32000D0253[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 253/2000/EK határozata (2000. január 24.) a Socrates közösségi oktatási cselekvési program második szakaszának létrehozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács 253/2000/EK határozata

(2000. január 24.)

a "Socrates" közösségi oktatási cselekvési program második szakaszának létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. és 150. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

A Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

Az egyeztetőbizottság által 1999. november 10-én jóváhagyott együttes szövegtervezet fényében,

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés előírja, hogy a Közösség programjainak többek között a minőségi oktatás és képzés fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk; az e cselekvési program keretében tett intézkedéseknek az oktatás európai dimenzióját kell erősíteniük, és hozzá kell járulniuk a minőségi oktatás fejlődéséhez, hogy ezzel is elősegítsék az élethosszig tartó tanulást.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács a 819/95/EK határozatával [5] létrehozta a Socrates közösségi cselekvési programot.

(3) Az Európai Tanács foglalkoztatásról szóló, 1997. november 20-21-én Luxemburgban tartott rendkívüli ülése elismerte, hogy az élethosszig tartó oktatás és képzés komoly hozzájárulást jelenthet a tagállamok foglalkoztatáspolitikájához, és ezzel javítja a foglalkoztathatóságot, az alkalmazkodóképességet és a vállalkozó szellemet, valamint elősegíti az esélyegyenlőséget.

(4) "A tudás Európája felé" című közleményében a Bizottság iránymutatásokat határozott meg egy olyan nyitott és dimanikus európai oktatási térség létrehozására, amelynek keretében az élethosszig tartó oktatás és képzés célkitűzése megvalósítható.

(5) A Bizottság "Tanítás és tanulás - A tanuló társadalom felé" című fehér könyvében megállapította, hogy a tanuló társadalom kialakulásához az új ismeretek megszerzését támogatni és e célból a tanulás ösztönzésének minden formáját fejleszteni kell. Az "Oktatás, képzés, kutatás: a transznacionális mobilitás akadályai" című zöld könyvében a Bizottság kiemeli a mobilitás előnyeit az egyén és az Európai Unió versenyképessége szempontjából.

(6) Az Európai Parlament kívánságának megfelelően a Bizottság célja, hogy az iskolák mintegy 10 %-a részt vegyen a Comenius programban, és a hallgatók mintegy 10 %-a részt vegyen az Erasmus program mobilitási tevékenységeiben.

(7) Az aktív állampolgári részvételt támogatni és a kirekesztés minden formája ellen küzdeni kell, beleértve a faj- és idegengyűlöletet; különös figyelmet kell fordítani az egyenlőség támogatására, valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítására; különös figyelmet kell fordítani az eltérő bánásmódot igénylő személyekre.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács az ifjúságról szóló határozatában és a Tanács a képzésről szóló, 1999/382/EK határozatában [6] közösségi cselekvési programokat hoztak létre az ifjúság és a képzés terén, amelyek a Socrates programmal közösen hozzájárulnak a "tudás Európája" kialakításához.

(9) A közösségi cselekvési program többletértékének növelése céljából szükséges, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden szinten biztosítsa az e határozat alapján végrehajtott programok és az egyéb kapcsolódó közösségi politikák, eszközök és programok közötti koherenciát és ezek egymással való kiegészíthetőségét.

(10) Lehetőséget kell biztosítani olyan közös tevékenységek szervezésére, amelyek a Socrates programot és más, oktatáspolitikai vonatkozású közösségi programokat vagy cselekvéseket foglalnak magukban, így ösztönözve az együttműködést és növelve a közösségi programok többletértékét.

(11) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ("EGT-megállapodás") szorosabb együttműködésről rendelkezik az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika terén egyfelől az Európai Közösség és tagállamai, másfelől az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (EFTA-/EGT-országok) között.

(12) Biztosítani kell, hogy a cselekvési programban történő részvétel lehetősége megnyíljon a társult közép- és kelet-európai országok előtt, az európai megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben, illetve a megfelelő társulási tanácsok határozataiban meghatározott feltételeknek megfelelően; egyben a részvétel lehetőségét biztosítani kell Ciprus számára az országgal egyeztetendő eljárással megállapított kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával; valamint Málta és Törökország számára a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával.

(13) A cselekvési programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen nyomon kell követni és értékelni, hogy ezáltal újra lehetőség legyen kiigazításokra, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásait illetően; az értékelésnek független, pártatlan testületek által lefolytatott külső értékelést is tartalmaznia kell.

(14) A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban - az európai együttműködés minőségi oktatáshoz való hozzájárulását szolgáló cselekvések célkitűzéseit többek között a multilaterális partnerségek, a mobilitás és a közösségi szintű információcsere miatt a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani; a közösségi cselekvések és intézkedések transznacionális kiterjedésének köszönhetően ezeket inkább a Közösség tudja megvalósítani; e határozat csak azokra terjed ki, amelyek a célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükségesek.

(15) Az európai kreditátszámítási rendszer (ECTS) fejlesztésével hatékony módon biztosítható, hogy a mobilitási célkitűzések teljes mértékben megvalósuljanak; a cselekvési programban részt vevő felsőoktatási intézményeket ösztönözni kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék igénybe az ECTS-t.

(16) E határozat a cselekvési program teljes időtartamára pénzügyi keretet határoz meg, amely elsődleges hivatkozást jelent az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodása [7] 33. pontja értelmében.

(17) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak [8] megfelelően kell meghozni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A cselekvési program létrehozása

(1) E határozat az oktatás terén létrehozza a "Socrates" közösségi cselekvési program (a továbbiakban: "cselekvési program") második szakaszát.

(2) A cselekvési programot a 2000. január 1-jétől induló 2006. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

(3) A cselekvési program az oktatás és képzés európai dimenziójának fejlesztésével, a formális és nem formális oktatáson és képzésen alapuló élethosszig tartó tanulás elősegítésével járul hozzá a "tudás Európájának" létrehozásához. Támogatja az aktív állampolgári részvétel kialakítását, valamint a foglalkoztathatóságot előreláthatóan előmozdító ismeretek, képességek és készségek elsajátítását.

(4) A cselekvési program támogatja és kiegészíti a tagállamok által a területükön végrehajtott cselekvéseket, egyben teljes mértékben tiszteletben tartja kulturális és nyelvi különbözőségüket, valamint hatáskörüket az oktatás tartalmát, valamint az oktatás és a képzési rendszerek szervezeti felépítését illetően.

2. cikk

A cselekvési program célkitűzései

A minőségi oktatás fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás elősegítéséhez való hozzájárulás érdekében, a tagállamok hatáskörét teljes mértékben tiszteletben tartva a cselekvési program célkitűzései a következők:

a) az oktatás európai dimenziójának megerősítése minden szinten és az európai oktatási erőforrásokhoz való széles, transznacionális hozzáférés megkönnyítése, egyben az esélyegyenlőség elősegítése az oktatás minden területén;

b) az Európai Unió nyelvei ismeretének mennyiségi és minőségi fejlesztése, különös tekintettel a kevésbé elterjedt és tanított nyelvekre, az Európai Unió népei közötti jobb megértés és szolidaritás, valamint az oktatás interkulturális dimenziójának támogatása céljából;

c) az együttműködés és mobilitás elősegítése az oktatás terén, különösen:

- az oktatási intézmények közötti cserék ösztönzésével,

- a nyitott és távoktatás elősegítésével,

- az oklevelek és a tanulmányi időszakok elismerésének ösztönzésével,

- az információcsere fejlesztésével,

és az ilyen szempontból fennálló akadályok elhárításával;

d) a pedagógiai módszerek és segédanyagok fejlesztése terén az innováció ösztönzése, beleértve - ahol ez alkalmazható - az új technológiák felhasználását és az oktatás terén a közös érdeket szolgáló kérdések feltárását.

