A Győri Ítélőtábla Bhar.112/2009/4. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 247. §, 276. §, 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 341. §, 351. §, 385. §, 386. §, 393. §, 396. §, 416. §] Bírók: Csák Csilla, Miklós Mária, Nagy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Járásbíróság B.274/2009/5., Veszprémi Törvényszék Bf.416/2009/3., *Győri Ítélőtábla Bhar.112/2009/4.* (ÍH 2010.103), Kúria Bfv.793/2010/5.

***********

Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság

Bhar.112/2009/4. szám

A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Győrött, 2010. május 20. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Veszprém Megyei Bíróság 2009. november 5. napján kihirdetett 2.Bf.416/2009/3. számú ítélete ellen a vádlott és védője által bejelentett fellebbezést elutasítja.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Körmendi Városi Ügyészség a B.905/2008/2. számú vádiratában vádlott neve vádlottat 1 rb. a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a.) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettével vádolta.

A vádirati tényállás szerint a szombathelyi székhelyű egyéni ügyvéd vádlott 2008. májusában telefonon megállapodott magánfél sértett mohácsi lakossal, hogy részére termőföldterületeket vásárol. A telefonos egyeztetés alapján a sértett mindösszesen 24.900.000.-Ft-ot utalt át vádlott által megadott és a vádlott nevére szóló ügyvédi letéti számlára, földvásárlási megbízás céljából.

2008. május 28. napján Sz-en magánfél sértett, mint letevő és a vádlott, mint letéteményes között a 24.900.000.-Ft vonatkozásában letéti szerződés is köttetett, melyben a vádlott kötelezettséget vállalt arra, hogy a letétként átvett összeget a T. község külterületén lévő szántó művelési ágú ingatlanok megvásárlására használja fel, és a vételárat a letéti számláról az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg közvetlenül az eladók részére fizeti ki. Még ugyanezen a napon a felek között egy vételi megbízási szerződés is létrejött, melyben a sértett megbízta a vádlottat szántó művelési ágú külterületi ingatlan adásvétel útján történő tulajdonszerzésének lebonyolításával.

A pénz átutalását követően azonban a földvásárlás meghiúsult, az ügyvédi letéti számlára a sértett által átutalt 24.900.000.-Ft-ot a vádlott - pontosan meg nem határozható időpontban, 2008. július 8. napjáig - eltulajdonította.

A magánfél sértett több alkalommal is követelte a vádlottól, hogy az ügyvédi letétbe helyezett összeget fizesse vissza. A vádlott azonban a sértett által átutalt összeget nem fizette vissza, és a 2008. július 8-i telefonbeszélgetés alkalmával elismerte a sértettnek, hogy a letétbe helyezett 24.900.000.-Ft-ot saját céljára befektette, és azt nem tudja visszaszolgáltatni.

A vádlott még aznap telefaxon kötelezettségvállaló nyilatkozatot juttatott el a sértettnek, melyben vállalta, hogy az átvett összeget - melyet egyébként helytelenül 29.400.000.-Ft-ban jelölt meg - 2008. július 14. napjáig visszafizeti.

A magánfél jogi képviselője 2008. július 8. napján fizetési felszólítást intézett a vádlotthoz, melyben fizetési határidőként szintén 2008. július 14. napját jelölte meg.

2008. július 18-i keltezéssel a vádlott hamis banki igazolást küldött a sértettnek a visszafizetés teljesítésének igazolásául.

A letéti számlán a 2008. július 8-i záró egyenleg szerint 4.107.048,77.-Ft, a július 31-i szerint 11.596,26.-Ft volt, a 2008. augusztus 11-i szerint pedig a számlán mindösszesen 596,26.-Ft maradt.

A Győri Ítélőtábla a Bkk.28/2009/4. számú végzésével a Szombathelyi Városi Bíróságot és a Vas Megyei Bíróságot az eljárás lefolytatásából kizárta, és az elsőfokú eljárás lefolytatására a Veszprémi Városi Bíróságot, míg az esetleges másodfokú eljárásra a Veszprém Megyei Bíróságot jelölte ki.

Az elsőfokú eljárás során a Veszprémi Városi Ügyészség - változatlan vádirati tényállás mellett - a vádat kiterjesztette 1 rb., a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségére.

A Veszprémi Városi Bíróság a 2009. április 9. napján kihirdetett 5.B.274/2009/5. számú ítéletével - a tényállást az ügyészi vádirattal egyezően megállapítva - vádlottat 1 rb. sikkasztás bűntettében (Btk. 317. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a.) pontja) és 1 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. § (1) bekezdés) mondta ki bűnösnek. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és 10 évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása és a vádlott bűnösségének további 1 rb., a Btk. 247. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdése szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettében való kimondása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2009. november 5. napján kihirdetett 2.Bf.416/2009/3. számú ítéletével - a városi bíróság ítéletében megállapított tényállást a Be. 351. § (1) bekezdése alapján irányadónak tekintve - a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, vádlottat bűnösnek mondta ki ügyvédi visszaélés bűntettében (Btk. 247. § (1) és (2) bekezdés) is. A szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte, mellékbüntetésül a vádlottat a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta. Kötelezte a vádlottat, hogy a magánfél javára az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizessen meg 21.900.000.-Ft-ot és ennek 2008. július 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, valamint az Államnak 131.400.-Ft le nem rótt illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítéletével szemben vádlott és védője - a vádlott bűnösségének az ügyvédi visszaélés bűntettében való kimondásával szemben - fellebbezést terjesztettek elő.

Harmadfokom a védő írásban indokolta a fellebbezését. Ebben elsődlegesen a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását, másodlagosan az első-és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét az ügyvédi visszaélés bűntettében törvénysértően állapította meg, a cselekmény minősítése jogszabályellenes, s a jogsértés a büntetés kiszabását is befolyásolta. Ezen túlmenően megítélése szerint a vádhoz kötöttség elve is sérült.

Rámutatott arra, hogy az adott ügyben nem valósult meg az ügyvédi visszaélés bűntette, hiszen mind az ügyfélnek történő jogtalan hátrányokozás, mind a haszonszerzés, mint célzat törvényi tényállási eleme hiányzik. A sikkasztás és az ügyvédi visszaélés látszólagos alaki halmazata miatt - a specialitás elvére figyelemmel - ugyanakkor még abban az esetben sem lehetne megállapítani a vádlott bűnösségét ebben a bűncselekményben, ha a törvényi tényállási elemek fennállnának.