bizottság a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabályzat szerint működik.

11. cikk

(1) Az ügynökség összes bevételéről és kiadásáról becslés készül minden pénzügyi évben, amely a naptári évnek felel meg, és ezt feltüntetik az ügynökség költségvetésében.

(2) A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az ügynökség bevétele, egyéb források sérelme nélkül, a Közösség által nyújtott támogatásból, amely az Európai Közösségek általános költségvetésében szerepel, és a teljesített szolgáltatásokért kapott díjakból áll.

(4) Az ügynökség kiadásai tartalmazzák a bérköltséget, az igazgatási, infrastrukturális és üzemeltetési költségeket, továbbá a hálózathoz tartozó intézményekkel vagy testületekkel és harmadik féllel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.

12. cikk

(1) Az ügyvezető igazgató által készített tervezet alapján az igazgatótanács minden évben összeállítja az Ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást. Az igazgatótanács legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(2) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(3) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létesítési terv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(4) A költségvetési hatóság hagyja jóvá az Ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

Az Ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(5) Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Azt adott esetben megfelelően kiigazítják.

(6) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte a véleményezésre való szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatósághoz eljuttatnia.

13. cikk

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(4) Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére - az általános költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően - elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(5) Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9) Az általános költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év április 30. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

14. cikk

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 7 ), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

15. cikk

(1) Az ügynökség aktívan együttműködik más közösségi testületekkel és programokkal, nevezetesen a Közös Kutatóközponttal, a Statisztikai Hivatallal és a Közösség környezeti kutatási és fejlesztési programjaival, különös tekintettel az alábbiakra:

- a Közös Kutatóközponttal való együttműködés magában foglalja a melléklet A. pontja alatt felsorolt feladatokat,

- az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával (Eurostat) és az Európai Közösségek statisztikai programjával való koordináció a melléklet B. pontja alatt említett iránymutatások szerint történik.

(2) Az ügynökség aktívan együttműködik más testületekkel is, mint az Európai Űrügynökség, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács, a Nemzetközi Energiaügynökség, valamint az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei, elsősorban az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

(2a) Az ügynökség a közös érdeklődésre számot tartó területeken együttműködhet az Európai Közösségeken kívül álló országok olyan intézményeivel, amelyek az ügynökség munkájának eredményes végzéséhez felhasználható, kölcsönös érdeklődésre számot tartó adatokat, információt, szaktudást, adatgyűjtési módszereket, elemzéseket és értékeléseket tudnak átadni.

(3) Az (1) és (2) és (2a) bekezdésben foglalt együttműködésnél figyelemmel kell lenni az esetleges átfedések elkerülésére.

16. cikk

Az ügynökségre is vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv.

17. cikk

Az ügynökség alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek vonatkoznak.

Alkalmazottai vonatkozásában az ügynökség a kinevezéssel megbízott hatóság számára biztosított jogokat gyakorolja.

Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

18. cikk

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre vonatkozó jog az irányadó. Az ügynökség által megkötött szerződés választottbírósági kikötése értelmében, a keletkező jogvitákban az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(2) A szerződésen kívüli felelősség esetében az ügynökség a tagállamok jogszabályaira vonatkozó egységes jogelvekkel összhangban megtéríti az ügynökség vagy az alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott kárt.

A kár megtérítésére vonatkozó jogvitákban a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3) Az alkalmazottak ügynökséggel szemben fennálló személyes felelőssége tekintetében az ügynökség alkalmazottaira vonatkozó, megfelelő rendelkezések az irányadók.

19. cikk

Az ügynökség nyitott olyan országokkal szemben, amelyek nem tagjai az Európai Közösségeknek, de a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közös érdekük az ügynökség célkitűzéseinek megvalósítása az általuk és a Közösség között kötött megállapodások alapján, a Szerződés 228. cikke értelmében.

20. cikk

(1) Az ügynökség 1999. szeptember 15-e előtt értékeli teljesítményét és hatékonyságát, és erről jelentést terjeszt az igazgatótanács, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament elé.

(2) A Tanács a Bizottság jelentése alapján legkésőbb 2003. december 31-ig áttekinti az ügynökség által vállalt feladatok elvégzésében elért előrehaladást, tekintettel a Közösség általános környezetpolitikájára.

21. cikk

Ez a rendelet az azt követő napon lép hatályba, amikor az illetékes hatóságok döntést hoztak az ügynökség székhelyéről ( 8 ).

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A. Együttműködés a Közös Kutatóközponttal

- Környezeti paraméterek mérési módszereinek összehangolása ( 9 ).

- Mérőműszerek kölcsönös hitelesítése (9) .

- Adatformátumok szabványosítása.

- A környezeti paraméterek mérésére új módszerek és műszerek kifejlesztése.

- Egyéb feladatok az ügynökség ügyvezető igazgatója és Közös Kutatóközpont főigazgatója közötti megállapodás alapján.

B. Együttműködés az Eurostattal

1. Az ügynökség lehetőség szerint a Közösség hivatalos statisztikai szolgálatai által összegyűjtött adatokat használja fel. Ezek az adatok az Eurostattól és a nemzeti statisztikai szolgálatoktól származnak, amelyek társadalmi és gazdasági statisztikai adatokat gyűjtenek, értékelnek és tesznek közzé, beleértve a nemzeti számlákat és az ezzel kapcsolatos információt. Az ügynökség az Eurostat és a nemzeti statisztikai szolgálatok által a 94/808/EGK határozat ( 10 ) alapján a) az emberi tevékenységek által okozott környezeti terhelésekre, valamint b) az ilyen terhelésekre adott társadalmi és gazdasági válaszokra vonatkozó munkáit használja fel.

2. A környezetvédelem területén alkalmazandó statisztikai programban az ügynökség ügyvezető igazgatója és az Eurostat főigazgatója állapodik meg, és azt jóváhagyás végett benyújtják az ügynökség igazgatótanácsához és a Statisztikai Program Bizottságnak.

3. A statisztikai program kidolgozása és alkalmazása a nemzetközi statisztikai szervek - mint az ENSZ Statisztikai Bizottsága, az Európai Statisztikusok Konferenciája és az OECD - által meghatározott keretek között történik.

( 1 ) HL C 217., 1989.8.23., 7. o.

( 2 ) HL C 96., 1990.4.17.

( 3 ) HL C 56., 1990.3.7., 20. o.

( 4 ) HL L 176., 1985.7.6., 14. o.

( 5 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 6 ) HL L 245., 2003.9.29., 1. o.

( 7 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o., helyesbítés: HL L 2., 2003.1.7., 39. o.

( 8 ) A rendelet hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lap közli.

( 9 ) Az e területen történő együttműködésnél figyelembe kell venni a Közösségi Referenciairoda által végzett munkát.

( 10 ) A Tanács 1994. december 15-i 94/808/EGK határozata a közösségi statisztika környezeti összetevőjére vonatkozó négy évre szóló fejlesztési program (1994-1997) elfogadásáról (HL L 328., 1994.12.20., 58. o.)