3. cikk

Közösségi intézkedések

(1) A cselekvési program 2. cikkben meghatározott célkitűzéseit a következő programokkal kell megvalósítani, amelyek tartalmát és végrehajtási eljárását a melléklet tartalmazza:

1. program | Közoktatás (Comenius); |

2. program | Felsőoktatás (Erasmus); |

3. program | Felnőttoktatás és egyéb oktatási formák (Grundtvig); |

4. program | Nyelvoktatás- és tanulás (Lingua); |

5. program | Nyitott és távtanulás, információs és kommunikációs technológiák az oktatásban (Minerva); |

6. program | Megfigyelés és innováció; |

7. program | Együttes fellépések; |

8. program | Kísérő intézkedések. |

(2) Ezeket a programokat a következő jellegű intézkedések által kell végrehajtani olyan transznacionális tevékenységek formájában, amelyek az intézkedések közül többet is összekapcsolhatnak egymással:

a) a személyek transznacionális mobilitásának támogatása az oktatás terén Európában;

b) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatási felhasználásának támogatása;

c) a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok cseréjét elősegítő transznacionális együttműködési hálózatok fejlesztésének támogatása;

d) a nyelvi készségek és a más kultúrák iránti megértés elősegítése;

e) az innováció és a minőség oktatásban történő fejlesztésére tervezett, transznacionális partnerhálózaton alapuló, újító jellegű kísérleti projektek támogatása;

f) a közösségi referenciaanyagok folyamatos fejlesztése

- a nemzeti oktatáspolitikák megfigyelése és elemzése,

- a helyes gyakorlatok és az innováció megfigyelése és terjesztése,

- széles körű információcsere által.

4. cikk

Részvétel a cselekvési programban

(1) A mellékletekben meghatározott feltételek és végrehajtási rendelkezések alapján a cselekvési program különösen a következőkre irányul:

a) tanulók, hallgatók és egyéb tanulók;

b) az oktatásban közvetlenül részt vevő személyzet;

c) az egyes tagállamok által meghatározott oktatási intézmények minden fajtája;

d) az oktatási rendszerekért és politikákért helyi, regionális és nemzeti szinten felelős személyek és testületek a tagállamokban.

(2) A cselekvési program megfelelő programjaiban szintén részt vehetnek az oktatási intézményekkel együttműködő köz- vagy magánintézmények, különösen:

- a helyi és regionális testületek és szervezetek,

- az oktatás terén működő szövetségek, beleértve a hallgatói, diák-, tanári és szülői szervezeteket,

- vállalkozások, konzorciumok, kereskedelmi szervezetek, kereskedelmi és iparkamarák,

- a szociális partnerek és szervezeteik minden szinten,

- kutatóközpontok és -intézmények.

5. cikk

A cselekvési program végrehajtása és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság:

- a mellékletnek megfelelően biztosítja a cselekvési program közösségi programjainak végrehajtását,

- konzultál a szociális partnerekkel és a az európai szinten működő megfelelő oktatási szövetségekkel, és ezek véleményéről tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

(2) A tagállamok:

- megteszik a szükséges intézkedéseket a cselekvési program tagállami szinten történő hatékony működtetése érdekében, amelybe a nemzeti gyakorlatnak megfelelően bevonnak minden, az oktatásban érdekelt felet,

- tagállami szinten létrehozzák a közösségi program cselekvései végrehajtásának összehangolt irányításához szükséges megfelelő szerveket (Socrates nemzeti irodák),

- olyan intézkedések meghozatalára törekszenek, amelyeket a cselekvési programhoz való hozzáférés jogi és igazgatási akadályainak elhárításához szükségesnek ítélnek,

- lépéseket tesznek a többi közösségi programmal történő lehetséges együttműködés megvalósításának tagállami szintű biztosítására.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja:

- az előző oktatási program (a 819/95/EK határozattal létrehozott Socrates program) keretében végrehajtott programok és a jelenlegi cselekvési program alapján végrehajtandó programok közötti átmenetet, illetve az előző oktatási program (Socrates) keretében végrehajtott program és a jelenlegi cselekvési program alapján végrehajtandó programok eredményeinek terjesztését,

- a cselekvési program által támogatott programokhoz a szükséges tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomon követést.

6. cikk

Együttes fellépések

A "tudás Európája" kiépítése folyamatának részeként az e cselekvési programban foglalt intézkedések a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően együttes fellépésekként is végrehajthatók a kapcsolódó közösségi programokkal és cselekvésekkel, különösen a Leonardo da Vinci programmal, a Fiatalság Európáért programmal, valamint a kutatás és fejlesztés, illetve az új technológiák területén kapcsolódó közösségi programokkal.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az e határozat végrehajtásához szükséges, az alábbi ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásoknak megfelelően kell meghozni.

a) az éves munkaprogram, a prioritásokat beleértve, az együttes fellépések témái, a kiválasztási feltételek és eljárások;

b) a Közösség által nyújtandó pénzügyi támogatás (összegek, időtartam és címzettek), valamint általános iránymutatások a cselekvési program végrehajtásához;

c) az éves költségvetés és a pénzösszegek elosztása a cselekvési program különböző programjai között;

d) a decentralizáltan irányítandó programokhoz szükséges pénzösszegek elosztása a tagállamok között;

e) a cselekvési program nyomon követésére és értékelésére, valamint az eredmények közzétételére és terjesztésére szolgáló rendelkezések;

f) a projektek kiválasztására vonatkozó Bizottsági javaslatok, beleértve a 7. programhoz tartozókat is (együttes fellépések).

(2) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket minden egyéb tárgyban a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell meghozni.

8. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Ahol erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel e határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikk (3) bekezdésében megállapított időszakot két hónapban kell meghatározni.

(3) Ahol erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke alkalmazandó, tekintettel e határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Együttműködés más programok bizottságaival és más közösségi kezdeményezésekre vonatkozó információk

(1) A bizottság kialakítja a közösségi szakképzési politika végrehajtására létrehozott Leonardo da Vinci cselekvési program keretei között felállított bizottsággal, valamint a Fiatalság Európáért közösségi cselekvési program keretei között létrehozott bizottsággal történő rendszeres és kiépített együttműködést.

(2) A cselekvési program és a 11. cikkben említett többi intézkedés közötti összhang biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika terén meghirdetett közösségi kezdeményezésekről, beleértve a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést.

10. cikk

Finanszírozás

(1) A cselekvési program végrehajtásához a pénzügyi referenciaösszeg az 1. cikkben meghatározott időszakra 1850 millió euró.

(2) Az éves hozzájárulásokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv keretei között.

11. cikk

Összhang és kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja az általános összhangot és kiegészítő jelleget a többi vonatkozó közösségi politikával, intézkedéssel és cselekvéssel. A cselekvési programnak hozzá kell járulnia a közösségi politikák céljainak megvalósításához az egyenlőség, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás elősegítése terén.

A Bizottság biztosítja a cselekvési program és a Közösség harmadik országokkal és megfelelő nemzetközi szervezetekkel folytatott oktatási együttműködése keretében végrehajtott programjai és alprogramjai közötti eredményes kapcsolatot.

(2) A cselekvési program intézkedéseinek végrehajtása során a Bizottság és a tagállamok az összehangolt foglalkoztatási stratégia részeiként figyelembe veszik a Tanács által elfogadott foglalkoztatási irányelvekben meghatározott prioritásokat.

12. cikk

Az EFTA-/EGT-országok, a társult közép- és kelet-európai országok, Ciprus, Málta és Törökország részvétele

A cselekvési programban részt vehetnek:

- az EFTA-/EGT-országok az EGT-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően,

- a társult közép- és kelet-európai országok az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a megfelelő társulási tanácsok határozataiban meghatározott feltételeknek megfelelően,

- Ciprus ugyanazon feltételek mellett, mint amelyek az EFTA-/EGT-országokra vonatkoznak, az országgal egyeztetendő eljárással megállapított kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával,

- Málta és Törökország a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával.

