A Kúria Knk.37485/2013/2. számú precedensképes határozata. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az OVB országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozata elleni kifogás nem megalapozott, amennyiben a kérdés megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választói és a jogalkotói egyértelműsége törvényi követelményének, illetve nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseibe.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.485/2013/2.szám

A Dr. Reines János (Cím1 ügyvéd által képviselt Felperes1 (Cím2) indítványozónak, az Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 52/2013.(VI.28.) OVB határozatának felülvizsgálata tárgyában, nem peres eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

A Kúria elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 52/2013. (VI. 28.) határozatában (megjelent: Magyar Közlöny, 2013. 109. számában) hitelesítette azt az aláírásgyűjtő ívet, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényt, hogy a dohányboltban csak dohányterméket lehessen forgalmazni?"

2. A határidőben érkezett kifogás értelmében a kérdés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek. Az Alkotmánybíróság rendeltetésszerű joggyakorláshoz fűzött gyakorlata értelmében ugyanis csak olyan kérdés bocsátható népszavazásra, amely összhangban áll az intézmény alkotmányos berendezkedésben betöltött rendeltetésével. A népszavazás - a tilalmazott tárgykörökön kívül - csak az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére, a képviseleti döntések befolyásolására vagy megváltoztatására irányuló kérdésekben rendelhető el. Mivel az OVB határozatában feltüntetett kérdés legfeljebb 7000 koncessziós jogot, illetve 3515 személyt érint, ezért az nem tekinthető országos jelentőségűnek.

A kifogás a kérdés egyértelműségét is vitatja mind a választói egyértelműség, mind pedig a jogalkotói oldalról.

A választói egyértelműség követelményének sérelmét abban látja, hogy a kérdés "dohánytermék" fogalma a fiatalkorúak dohányzásáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdtv.) értelmében nem fedi le a dohányboltokban forgalmazható és a dohánytermékekhez köthető árucikkek teljes körét. Másrészt viszont a "dohánybolt" fordulat sem egyértelmű, mivel az Fdtv. szerint dohányterméket nem csupán "dohányboltban" lehet forgalmazni.

A jogalkotói egyértelműség sérelmét állítja a kifogás arra hivatkozással, hogy az Fdtv. 3. § (8) bekezdés j) pontja a forgalmazható termékek körét más jogszabály szabályozási körébe utalja. Ezért eredményes népszavazás esetében a jogalkotó bizonytalan helyzetbe kerül a jogalkotási kötelezettség terjedelmét tekintve.

Végül a kifogás értelmében a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozata az Alaptörvény M) cikk (1) és (2) bekezdéseibe, valamint a XII. és XIII. cikkeiben ütközően alaptörvény-ellenes. Kifejtett indokai értelmében az érvényes és eredményes népszavazást követő jogalkotási kötelezettség ellehetetlenítené a koncessziót megszerző vállalkozások működését, ez pedig a vállalkozáshoz és a "tisztességes gazdasági versenyhez való jogaik" alaptörvény-ellenes sérelmére vezet.

Az indítványozó mindezen okok miatt az OVB határozatának megsemmisítése mellett az OVB új eljárásra utasítását kérte.

II.

A kifogás nem megalapozott.

1. A Kúria a választási eljárásról szóló 2013. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: új Ve.) 349. § (1) bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 130. § (2) bekezdése alapján fennálló hatáskörében eljárva, nem peres eljárásban vizsgálja felül az OVB határozatának alkotmányosságát és törvényességét.

A megalapozott kifogás az OVB határozatának megsemmisítéséhez vezet, amelynek következtében az OVB-nek - a Kúria útmutatásainak megfelelő - új eljárást kell

lefolytatnia az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatosan.

2. A Kúria elsőként a kifogás azon elemét vizsgálta, amely szerint a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés - és az OVB határozata - a rendeltetésszerű joggyakorlás régi Ve. és a népszavazás intézményének anyagi jogi kereteit meghatározó, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapelvi rendelkezéseibe ütközően törvénysértő.

A rendeltetésszerű joggyakorlás alapvetően a magánjogi viszonyok között érvényesülő alapelvi szabály, amely arra kötelezi a jogalanyokat, hogy a jog adta intézményekkel azok eredeti céljának megfelelően éljenek, mert "az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik" [18/2008. (III. 12.) AB határozat, ABH 2008. 212., 221.]. Ez az alapelv - az Alkotmánybíróság gyakorlatának köszönhetően - a jogrend egészében érvényesülő generálklauzulává vált. Ezért közjogi viszonyok között, a (politikai) alapjogok gyakorlásának egyik legfontosabb számon kérhető kritériuma is a joggal való visszaélés tilalma.

A népszavazási kezdeményezés alkotmányos rendeltetése az Alaptörvény által intézményesített parlamentáris rendszerben a kivételes, komplementer jellege mellett az, hogy a nép érvényes és eredményes népszavazáson állást foglaljon egy adott kérdésben, amely állásfoglalás a "képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll" [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331.], azaz kötelezi az Országgyűlést is. Rendeltetése tehát az Alaptörvény és törvényi keretek között a nép közvetlen hatalomgyakorlása.