A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21281/2016/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 339. §, 349. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 15. §, 33. §, 47. §, 48. §, 2011. évi XVI. törvény 1. §, 6. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.281/2016/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gaudi-Nagy Tamás (fél címe 2) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. alperesi jogi képviselő neve jogi főelőadó által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. július 6. napján kelt 68.P.25.988/2014/32-I. számú ítélete és ellen a felperes részéről 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 360.000 (háromszázhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

2006. szeptember 20-án, az MSZP székház környékén történt erőszakos cselekményeket követően éjjel 2 óra 50 perc körüli időben, Budapesten, a VIII. kerület Rákóczi út és Szentkirályi utca kereszteződésében, illetve a Szentkirályi utcában 30-40 fős agresszív, hangoskodó, kiabáló, a Rákóczi úton tömegoszlatásra kivezényelt rendőrökkel szemben álló, a rendőrökre különféle tárgyakat dobáló, garázda jellegű magatartást tanúsító tüntető csoport tartózkodott. Ebben az időben, ezen a helyszínen tartózkodott a felperes is, aki maga is tüntető jelszavakat kiabált, hangoskodott, garázda jellegű magatartást tanúsított.

Amikor a felperes a helyszínt az oszlató sorfal mögött a Szentkirályi utca felől a Rákóczi út irányába ...ral együtt el kívánta hagyni, az ott tartózkodó, addig a tüntetők csoportjával együtt mozgó, a tüntetőket megfigyelő civil-ruhás rendőrök a korábbi cselekményeikre figyelemmel mindkettejükkel szemben intézkedést kezdeményeztek. ... az intézkedéssel szemben nem tanúsított ellenállást, a felperes azonban az elfogási kísérletnek ellenszegült. A vele szemben alkalmazott testi kényszer során a földre került, megpróbálták megbilincselni, azonban elszaladt a Szentkirályi utcán a Bródy Sándor utca irányába, ahol nagyobb számú, a Magyar Rádióhoz kirendelt rendőr a felperest ismételten testi kényszer alkalmazásával megállították. Elfogták, megbilincselték, és a felperest a ... Rendőrkapitányságra előállították. A felperest meggyanúsították garázdaság bűntettével, őrizetbe vették 2006. szeptember 20-án 03:02 órai kezdőidőponttal, majd 54 órán keresztül, 2006. szeptember 22-ig őrizetben tartották, előzetes letartóztatásának elrendeléséig.

A felperest bíróság elé állították, majd jogerősen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték, mely büntetés végrehajtását felfüggesztette a büntetőügyben eljárt másodfokú bíróság.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. október 25-én meghozott jogerős 10.B.VIII.23.399/2013/2. számú végzésével a jogerős ítéletet a felperes börtönbüntetéséről és a pártfogó felügyelet elrendeléséről a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (Semmisségi tv.) 1. §-a alapján semmissé nyilvánította.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a felelősségi körébe tartozó rendőrök útján megsértette a személyhez fűződő jogai körében a testi épségét és egészségét azzal, hogy 2006. szeptember 20-án 2 óra 30 perc körül a Rákóczi út Vas utcai kereszteződésénél jogellenesen elfogta, földre teperte és ennek során megrugdosta. Az alperes megsértette a testi épségét és egészségét azzal, hogy 54 órán át tartó őrizete során, több alkalommal bántalmazta, megrugdosta; a személyes szabadságát azzal, hogy 2006. szeptember 20-tól 54 órán keresztül 2006. szeptember 22. napjáig jogellenesen fogva tartotta, valamint őrizetbe vette. Az emberi méltóságát megsértette azzal, hogy a jogellenes elfogása során jogellenesen műanyag kábelkötegelővel megbilincselte és 54 órán át tartó őrizete során vele szemben jogellenes intézkedéseket foganatosított, így megfenyegette és több alkalommal bántalmazta, megrugdosta. A testi épségét és egészségét megsértette azzal, hogy vele szemben nemdohányzó létére dohányzó zárkában foganatosította a kényszerintézkedést és tartotta őrizetben. Az alperest elégtétel adásra, valamint államigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kára megtérítéseként arra kérte kötelezni, hogy fizessen meg részére 4.500.000 forint nem vagyoni kártérítést, ezen összeg után 2006. szeptember 20-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot.

Előadása szerint a barátaival a kérdéses este a Livingroom nevű szórakozóhelyen tartózkodott. Körülbelül éjszaka 2 óra 30 perc körüli időpontban indult hazafelé az Astoriától a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér irányába, mivel albérlete a Rigó utcában volt. Észlelte, hogy a Vas utcai kereszteződésnél rendőrkordon zárta el az utat a Blaha Lujza tér irányába. Körülbelül 10 percig tartózkodott ott, beszélgetett, amikor a rendőrség oszlató felszólítására a Vas utcától elinduló rendőrsorfal hatására az Astoria irányába visszafelé haladt. Az albérletéhez vezető irányba eső legközelebbi utcán, a Szentkirályi utcába letért, észlelte, hogy a Szentkirályi utca és a Bródy Sándor utca kereszteződését is rohamrendőrök zárták el, ezért visszafordult és haladt a Rákóczi út irányába. Ekkor rajta kívül már csak öten voltak a Szentkirályi utcában. Előadta, hogy csak azt szerette volna megtudni, hogy hogyan, merre tudna hazamenni az albérletébe. Ekkor az egyik civil ruhás tüntető elkiáltotta magát, hogy "Elfogni, tüntető" és az egyikőjük rárontott, kitekerték a kezét és leteperték a földre, majd ütlegelték, rugdosták és szidalmazták. Kötözőbilincset keresve engedtek a szorításból, amit kihasználva megpróbált - az életéért futva - elmenekülni. A rendőröket maga mögött hagyva futott a Bródy Sándor utca irányába, a kereszteződést azonban rendőrkordon zárta el, akik elkapták, ismét a földre teperték, megbilincselték és a keresetében előadott sérelmeket szenvedte el.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Semmisségi tv. 6. §-a alapján a felperes kizárólag a Ptk. 349. § alapján, államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesíthet, ennél fogva a személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló kereset nem foghat helyt. A kárigény megalapozottságának vizsgálata körében pedig szükségszerű előfeltétel a rendes jogorvoslati jog, így a panaszjog kimerítése, a felperes azonban az őrizetbe vételének elrendeléséről rendelkező határozat ellen nem élt panasszal. Vitatta, hogy a felperes bántalmazást szenvedett el az elfogásakor, azt, hogy nem tanúsított volna ellenállást, és azt is, hogy az előállítás során az intézkedő rendőrök megjegyzést tettek panaszjogának gyakorlásával kapcsolatban. Vitatta a felperes fogva tartása kapcsán előadott elszenvedett sérelmeket (az előtérbe az őrizet során a felperest rángatták, a kőre dobták, bántalmazták, lelki terrorban tartották, kényelmetlen, hideg, piszkos, nyirkos zárkában matrac nélküli ágyon helyezték el). Előadta, hogy a felperes az első, az állományába tartozó rendőrök által foganatosított rendőri intézkedésnek ellenszegült, az intézkedés alól kivonta magát és elmenekült, a második, a REBISZ által foganatosított rendőri intézkedés során hevesen ellenállt, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó együttműködni a rendőrökkel, viszont az intézkedés során nem vitatottan hámsérülése keletkezett.