13. cikk

Nemzetközi együttműködés

A cselekvési program alapján és a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság együttműködik harmadik országokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.

14. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen figyelemmel kíséri a cselekvési programot. A figyelemmel kísérés és értékelési folyamat eredményeit fel kell használni a cselekvési program végrehajtása során.

A nyomon követés a (3) bekezdésben említett beszámolókat és a különleges tevékenységeket foglalja magában.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen értékeli a cselekvési program végrehajtását. Az értékelés során vizsgálni kell a végrehajtott programok lényegességét, hatékonyságát és hatását a 2. cikkben említett célkitűzések tekintetében. Az értékelés során a cselekvési program egészének hatását is vizsgálni kell.

Az értékelésnél vizsgálni kell a cselekvési program programjai és a más, vonatkozó közösségi politikák, eszközök és fellépések keretében végrehajtott programok egymással való kiegészíthetőségét is.

A 8. cikk (2) bekezdésében leírt eljárás alapján kialakított szempontoknak megfelelően a cselekvési programot rendszeres, független, külső értékelésnek kell alávetni.

(3) A tagállamoknak 2003. december 31-ig és 2007. június 30-ig beszámolót kell benyújtaniuk a Bizottsághoz a cselekvési program végrehajtásáról és hatásáról.

(4) A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé terjeszti:

- új tagállamok csatlakozásakor beszámolót a csatlakozás cselekvési programra gyakorolt pénzügyi következményeiről, továbbá - ha szükséges - pénzügyi javaslatokat a csatlakozás cselekvési programra gyakorolt pénzügyi következményeinek kezelésére, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1999. május 6-i intézményközi megállapodásának a költségvetési fegyelemre és a költségvetési eljárás fejlesztésére vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az Európai Tanács 1999 márciusában tartott berlini ülése zárónyilatkozatának megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács a lehető legrövidebb idő alatt határozatot hoz a javaslatokról,

- időszaki értékelő beszámolót az elért eredményekről és a cselekvési program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól 2004. június 30-ig,

- egy, a cselekvési program folytatásáról szóló közleményt 2006. december 31-ig,

- utólagos értékelő beszámolót 2007. december 31-ig.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2000. január 24-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL C 314., 1998.10.13., 5. o.

[2] HL C 410., 1998.12.30., 2. o.

[3] HL C 51., 1999.2.22., 77. o.

[4] Az Európai Parlament 1998. november 5-i véleménye (HL C 359., 1998.11.23., 60. o.), a Tanács 1998. december 21-i közös álláspontja (HL C 49., 1999.2.22., 42. o.), az Európai Parlament 1999. február 25-i határozata (HL C 153., 1999.6.1., 24. o.) és az Európai Parlament 1999. december 15-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 1999. december 17-i határozata.

[5] HL L 87., 1995.4.20., 10. o. A határozatot az 576/98/EK határozat módosította (HL L 77., 1998.3.14., 1. o.).

[6] HL L 146., 1999.6.11., 33. o.

[7] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. BEVEZETÉS ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A 2. cikkben megállapított célkitűzéseket a 3. cikkben leírt közösségi intézkedések alapján az ebben a mellékletben meghatározott programok által kell végrehajtani.

2. Az időrendre, a pályázatok leadási feltételeire és az elbírálási, valamint a kiválasztási szempontokra vonatkozó rendelkezéseket a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell meghatározni, és ezeket a Bizottságnak rendszeresen közzé kell tennie a "Socrates pályázati útmutató" című kiadványban. A Bizottság ezenkívül közzéteszi a pályázati felhívásokat, egyben meghatározza a pályázatok leadási határidejét.

3. A személyek mobilitásával kapcsolatos tevékenységekkel összefüggésben megfelelő nyelvi előkészítést kell biztosítani, hogy ezáltal a kedvezményezettek a fogadó intézményben használt nyelv ismeretének a szükséges mértékben birtokában legyenek. Megfelelő szervezési előkészületeket kell tenni a küldő és fogadó intézményekben, hogy ezáltal a szóban forgó mobilitási tevékenységből származó legnagyobb előnyökre tehessenek szert.

4. A felsőoktatási intézmények által a cselekvési program különböző programjai keretében koordinált projekteknek az érintett intézmények számára a 2. programban előírt "intézményi szerződés" részét kell képezniük.

5. A speciális oktatást igénylő személyek hozzáférésének és részvételének elősegítésére támogató intézkedéseket is lehet hozni. Ahol szükséges, pozitív cselekvésekre kerülhet sor a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elősegítése céljából. Különösen támogatni kell az olyan tevékenységeket, amelyek különleges hangsúlyt fektetnek az interkulturális szempontokra, vagy amelyek a más nyelvekben való készségeket segítik elő, különösen a Közösség területén kevésbé elterjedt és tanított nyelvek esetében. A cselekvési program valamennyi programjában támogatni kell a nyitott és távtanulás minden formáját, továbbá az információs és kommunikációs technológiák megfelelő alkalmazását. Különös figyelmet kell fordítani az eredmények terjesztésére a cselekvési program minden programját illetően.

II. KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK

A melléklet a cselekvések két fő típusát tartalmazza:

- az első típus (1-3. program) az élethosszig tartó oktatás három alapszintjére irányul (iskola, felsőoktatási intézmény, egyéb),

- a második típus (4-8. program) az olyan keresztirányú intézkedésekre vonatkozik, mint a nyelvek, az oktatási célú információs és kommunikációs technológiák (IKT) - különösen beleértve az oktatási multimédiát és az információcserét -, valamint az olyan horizontális jellegű kérdések, mint az innováció, az eredmények terjesztése, a együttes fellépések és a program értékelése.

1. PROGRAM: | "COMENIUS": KÖZOKTATÁS |

1.1 alprogram: | Iskolai partnerhálózatok |

1.2 alprogram: | Az iskolai oktatásban részt vevő személyzet alap- és továbbképzése |

1.3 alprogram: | Az iskolai partnerhálózatokkal és az iskolai oktatásban részt vevő személyzet képzésével foglalkozó hálózatok |

2. PROGRAM: | "ERASMUS": FELSŐOKTATÁS |

2.1 alprogram: | A felsőoktatási intézmények európai együttműködése |

2.2 alprogram: | Hallgatók és egyetemi oktatók mobilitása |

2.3 alprogram: | Tematikus hálózatok |

3. PROGRAM: | "GRUNDTVIG": FELNŐTTOKTATÁS ÉS EGYÉB OKTATÁSI FORMÁK |

4. PROGRAM: | "LINGUA": NYELVOKTATÁS ÉS -TANULÁS |

5. PROGRAM: | "MINERVA": NYITOTT ÉS TÁVTANULÁS, INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK AZ OKTATÁSBAN |

6. PROGRAM: | MEGFIGYELÉS ÉS INNOVÁCIÓ |

6.1 alprogram: | Az oktatási rendszerek és politikák, valamint az innováció megfigyelése |

6.2 alprogram: | A felmerülő szükségletekre válaszoló újszerű kezdeményezések |

7. PROGRAM: | EGYÜTTES FELLÉPÉSEK |

8. PROGRAM: | KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK |

1. PROGRAM: "COMENIUS": KÖZOKTATÁS

A Comenius a közoktatás minőségének javítását és európai dimenziójának erősítését szolgálja, különösen az iskolák közötti transznacionális együttműködés ösztönzésével, a közoktatásban közvetlenül részt vevő személyzet szakmai fejlődésének tökéletesítéséhez való hozzájárulással, valamint a nyelvtanulás és interkulturális tudatosság elősegítésével.

1.1. alprogram: Iskolai partnerhálózatok

1. A Közösség támogatja az iskolák közötti többoldalú partnerhálózatok létrehozását. Az ilyen partnerhálózatok egyéb, megfelelő testületeket, például tanárképző intézményeket, helyi intézményeket és szerveket, üzleti vagy kulturális létesítményeket, valamint szülői, diák- és egyéb szervezeteket is magukban foglalhatnak.

