A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20045/2023/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TULAJDONJOG BEJEGYZÉSE ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:14. § (1) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Kovaliczky Ágota

A határozat elvi tartalma:

I. A teljesítés gazdasági lehetetlenülésének vizsgálata.

II. A kötelezett a teljesítéshez igénybe vett közreműködő szerződésszegésére ellenőrzési körén kívül eső körülményként nem hivatkozhat.

III. A megállapítási kereseti kérelem előterjesztése feltételei fennállásának vizsgálata.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20500/2021/50., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20045/2023/15.*, Kúria Pfv.21046/2023/12. (BH 2024.6.133)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.045/2023/15.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mittákné dr. Horváth Georgina Janka ügyvéd (ügyvéd címe emelet) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Dr. Milus Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe., ügyintéző: dr. Milus Gábor ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog bejegyzési engedély ítélettel pótlása és egyéb iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. szeptember 27. napján meghozott 40.P.20.500/2021/50. számú ítélete ellen a felperes 52. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 162.000 (százhatvankétezer) forintot.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint másodfokú perköltséget, és az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a peres felek 2017. november 30-án adásvételi szerződést kötöttek. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a ingatlan címe2 szám alatt fekvő kivett, beépítetlen terület minősítésű ingatlanon felépítendő társasházi ingatlanban létrejövő A/I/10. számmal jelölt 56,46 nm területű és A/II/22. számmal jelölt 50,89 nm területű társasházi lakás tulajdonjogát átruházza a felperesre. A felperes mindkét lakás vételára 95%-át az alperesnek 2017. december 14-ig megfizette.

[2] Az alperes 2018. szeptember 6-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy mindkét adásvételi szerződés teljesítése lehetetlenné vált "az építőiparban tapasztalható rendkívüli mértékű építőanyag hiány, úgyszintén a szintén rendkívüli, korábban soha nem tapasztalt munkaerőhiány miatt". Tájékoztatta arról is, hogy az építési engedély hatálya 2018. május 21-én lejárt, mely időpontig az építkezést az alvállalkozói hibájára visszavezethető okokból nem tudta befejezni, új kivitelezőket a munkaerőhiány folytán nem tudott felkutatni, továbbá az építésügyi hatóság elutasította az építési engedély hatálya határideje meghosszabbítása iránti kérelmét. Közlése szerint a szerződés teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, ezért a szerződés megszűnt, őt kötbér-, vagy kártérítés fizetési kötelezettség nem terheli. Elismerte, hogy a már megfizetett vételárak a felperesnek visszajárnak, és vállalta azok visszafizetését a szerződésekben meghatározott 5 hónap alatt.

[3] A felperes nem fogadta el az alperesnek a szerződés megszűnésével kapcsolatos álláspontját, követelte, hogy az alperes mindkét lakást adja a birtokába, fizessen késedelmi kötbért, és bejelentette a szerződésszegésből eredő kártérítési igényét is.

[4] A felperes 2019. július 22-én a hátralévő vételár részleteket az alperes bankszámlájára történt befizetéssel teljesítette.

[5] Ezzel egyidejűleg a letétkezelő ügyvédi irodától kérte a bejegyzési engedély kiadását, de az a 2019. július 25-én kelt válaszlevelében a tulajdonjog bejegyzési engedély kiadását megtagadta, egyúttal a megbízási szerződést mindkét megbízójával (eladó és vevő) szemben felmondta. Tájékoztatta a felperest, hogy az eladó a beérkezett utolsó vételárrészleteket átutalta a letéteményesnek, azonban az ügyvédi iroda a 3.000.000 forintot az alperesnek - téves utalásként - visszautalta.

[6] A felperes az ügyvédi választ nem fogadta el, fenntartotta kérelmét a tulajdonjog bejegyzésére, valamint a hiányzó vételárrészleteket (3.000.000 forintot) a letéteményes számlájára utalta, aki azt megkísérelte bírósági letétbe helyezni, ez azonban nem vezetett eredményre.

[7] A letéteményes kérelmére a tulajdonjog bejegyzési engedélyeket a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 51.Pk.120.002/2020/4. számú végzésével a jogosult személyének jogerős megállapításáig őrzési letétbe vette.

[8] A felperes pert indított az alperes megszűnést közlő (lehetetlenülést bejelentő) nyilatkozata érvénytelensége iránt, a PKKB azonban keresetét jogerősen elutasította.

[9] Az elsőfokú bíróság által rögzítetten a felperes keresetében kérte, hogy a bíróság elsődlegesen pótolja ítéletével az alperes tulajdonjog bejegyzési engedélyét, miszerint az alperes hozzájárul mindkét perbeli lakás ingatlan vonatkozásában a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez adásvétel jogcímén. Ezt arra az esetre is kérte, ha az ítélet meghozataláig a lakásokra vonatkozóan kiadásra kerülne használatba vételi engedély, és arra az esetre is, ha nem. Kérte egyúttal a lakásokra vonatkozó bejegyzési és törlési engedélyek bírósági letétből történő kiadását a felperes részére, valamint a lakások felperes kizárólagos birtokába adását, beleértve a lakások megközelítéséhez szükséges területeket is az ingatlanból, utóbbiakat a felperes nem kizárólagos birtokába. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 85.000 és 76.500 forint késedelmi kötbér megfizetésére mindkét lakás vonatkozásában. Ugyancsak kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest lakásonként havi 177.000 forint, illetve 160.000 forint kártérítés jogcímén történő megfizetésére 2019. augusztus 6. napjától kezdődően törvényes késedelmi kamattal együtt a használatba vételi engedély, avagy a fennmaradási engedély jogerőre emelkedéséig terjedő időre.

[10] Kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel felmerült költségek megfizetésére.

[11] Keresete jogcímeként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:184. §-át, vagy 1:5. §-ának (1)-(2) bekezdését, 6:48. §-ának (1) bekezdését jelölte meg.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

[13] Arra hivatkozott, hogy a szerződés megszűnt a teljesítés lehetetlenülése miatt, ebből következően nem terheli a szerződésből eredő birtokbaadási, kártérítési és kötbérfizetési kötelezettség. A felperesnek a megfizetett vételár visszafizetését megkísérelte, azt azonban nem fogadta el.