A Fővárosi Törvényszék P.24562/2007/6. számú határozata tulajdonjog bejegyzésének törlése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 74. §, 78. §, 84. §, 101. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 200. §, 236. §, 319. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. §, 29. §, 40. §, 62. §, 64. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.24562/2007/6.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20091/2008/9., Kúria Pfv.20245/2009/8.

***********

Fővárosi Bíróság PP.V. 8/24.562/07/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Lendvai Balázs ügyvéd (1036 Budapest, Lajos u. 48-66.) által képviselt

felperes neve (... felperesnek

a dr. Kerékgyártó István ügyvéd, ügygondnok (1243 Budapest, Pf.: 615., 1054 Budapest, Hold u. 29. III/5.) által képviselt

... (....) I.r. és a

dr. Mezei Julianna ügyvéd (1237 Budapest, Köves út 190.) által képviselt

II.rendű alperes neve (...) Il.r. alperesek ellen

tulajdonjog törlése iránt indított perében meghozta az alábbi .

ítéletet

A bíróság a keresetet mindkét alperessel szemben elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy a Il.r. alperesi képviselőnek 15 napon belül fizessen meg 200.000,- (Kettőszázezer) forint + AFA ügyvédi munkadíjat.

A bíróság felhívja a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az EL.

.... letéten kezelt 180.000.- (Egyszáznyolcvanezer) forintot az I.r.

alperesi ügygondnoknak (Dr. Kerékgyártó István 1054 Budapest, Hold u. 29.

III/5.) utalja ki.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság megkeresi a ...Földhivatalt a .... sz. perfeljegyzés törlése végett.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az államnak felhívásra 300.000,-(Háromszázezer) forint feljegyzett illetéket fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bíróságnál, de a Fővárosi ítélőtáblának címezve lehet 4 példányban, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezni az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie.

Indokolás

1997. február 6-án a felperes, mint eladó és I.r. alperes, mint vevő adás-vételi szerződés kötöttek, melynek tárgya a ... helyrajzi számú, a természetben a ... szám alatti 66 nm alapterületű lakás volt. Az ingatlan vételárát 5.000.000 Ft-ban állapították meg és a szerződés 2. pontjában rögzítették, hogy a vevő a szerződés aláírásával a vételárat egy összegben, készpénzben, az eladó kezéhez megfizeti, az eladó pedig a vételár maradéktalan átvételét a szerződés aláírásával elismeri. A szerződés 6. pontjában a felperes hozzájárult ahhoz, hogy a vevő javára a tulajdonjogot az ingatlan nyilvántartásba bejegyezzék. Az okiratot a szerződő felek aláírták, hitelesítésre és ügyvédi ellenjegyzésre nem került sor. A felperes kérésére ugyanezen a napon aláírtak egy kiegészítő megállapodást, miszerint az adás-vételi szerződés 2. pontjában rögzített fizetési feltételeket módosítják a következők szerint: Az 5.000.000 Ft vételárat a vevő az eladó OTP folyószámlájára átutalja 1997. február 10. napjáig. Amennyiben a vevő nem teljesít határidőre, úgy a szerződés hatályát veszti. 1997. február 10-én kelt bérleti szerződéssel a felperes a perbeli ingatlant bérbe adta I.r. alperesnek tekintettel arra, hogy a vételár kifizetésre nem került. I.r. alperes az ingatlant birtokba vette. 1997. március 25-én egy ellenjegyzett adás-vételi szerződéssel a felperes a Földhivatalhoz fordult, ahol a tulajdonjog bejegyzési kérelmét széljegyként feltüntették. Ugyanezen a napon, 1997. március 25-én I.r. alperes az ingatlanra adás-vételi szerződést kötött II.r. alperessel, ... budapesti közjegyző előtt 3.800.000 Ft vételár ellenében. A szerződés 1. pontjában rögzítették, hogy I.r. alperes mint eladó büntetőjogi felelőssége tudatában kijelentette, hogy kizárólagos tulajdonát képezi az ingatlan. A 3. pontban az I.r. alperes javára 1997. szeptember 25. napjáig elállási jogot kötöttek ki. Ettől függően a birtokba adási időpontot 1997. június 25., legkésőbb 1997. szeptember 25. napjában jelölték meg. A szerződéskötéskor Il.r. alperes 3.800.000 Ft-ot I.r. alperesnek megfizetett és ugyanezen a napon I.r. alperes az adás-vételi szerződést benyújtotta a Földhivatalhoz. Másnap Il.r. alperes is benyújtotta a kérelmét az I.r. alperessel kötött szerződés alapján, mely kérelmet 1997. március 26-án ... széljegy alatt a Földhivatal bejegyezte.

A felperes többször szóban felszólította I.r.alperes a vételár megfizetésére, aki különböző ígéreteket tett. Hivatkozott arra, hogy a ... tartozik cégének, amelyből a vételárat kifizeti, csak erősítsék még a szerződést. 1997. május 6-án a felperes és I.r. alperes közjegyzőhöz fordult és ott szerződést írtak alá. Ebben a szerződésben megállapodtak abban, hogy az általuk 1997. február 6-án a perbeli lakásingatlan tárgyában kötött adás-vételi szerződésük érvényes. A megváltozott körülmények miatt úgy állapodtak meg, hogy az I.r. alperes 1997. május 31. napjáig megfizet 4.500.000 Ft-ot, míg a fennmaradó 500.000 Ft-ot 1997. augusztus 31. napjáig a felperesnek. Esetleges nem teljesítés esetén a fenti határidők 30 nappal meghosszabbíthatók. Megállapodtak abban is, hogy a vételár teljes kiegyenlítéséig a felperes javára jelzálogjogot jegyeznek be, az I.r. alperes pedig használhatja az ingatlant, így az ingatlan terhei őt terhelik. 1997. június 16-án a földhivatali iratokból a felperes tudomást szerzett arról, hogy az I.r. alperes eladta a lakást a Il.r. alperesnek, ezért 1997. június 18-án csalás bűntett alapos gyanúja miatt feljelentést tett I.r. alperes ellen, majd megegyeztek, hogy az ingatlan adás-vételi szerződést felbontják, melyre 1997. június 25-én került sor.