2. A közösségi pénzügyi támogatás a következő projektekhez adható:

a) olyan projektek, amelyek egy vagy több, a részt vevő iskolák közös érdeklődésére számot tartó témára összpontosítanak, és tartalmazzák a következőket:

- a tanulók részvételét a projekt előkészítése és a projekt tevékenységei során, beleértve a projekthez fűződő mobilitást, ahol az szükséges,

- a tanárok mobilitását a projektek előkészítése és nyomon követése, valamint a más tagállamokban való tanítás céljából, beleértve vállalati kihelyezést is,

- tananyagok kidolgozását és a helyes gyakorlatok cseréjét;

b) a Közösség hivatalos nyelveinek oktatását és tanulását célzó projektek az ír nyelvvel (az egyik nyelv, amelyen az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket megszövegezték), és a luxemburgi nyelvvel (a Luxemburg területén beszélt nyelv) együtt, beleértve a tagállamok határövezetein, a Közösség hivatalos nyelveit a többi tagállam szomszédos területein. A projektek lehetnek kétoldalúak, különösen amikor valamely kevésbé elterjedt vagy tanított nyelvre irányulnak, és az a) pontban említett tevékenységeken kívül diákcserét is magukban kell foglalniuk;

c) az interkulturális tudatosság elősegítésére irányuló projektek és különösen azok, amelyeket a faj- és idegengyűlölet elleni küzdelem támogatására terveztek, vagy amelyek a migráns munkavállalók, a romák és vándorló életmódú személyek, valamint a változó munkahelyű személyek gyermekeinek különleges szükségleteit célozzák;

d) a speciális oktatást igénylő tanulókkal kapcsolatos problémákat kezelő projektek, különös gondot fordítva az ilyen tanulók beilleszkedésére az általános oktatásba.

3. Azoknak az iskoláknak, amelyek részt kívánnak venni az alprogramban, rövid, vázlatos leírást kell beadniuk a program keretében a következő tanévre tervezett tevékenységekről ("Comenius Terv"). A Comenius Terv lehetővé teszi a Socrates nemzeti irodák számára, hogy az alprogram keretében történő kiválasztáskor figyelembe vegyék az adott iskolában az európai tevékenységek általános fejlődését.

1.2. alprogram: Az iskolai oktatásban részt vevő személyzet alap- és továbbképzése

1. A Közösség támogatja az iskolai oktatásban közvetlenül részt vevő személyzet alap- és továbbképzésében tevékenykedő intézmények és testületek többoldalú projektjeit. Az iskolák és az e határozat 4. cikkében leírt, az oktatás terén működő egyéb szereplők részvételét, valamint a megfelelő regionális és helyi szintű felügyelőtestületek bevonását is támogatni kell.

2. A közösségi pénzügyi támogatás a következő tevékenységekhez adható:

Mobilitási programok:

a) az alapképzés céljából végrehajtott mobilitás, beleértve a gyakorlati képzési időszakokat, a nyelvtanulási ösztöndíjakat, és a vállalati kihelyezést;

b) a továbbképzés céljából végrehajtott mobilitás és a képzett iskolai személyzet ismereteinek korszerűsítése;

c) korlátozott időtartamú mobilitás, beleértve a nyelvtanárok számára tartott "nyelvi fürdőket", nyelvtanárrá történő átképzést, nyelvtanárként újra munkába állni készülő képzett tanárok átképzését, valamint más tárgyat oktató tanárokat, akiknek idegen nyelven kell tanítaniuk, vagy idegen nyelven szeretnének tanítani;

Többoldalú együttműködési projektek:

d) tantervek, tanmenetek, modulok vagy oktatási anyagok kidolgozása az iskolai oktatás európai dimenziója erősítésének keretében;

e) az iskolaigazgatást és a kapcsolódó szolgáltatásokat - mint például az orientáció és a tanácsadás - érintő képzési tevékenységek és információcsere;

f) az iskolai oktatásban a interkulturális tudatosság javítására vagy a migráns munkavállalók, a romák és vándorló életmódú személyek, valamint a változó munkahelyű személyek gyermekei beilleszkedésének és tanulmányi előmenetelük javulásának elősegítésére kialakított oktatási és képzési tevékenységek és információcsere;

g) a veszélyeztetett és a speciális oktatást igénylő tanulók oktatásában részt vevő tanárok képzésére és fejlesztésére vonatkozó tevékenységek.

1.3. alprogram: Az iskolai partnerhálózatokkal és az iskolai oktatásban részt vevő személyzet képzésével foglalkozó hálózatok A Közösség elősegíti az 1.1. és az 1.2. alprogram által támogatott, az iskolai oktatásban részt vevő személyzet képzésére vonatkozó projekteket és az iskolai partnerhálózatokat, hogy ezek által lehetővé váljon a közös érdeklődésre számot tartó témákban az együttműködés, az eredmények és a helyes gyakorlatok terjesztése, valamint az iskolai oktatás minőségi és újszerű szempontjainak egyeztetése. Ahol szükséges fejleszteni kell a tanárképző hálózatokat, szoros együttműködésben az Erasmus program keretében létrehozott egyetemi tematikus hálózatokkal.

2. PROGRAM: "ERASMUS": FELSŐOKTATÁS

Az Erasmus program elősegíti a felsőoktatás minőségének javítását és európai dimenziójának erősítését, az egyetemek közötti transznacionális együttműködést, növeli a felsőoktatási ágazatban az európai mobilitást, valamint javítja a tanulmányok és képesítések akadémiai elismerését és átláthatóságát a Közösségen belül.

A részt vevő egyetemek a jóváhagyott Erasmus-tevékenységekre kiterjedő "intézményi szerződést" kötnek a Bizottsággal. E szerződések általában három évre szólnak és megújíthatók.

2.1. alprogram: A felsőoktatási intézmények európai együttműködése. A Közösség támogatja a felsőoktatási intézmények közötti együttműködési tevékenységeket, beleértve a más tagállamban levő partnerekkel kapcsolatban álló felsőoktatási intézmények által végrehajtott újszerű projekteket, amelyekben részt vesznek - ahol erre lehetőség van - az e határozat 4. cikkében leírt más, az oktatásban érdekelt szereplők is.

2. A közösségi pénzügyi támogatás a következő tevékenységekhez adható:

a) hallgatók és egyetemi oktatók mobilitásának megszervezése;

b) tantervek, modulok, intenzív tanfolyamok és más oktatási tevékenységek közös kidolgozása, a multidiszciplináris tevékenységeket és a tantárgyak idegen nyelven történő oktatását is beleértve;

c) a más tagállamokban történő tanulmányi célú elismerés megkönnyítésére tervezett európai kreditátszámítási rendszer (ECTS) megszilárdítása, kiterjesztése és továbbfejlesztése.

2.2. alprogram: Hallgatók és egyetemi oktatók mobilitása

1. A Közösség a következő személyekeket érintő transznacionális mobilitási tevékenységeket támogatja:

a) hallgatók, a 2. pontnak megfelelően;

b) egyetemi oktatók, azzal a céllal, hogy olyan oktatási feladatokat lássanak el, amelyek erősíthetik az európai dimenziót, vagy bővítik az érintett felsőoktatási intézmények által ajánlott kurzusok körét.

2. Azok a felsőfokú képesítéssel rendelkező személyek, akik az alprogram keretében 3-12 hónapot töltenek egy másik tagállamban, "Erasmus hallgatóknak" minősülnek, tekintet nélkül arra, hogy részesültek-e a 3. pont alapján pénzügyi támogatásban. Ezeket az időszakokat az intézményi szerződések részét képező felsőoktatási intézményközi megállapodások alapján teljes egészében beszámítják, és lehetőség szerint vállalati kihelyezést is tartalmazhatnak. A fogadó felsőoktatási intézmények nem számítanak fel tandíjat az Erasmus hallgatóknak. A speciális oktatást igénylő hallgatókra külön figyelmet kell fordítani.

3. A közösségi pénzügyi támogatás a következőkhöz adható:

- hallgatói mobilitás. A tagállamok a közösségi ösztöndíjak odaítélésekor a megfelelő módon figyelembe vehetik a pályázók anyagi helyzetét. Mivel a közösségi hozzájárulás a hallgatói mobilitás költségeinek csupán egy részét fedezi, a Közösség felkéri a tagállamokat, hogy segítsenek a szükséges források biztosításában. Ebben az összefüggésben a származási tagállamban a hallgatók számára elnyerhető ösztöndíjakat és kölcsönöket a fogadó tagállamban való tanulmányok idejére is biztosítani kell,

- egyetemi oktatók mobilitása,

- előkészítő intézkedések, a IV. B. szakasz 4. pontjának megfelelően.

2.3. alprogram: Tematikus hálózatok A Közösség elősegíti a tematikus hálózatok fejlesztését és megszilárdítását, amelyek lehetővé teszik felsőoktatási intézmények nagy csoportja számára az együttműködést egy vagy több területen vagy egyéb, közös érdeklődésre számot tartó ügyben abból a célból, hogy az innováció eredményeit terjesszék, a helyes gyakorlatok terjesztését elősegítsék, a felsőoktatás minőségi és innovatív vonatkozásairól folytatott vitát ösztönözzék, az oktatói módszereket fejlesszék, valamint a közös programok és szakosított kurzusok fejlesztését élénkítsék. Támogatni kell a tudós társaságok, a szakmai szövetségek és a szocioökonómiai körök bekapcsolódását. Külön figyelmet kell fordítani az eredmények terjesztésére.

3. PROGRAM: "GRUNDTVIG": FELNŐTTOKTATÁS ÉS EGYÉB OKTATÁSI FORMÁK

1. Az 1. program (közoktatás) és a 2. program (felsőoktatás) kiegészítéseképpen a Grundtvig program az élethosszig tartó tanulás európai dimenziójának ösztönzését, a transznacionális együttműködés fokozása által az innovációhoz és a többi oktatási módszer fokozott mértékű megnyitásához, hozzáférhetőségéhez és minőségéhez történő hozzájárulást, valamint a nyelvtanulás elősegítését célozza. A program ennélfogva azokra a személyekre irányul, akik életük bármely szakaszában az ismeretekhez és készségekhez való hozzáférést keresik a formális vagy nem formális oktatás keretei között vagy az önálló tanulás által, és ezáltal növelik interkulturális tudatosságukat, foglalkoztathatóságukat és fejlesztik képességüket arra, hogy előrelépjenek az oktatásban, és aktív szerepet játsszanak a társadalomban.

2. A közösségi pénzügyi támogatás olyan transznacionális projektekhez és kezdeményezésekhez adható, amelyek a következők elősegítését célozzák:

a) a felnőttek egyéni igénye az élethosszig tartó tanulás és az abban való részvételük iránt;

b) az alapvető oktatási és képzési hiányosságokkal rendelkező személyek képességeinek kialakítása vagy naprakésszé tétele;

c) az újszerű oktatási megközelítési módok és a helyes gyakorlatok kidolgozása, cseréje és terjesztése, beleértve a modulok és a megfelelő oktatási segédanyagok kidolgozását és terjesztését;

d) az információs és támogató szolgáltatások fejlesztése, beleértve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó tájékoztatást és tanácsadást a felnőttoktatásban részt vevők és a szolgáltatók számára;

e) a felnőttoktatás résztvevői által megszerzett tudás, képességek és készségek - beleértve a tapasztalati vagy önálló tanulás, illetve a nem formális oktatás által megszerzetteket is - értékelését, jóváhagyását vagy tanúsítását szolgáló eszközök és módszerek kidolgozása;

f) a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és szolgáltatók más közösségi idegennyelv-ismereteinek vagy nemzetközi tudatosságának javítása;

g) az ebben az ágazatban foglalkoztatott tanárok alap- vagy továbbképzésének fejlesztése,

h) tanulmányutak és csereprogramok olyan személyek számára is, akik a felnőttoktatásban, illetve a felnőttoktatók képzésében dolgoznak;

i) projektek a felnőttoktatásban részt vevő, speciális oktatást igénylő tanulók részére.

3. A Közösség támogatja az európai hálózatok létrehozását, hogy ezáltal erősödjön a kapcsolat a különböző érdekelt felek között, és a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben lehetővé váljon a biztosabb alapon történő együttműködés, valamint fokozódjon az érdekelt felek tudatossága az oktatás európai dimenziójával kapcsolatban.

4. PROGRAM: "LINGUA": NYELVOKTATÁS ÉS -TANULÁS

1. A Lingua program célja a nyelvtanulással kapcsolatos keresztirányú cselekvések támogatása abból a célból, hogy elősegítse és fenntartsa a nyelvi sokszínűséget a Közösségben, javítsa a nyelvoktatás és -tanulás minőségét, valamint hogy megkönnyítse az egyéni igényekhez szabott élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférést. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a transznacionális kapcsolatok intenzívebbé váljanak a nyelvtanári szakmában és a nyelvoktatás területén működő döntéshozók között a Közösségben az oktatási ágazatokban. Ezáltal a Lingua kiegészíti és bővíti a cselekvési program többi cselekvésének a nyelvtanulás elősegítésével kapcsolatos intézkedéseit, különösen az 1., 2. és 3. programot.

2. Ebben az összefüggésben a nyelvtanulás a Közösség valamennyi hivatalos nyelvének idegen nyelvként való tanítására és tanulására kiterjed az írrel (az egyik nyelv, amelyen az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket megszövegezték) és a luxemburgi nyelvvel (a Luxemburg területén beszélt nyelv) együtt. Ezek közül külön figyelmet kell fordítani a programban a kevésbé elterjedt és tanított nyelvekre.

3. A közösségi pénzügyi támogatás a következő transznacionális nyelvoktatási projektekhez és tevékenységekhez adható:

a) figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek célja ráirányítani a figyelmet a nyelvtanulás jelentőségére és a nyelvtanulási lehetőségek elérhetőségére;

b) az innováció és a helyes gyakorlatok, mint például a korai nyelvtanulás vagy a többnyelvűség elősegítését és/vagy terjesztését célzó tevékenységek;

c) tantervek, új oktatási segédanyagok kidolgozása és cseréje, valamint a nyelvi készségek elismerése módszereinek és eszközeinek fejlesztésével;

d) információcsere és a forrásközpontok transznacionális hálózatai;

e) a különleges helyzetekben és összefüggésekben szükséges idegennyelv-ismeret megszerzését célzó intézkedések, amennyiben azok nem kapcsolódnak külön szakmához;

f) a Közösség további bővítéséből eredő nyelvtanítási és nyelvoktatási kérdések megvizsgálása.

5. PROGRAM: "MINERVA": NYITOTT ÉS TÁVTANULÁS, INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK AZ OKTATÁSBAN

1. A program a nyitott és távtanulással, valamint az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) - beleértve a multimédiát - az oktatásban való használatával kapcsolatos keresztirányú cselekvések támogatására irányul. Ennek során kiegészíti és bővíti a cselekvési program többi programjának megfelelő intézkedéseit.

Ezek az intézkedések három célt szolgálnak:

- a tanárok, tanulók, oktatásügyi döntéshozók és a nagyközönség körében a nyitott és távtanulás és különösen az IKT oktatási vetületeit illető fokozottabb megértés elősegítése, valamint az olyan eszközök és módszerek kritikus, felelősségteljes felhasználása, amelyek az ilyen technológiákat oktatási célra hasznosítják,

- annak a felismerésnek a támogatása, hogy a pedagógiai megfontolások megfelelő súlyát biztosítani kell az IKT-n alapuló oktatási termékek fejlesztése során, különösen a multimédiával kapcsolatban,

- a továbbfejlesztett módszerekhez, oktatási forrásokhoz és az elért eredményekhez való hozzáférés elősegítése, különösen az információk, tapasztalatok és a helyes gyakorlatok transznacionális cseréje révén.

2. A közösségi pénzügyi támogatás a következő projektekhez és tevékenységekhez adható:

a) az oktatásban részt vevők támogatására irányuló projektek és tanulmányok, amelyek célja, hogy megértsék és hasznosítsák a kialakulóban levő innovatív folyamatokat, különösen azokat, amelyek az IKT oktatásban és a tanulásban való felhasználásával, az innovatív eszközök és megközelítési módok kifejlesztésével, valamint az IKT-n alapuló oktatási termékek és szolgáltatások minőségellenőrzési szempontjai kidolgozásának újszerű eszközeivel, megközelítési módjaival és módszereivel kapcsolatosak;

b) a nyitott és távtanulás, valamint az IKT új módszerei, moduljai és forrásai kidolgozására és tesztelésére irányuló projektek;

c) az oktatásban részt vevő tanárok, döntéshozók és egyéb szereplők számára a nyitott és távtanulást, valamint az IKT-t alkalmazó új oktatási módszerekről és forrásokról információt nyújtó szolgáltatások és rendszerek fejlesztési és összekapcsolási projektjei;

d) a nyitott és távtanulással, valamint az IKT oktatásban történő felhasználásával kapcsolatos ötletek és tapasztalatok cseréjét támogató tevékenységek, különösen a forrásközpontok, tanárképző intézmények, szakértők, döntéshozók és projektkoordinátorok tematikus hálózatokba tömörülését illetően.

6. PROGRAM: MEGFIGYELÉS ÉS INNOVÁCIÓ

A program hozzájárul az oktatási rendszerek minőségének és áttekinthetőségének fejlesztéséhez, az információk és a tapasztalatok cseréje révén az európai oktatási innováció folyamatának előmozdításához, a helyes gyakorlatok felismeréséhez, a rendszerek és politikák összehasonlító elemzéséhez, valamint a Tanács által meghatározandó közös oktatáspolitikai érdekeket érintő kérdések megvitatásához és vizsgálatához.

6.1. alprogram: Az oktatási rendszerek és politikák, valamint az innováció megfigyelése

1. A létező struktúrák lehetőség szerinti optimális kihasználásával az alprogram a következőkből áll:

a) leíró és statisztikai adatok gyűjtése, a tagállamok oktatási rendszereinek és politikáinak összehasonlító elemzése;

b) az oktatás minősége értékelési módszereinek fejlesztése, beleértve megfelelő szempontok és jelzések kidolgozását;

c) az innovációs kísérletekre vonatkozó adatbázisok és egyéb információforrások kidolgozása és frissítése;

d) a közösségi és tagállami szinten támogatott kapcsolódó tevékenységek tapasztalatainak terjesztése;

e) az oklevelek, képesítések és tanulmányi időszakok minden oktatási szinten történő elismerésének elősegítése más tagállamokban.

2. Ennek érdekében a közösségi pénzügyi támogatás a következőkhöz adható:

a) az "Eurydice" európai oktatási információs hálózatnak, amely a Bizottság által felállított Európai Egységből és a tagállamok által létrehozott egységekből áll, amelyek célja, hogy teljesen hozzájáruljanak az alprogram végrehajtásához. A hálózat legfontosabb feladatai közé tartozik az oktatási rendszerekre és politikákra vonatkozó információk összegyűjtése és cseréje, az adatbázisok kifejlesztése, az összehasonlító tanulmányok készítése és a jelzések kidolgozása. Szükség esetén az Eurydice külső szakértők segítségét is igénybe veszi;

b) az "Arion" többoldalú tanulmányútjainak a szervezése, és az azokon való részvétel az oktatás bármely ágazatában működő oktatási intézmények döntéshozói és vezető beosztottjai számára, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tagállamok közös érdeklődésére számot tartó témákban az információ- és tapasztalatcserét. A Bizottság és a tagállamok biztosítják a tanulmányutak eredményeinek megfelelő terjesztését, és elősegítik azok bekapcsolódását a cselekvési program többi programjába;

c) az oktatási rendszerek és -politikák vizsgálatával foglalkozó intézmények és más, megfelelően minősített testületek, valamint az oktatás minőségének értékelésével foglalkozó testületek közötti hálózatok kialakítása;

d) a közös oktatáspolitikai érdekű ügyekkel kapcsolatos tanulmányok, elemzések, kísérleti projektek, szemináriumok, szakértői cserék és más, megfelelő programok, amelyek a Tanács által meghatározandó elsőbbségi témákra vonatkozóan összehozzák a döntéshozókat. A Bizottság egy szakértői csoport segítségét veheti igénybe, biztosítva ezáltal a tevékenységek keretében végrehajtott elemző munka megbízhatóságát. A csoport létrehozására vonatkozó rendelkezéseket e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell meghatározni;

e) az oklevelek, képesítések, tanulmányi időszakok elismerésének elősegítését célzó tevékenységek, különösen tanulmányok, elemzések, kísérleti projektek, valamint információ- és tapasztalatcserék. A Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC) közösségi hálózata maximálisan hozzájárul ehhez. A NARIC elsősorban gyűjti és terjeszti a tanulmányi célú elismeréshez szükséges hiteles információkat, szem előtt tartva az oklevelek szakmai elismerésével való kapcsolatot.

3. E cselekvés végrehajtása során biztosítani kell különösen az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával (EUROSTAT), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (CEDEFOP), az Európai Szakképzési Alapítvánnyal (ETF), és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködést, különösen az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO).

6.2. alprogram: A felmerülő szükségletekre válaszoló újító kezdeményezések Az ezen cselekvési program többi programjában előírt együttműködési tevékenységeken túl a Közösség olyan transznacionális projekteket és tanulmányokat is támogathat, amelyek az oktatás egy vagy több ágazatában az innováció fejlesztésére irányulnak. Az elsőbbséget élvező témákat a Tanácsnak kell meghatároznia, és ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy azokat a cselekvési program alatt felmerülő új igényekhez lehessen igazítani.

7. PROGRAM: EGYÜTTES FELLÉPÉSEK

1. E határozat 6. cikkének megfelelően, e cselekvési program keretében közösségi támogatás nyújtható a "tudás Európájának" kialakulását elősegítő más közösségi programokkal és cselekvésekkel, kiváltképp a Leonardo da Vinci és a Fiatalság Európáért programokkal együttműködő együttes fellépésekhez.

2. Ezeket az együttes fellépéseket olyan közös pályázati felhívások által lehet végrehajtani, amelyek az egyik program által sem teljes egészében lefedett, olyan közös érdeklődésre számot tartó kiválasztott témákra irányulnak, amelyeket e határozat 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell meghatározni, továbbá amelyekkel a többi érintett program és cselekvés bizottságai egyetértenek.

3. Megfelelő intézkedéseket kell tenni az ebben a programban és a Leonardo da Vinci, valamint a Fiatalság Európáért programban részt vevő szereplők regionális és helyi szintű kapcsolatainak és együttműködésének elősegítése érdekében.

8. PROGRAM: KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

1. A közösségi pénzügyi támogatás a következő, e cselekvési program célkitűzéseinek megvalósulását elősegítő kezdeményezésekhez adható, amennyiben azok a cselekvési program más programjainak keretein belül nem jogosultak támogatásra:

a) figyelemfelkeltő tevékenységek, amelyek célja az együttműködés elősegítése az oktatás területén, beleértve az oktatás európai dimenziójának erősítését szolgáló megfelelő versenyek és egyéb események támogatását;

b) az oktatás területén tevékenykedő szövetségek és egyéb nem kormányzati szervezetek, valamint oktatási orientációval és tanácsadással foglalkozó testületek által végrehajtott transznacionális tevékenységek;

c) a program által célzott ágazatokban folyó innováció témájában tartott konferenciák és szimpóziumok;

d) az európai együttműködési oktatási projektek igazgatásában részt vevő személyek képzésére irányuló tevékenységek;

e) az e cselekvési program vagy megelőző szakasza támogatásával végrehajtott projektek és tevékenységek eredményeinek javítására és terjesztésére irányuló intézkedések;

f) a harmadik országokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal való együttműködést magában foglaló tevékenységek e határozat 13. cikkének megfelelően.

2. Közösségi pénzügyi támogatást kell nyújtani a tagállamok által e határozat 5. cikkének megfelelően létrehozott Socrates nemzeti irodák tevékenységeinek támogatásához, valamint e cselekvési program hatékony felügyeletéhez és értékeléséhez.

3. A cselekvési program végrehajtása során a Bizottság igénybe vehet szakértőket és technikai segítségnyújtó szervezeteket, amelyek finanszírozását a program általános költségkerete biztosíthatja. A Bizottság ezenkívül szemináriumokat, kollokviumokat és egyéb szakértői találkozókat is szervezhet, ha azok elősegítik a program végrehajtását, és megfelelő információs, közzétételi és terjesztési akciókat bonyolíthat le.

III. KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A mellékletben említett tevékenységekre vonatkozó pályázati és kiválasztási eljárások a következők:

1. Decentralizált programok

Az alábbi programok, amelyekkel kapcsolatban a kiválasztási döntéseket a tagállamok hozzák meg, "decentralizáltnak" minősülnek:

a) - 1.1. alprogram (Iskolai partnerhálózatok),

- 1.2. alprogram (2) bekezdés a), b) és c) pontja (Az iskolai oktatásban részt vevő személyzet képzési partnerségein belüli mobilitási cselekvések),

- 3. program (2) bekezdés h) pontja (Tanulmányutak és cserék a felnőttoktatás területén),

- 6.1. alprogram (2) bekezdés b) pontja (Arion tanulmányutak),

- előkészítő tanulmányutak valamennyi program esetében.

Az ezekre a programokra vonatkozóan beadott pénzügyi támogatási kérelmeket a tagállamok által e határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt Socrates nemzeti irodákhoz kell benyújtani. A tagállamok a Socrates nemzeti irodák segítségével végrehajtják a kiválasztást, és elosztják a pénzügyi támogatást az e határozat 8. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározandó általános iránymutatásoknak megfelelően kiválasztott pályázók között.

b) 2.2. alprogram 3. pont (Hallgatók és egyetemi oktatók mobilitása)

A hallgatók és egyetemi oktatók 2.1. cselekvésben említett intézményi szerződések keretén belüli mobilitásához, valamint a hallgatók és egyetemi oktatók mobilitásának megszervezéséhez a pénzügyi támogatás odaítélését a tagállamok az e határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt Socrates nemzeti irodák segítségével végzik, figyelembe véve az érintett felsőoktatási intézmények korábbi teljesítményét, az e határozat 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározandó általános iránymutatásokkal.

2. Centralizált programok

Az alábbi programok, amelyekkel kapcsolatban a kiválasztási döntéseket a Bizottság hozza meg, "centralizáltnak" minősülnek:

a) - 1.2. alprogram (2) bekezdés d), e), f) és g) pontja (Többoldalú együttműködési tevékenységek),

- 3. program (2) bekezdés a)-g) és i) pontja (Többoldalú együttműködési tevékenységek),

- 4. program (Lingua),

- 5. program (Minerva),

- 6.2. alprogram (Újszerű kezdeményezések).

A fenti programokhoz tartozó projektek kiválasztásánál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

i) a projektkoordinátorok pályázatot adnak be a Bizottsághoz, és erről másolatot küldenek az érintett tagállam által kijelölt Socrates nemzeti irodához;

ii) a Bizottság független szakértők bevonásával értékeli a pályázatokat. A nemzeti irodák eljuttathatják a Bizottsághoz a pályázatokra vonatkozó értékelésüket;

iii) azokban az esetekben, amikor a Bizottság értékelése a projekt minőségét vagy megfelelő voltát illetően eltér a koordináló ország nemzeti irodájától kapott értékeléstől, a Bizottság a tagállam kérésére konzultál az érintett tagállammal. A konzultációs eljárás időtartama nem lehet több két hétnél;

iv) a Bizottság e határozat 8. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően átadja a bizottságnak a végleges kiválasztásról szóló javaslatát (támogatandó projektek és odaítélendő összegek);

v) a Bizottság a bizottság véleményének birtokában összeállítja a kiválasztott projektek listáját, és elosztja az odaítélt összegeket.

Bizonyos esetekben, különösen a szóban forgó tevékenységek jellegétől vagy nagyságrendjétől függően kétlépéses eljárást lehet alkalmazni. Ezekben az esetekben a fent meghatározott eljárást előpályázatok beadása és értékelése előzi meg. Az erre vonatkozó döntést és az előválogatásra vonatkozó rendelkezéseket e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell meghozni.

b) - 1.3. alprogram (Az iskolai partnerhálózatokkal és az iskolai oktatásban részt vevő személyzet képzésével foglalkozó hálózatok),

- 2.1. alprogram (A felsőoktatási intézmények európai együttműködése),

- 2.3. alprogram (Erasmus tematikus hálózatok),

- 3.3. alprogram (Felnőttoktatási hálózatok),

- 6.1. alprogram (2) bekezdés a), c), d), e) pontja (Megfigyelés),

- 8. program (Kísérő intézkedések).

A fenti programokhoz tartozó projektekre vonatkozó pályázatokat a Bizottsághoz kell beadni. Az 1.3., 2.3. és 3.3. alprogram esetében a Bizottság független szakértők bevonásával értékeli a pályázatokat. A pályázatokra vonatkozó döntést a bizottság véleményének birtokában a Bizottság hozza meg, e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

A III. szakasz 2. a) pontjának utolsó bekezdésében említett kétlépéses eljárást az abban a bekezdésben meghatározott azonos feltételek mellett kell alkalmazni az 1.3., 2.3. és 3.3. alprogram esetében.

3. Együttes fellépések

A cselekvési program 7. programjához (Együttes fellépések) tartozó kiválasztási eljárásokat e határozat 8. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Szükség esetén a fenn meghatározott eljárásokat a szóban forgó együttes fellépések különleges követelményeihez lehet igazítani. A Bizottság optimális összehangolásra törekszik a leírt eljárások és azok között, amelyeket olyan más közösségi programok vagy cselekvések keretében fogadtak el, amelyekkel közösen a szóban forgó együttes fellépéseket végrehajtják.

4. A Bizottság a tagállamok támogatásával törekszik arra, hogy a szóban forgó program pályázatainak leadási határideje után legkésőbb öt hónappal a kiválasztási döntésekről a pályázókat tájékoztassák. A (2) bekezdés a) és b) pontjainak rendelkezései alapján történő kétlépéses kiválasztási eljárás szerint kiválasztott projektek esetében ez csak a kiválasztás második szakaszára vonatkozik (teljes pályázat).

5. A Bizottság, és a decentralizált programok esetében a tagállamok, a leadási és kiválasztási eljárások és határidők optimális összehangolására törekednek a programon belüli pályázatok és a többi, a szakképzési és az ifjúságpolitikai közösségi program között.

IV. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

A. Decentralizált programok

1. A III. szakasz 1. pontja alapján decentralizáltnak minősülő programok támogatására szánt közösségi pénzösszegeket az alábbi előírások szerint kell elosztani a tagállamok között:

a) minden tagállamnak az érintett program számára adható költségvetésnek megfelelően meghatározandó minimum összeget kell juttatni;

b) a fennmaradó összeget a következő szempontok alapján kell szétosztani a tagállamok között:

i) a küldő tagállam és a fogadó tagállam megélhetési költségei közötti különbség;

ii) a küldő tagállam és a fogadó tagállam közötti távolság és útiköltség a legalacsonyabb útiköltséget alapul véve;

iii) az országban az összes

- iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok száma az 1.1. alprogram (iskolai partnerhálózatok és az 1.2. cselekvés (2) bekezdés a), b), c) pontjai (Mobilitási cselekvések az iskolai oktatószemélyzet képzési partnerségei keretében) esetén,

- felsőoktatási hallgató száma a 2.2. alprogram 3. pontja esetén (Hallgatói mobilitás). A másoddiplomások számát, mint járulékos és kiegészítő elemet e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően korlátozni kell ahhoz, hogy a tagállamnak (a megfelelő esetben) nyújtandó juttatást meghatározzák,

- egyetemi oktató száma a 2.2. alprogram 3. pontja esetén (Egyetemi oktatói mobilitás).

2. Az ily módon elosztott közösségi pénzösszegeket a tagállamok kezelik az e határozat 5. cikkének rendelkezésének megfelelően létrehozott Socrates nemzeti irodák segítségével.

3. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy bátorítsa a kiegyensúlyozott részvételt közösségi, nemzeti, és szükség esetén, regionális szinten, valamint a felsőoktatás esetében a különböző tudományágak képviselőinek részéről. Az ezekre az intézkedésekre fordított összegek aránya nem lehet nagyobb a szóban forgó cselekvés éves költségvetésének 5 %-nál.

4. A források egyes tagállamok közötti elosztására vonatkozó rendelkezéseket a 3. program (2) bekezdés h) pont (Felnőttoktatási tanulmányutak és cserék) és 6.1. pont 2. francia bekezdés (Arion) mobilitási tevékenységeinek, a III. szakasz (1) bekezdés b) pontjának megfelelően az egyetemi hallgatók és oktatók mobilitása megszervezésének, valamint a IV. szakasz B. 4. pontjában említett előkészítő látogatások és előkészítő intézkedések támogatására a Bizottság azután határozza meg, hogy e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkapta a bizottság véleményét.

B. Egyéb rendelkezések

1. Megfelelő tekintettel a pénzügyi támogatást igénylő pályázatokra, a források e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően történő elosztásánál a következő iránymutatásokat kell figyelembe venni:

a) az 1. program (Comenius) részére elkülönítendő összeg nem lehet kevesebb a cselekvési program éves összköltségvetésének 27 %-ánál;

b) a 2. program (Erasmus) részére elkülönítendő összeg nem lehet kevesebb a cselekvési program éves összköltségvetésének 51 %-ánál;

c) a 3. program (Grundtvig) részére elkülönítendő összeg nem lehet kevesebb a cselekvési program éves összköltségvetésének 7 %-ánál;

d) a Socrates nemzeti irodák pénzügyi támogatása részére a 8.2. alprogram keretében és a technikai segítségnyújtás céljára a 8.3. alprogram keretében elkülönítendő források nem haladhatják meg a cselekvési program éves összköltségvetésének 4,5 %-át.

A fenti százalékértékek indikatív jellegűek, és a bizottság ezeket e határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően módosíthatja.

2. Főszabályként a cselekvési programban szereplő projektek közösségi pénzügyi támogatásban részesítésének célja az, hogy a szóban forgó programok végrehajtásához szükségesnek becsült költségeket részlegesen fedezzék. Ez legfeljebb három évig tarthat, az elért előrehaladás rendszeres felülvizsgálatára is figyelemmel. A közösségi hozzájárulás rendszerint nem haladhatja meg a projekt költségeinek 75 %-át, kivéve a kísérő intézkedéseket. Előzetes támogatást lehet adni ahhoz, hogy a szóban forgó projektet előkészítő tanulmányutat lehetővé tegyék.

A 8.1. alprogram f) pontjában foglalt tevékenységek végrehajtásához a cselekvési program éves költségvetéséből adható összeg nem haladhatja meg a 250000 eurót.

3. A speciális oktatást igénylő személyek különleges helyzetét figyelembe kell venni az odaítélendő közösségi pénzügyi támogatás összegének meghatározásakor.

4. A személyek mobilitását magukban foglaló tevékenységeket illetően közösségi pénzügyi támogatás ítélhető meg annak elősegítésére, hogy megfelelően fel lehessen készülni a másik tagállamban eltöltendő időre. Az ilyen előkészületi intézkedések elsősorban nyelvtanfolyamokat és a fogadó tagállam társadalmi és kulturális viszonyaira vonatkozó információkat stb. tartalmazhatnak.

V. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

1. vállalkozás: minden olyan vállalkozás, amely a köz- vagy magánszektorban tevékenykedik - tekintet nélkül nagyságára, jogi helyzetére vagy arra a gazdasági ágazatra, ahol működik -, valamint mindenfajta gazdasági tevékenység, beleértve a szociális gazdaságot is;

2. döntéshozók: az oktatás terén az igazgatási, értékelési, képzési, orientációs és felügyeleti feladatokat ellátó személyek, valamint az oktatásért helyi, regionális, nemzeti szinten és a minisztériumokban felelős személyek;

3. orientáció és tanácsadás: tájékoztatási, értékelési, orientációs és tanácsadási tevékenységek, amelyek célja a tanulók segítése az oktatási és képzési programokkal, továbbá munkalehetőségekkel kapcsolatos választás során;

4. élethosszig tartó tanulás: az egyének számára életük során biztosított oktatási és képzési lehetőségek, amelyek célja, hogy folyamatosan lehetővé tegyék az egyén számára új ismeretek, készségek és képességek megszerzését, illetve a már meglévők korszerűsítését és alkalmazását;

5. nyitott és távtanulás: a rugalmas oktatás bármely formája, függetlenül attól, hogy magában foglalja-e az információs és kommunikációs technológiák felhasználását;

6. projekt: szervezetek vagy intézmények hivatalos vagy nem hivatalos csoportosulása által közösen kialakított transznacionális együttműködési tevékenység;

7. tanuló: az a személy, akit a mellékletben meghatározottak szerinti iskolába tanulói minőségben vettek fel;

8. forrásközpont: a cselekvési program valamely tevékenységi körével - mint például a nyelvek, oktatáshoz kapcsolódó információs és kommunikációs technológiák - kapcsolatos dokumentáció, anyagok vagy módszerek előállításával, gyűjtésével vagy terjesztésével foglalkozó testület;

9. iskola: minden olyan intézmény, amely általános (óvodai, alap- vagy középfokú), szakmai vagy műszaki oktatást nyújt, és - a nyelvtanulást elősegítő intézkedések esetében - kivételesen a szakmai képzést nyújtó iskolarendszeren kívüli intézmények;

10. szociális partnerek: nemzeti szinten a nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelő munkaadói és munkavállalói szervezetek, közösségi szinten a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek;

11. hallgató: a mellékletben meghatározottak szerinti felsőoktatási intézményben bármilyen szakon nyilvántartott személy, aki felsőfokú tanulmányokat folytat egy tudományos fokozat vagy oklevél megszerzése céljából a doktori fokozatig, és azt is beleértve;

12. kutató/oktató személyzet: saját oktatási rendszerüknek megfelelően a tagállamok oktatási folyamatában feladatuknál fogva közvetlenül részt vevő személyek;

13. felsőoktatási intézmény: bármilyen, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelő felsőoktatási intézmény, amely felsőfokú képesítést vagy oklevelet nyújt, tekintet nélkül a tagállamban használatos elnevezésére;

14. egyetemi oktató: a mellékletben meghatározottak szerinti felsőoktatási intézményekben ebben a minőségben foglalkoztatott személy.

--------------------------------------------------