10/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás

a jogi képviselettel kapcsolatos ügyészi feladatokról

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Legfőbb Ügyészség polgári peres és nem peres eljárásokban való képviseletének szabályairól a következő utasítást adom ki:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az utasítás hatálya

1. §

(1)[1] Az utasítást kell alkalmazni a Legfőbb Ügyészség képviseletében (a továbbiakban: perképviselet) az ellene, illetve általa indított polgári peres és nemperes eljárásokban.

(2) Az utasítást kell alkalmazni továbbá

a)[2] a munkajogi perekben, ha a vitatott munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész hozta vagy az legfőbb ügyészségi alkalmazottat érint, továbbá akkor, ha a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály - a perrel érintett főügyészséggel egyeztetve, véleményeltérés esetén pedig a legfőbb ügyész - úgy dönt, hogy a perképviseletet a Legfőbb Ügyészség látja el;

b) a perképviseletet ellátó szervezeti egység és az illetékes legfőbb ügyészségi főosztályok és önálló osztályok (a továbbiakban: főosztályok), valamint a főügyészségek, illetve fellebbviteli főügyészségek (a továbbiakban: főügyészségek) együttműködésére a perképviselet során;

c) az utasítás hatálya alá tartozó perek tapasztalatainak az ügyészi szervezetben történő megismertetésére; valamint

d) a polgári jogi marasztalást követő munkajogi felelősség megállapítására irányuló eljárásokban.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki

a) azokra a perekre, amelyeket az ügyész közhatalmi jogkörében eljárva, jogszabály felhatalmazása alapján indít,

b) a közérdekű adat szolgáltatásának megtagadása miatt indított perekre, továbbá

c) a végrehajtható ügyészi határozaton alapuló követelések behajtására.

Hatáskör és illetékesség

2. §

(1) A perképviseletet országos illetékességgel a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztálya (a továbbiakban: Osztály) látja el.

(2) Az Osztály az utasítás hatálya alá tartozó ügyekben bármely bíróságnál eljárhat.

(3) Az Osztály hatáskörébe tartozik különösen

a) a Legfőbb Ügyészséggel szemben közvetlenül bejelentett igény elbírálása,

b) fizetési meghagyásos eljárás indítása és keresetindítás a Legfőbb Ügyészség nevében,

c) a képviselet ellátása a Legfőbb Ügyészség ellen indított peres és nem peres eljárásokban, így különösen az ügyészi jogkörben okozott kár megtérítse, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása iránt indított, illetve munkaügyi perekben,

d) a javaslattétel fegyelmi és kártérítési eljárások kezdeményezésének megfontolására a Legfőbb Ügyészség polgári jogi marasztalásával végződött ügyekkel összefüggésben.

(4) Ha nem a Legfőbb Ügyészség, hanem más ügyészség ellen indított perről a bíróság az ügyészséget idézés kibocsátásával; a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról hozott végzés megküldésével vagy más módon értesíti, az iratokat az illetékes főügyész haladéktalanul felterjeszti az Osztályra. A bíróságnak be kell jelenteni a perbeli jogképesség hiányát, de érdemi védekezés nem terjeszthető elő, és iratok sem küldhetők meg a bíróságnak.

(5)[3] Ha bíróság az utasítás hatálya alá tartozó olyan perben, amely korábbi ügyészi tevékenységet érint, bármely ügyészségtől iratok megküldését kéri, az illetékes főügyész a bírósági megkeresést és annak teljesítését haladéktalanul jelenti az Osztálynak. Ha a bíróság vagy más hatóság kártalanítás iránt a Magyar Állammal szemben indított polgári perekben ügyészségi házi iratok kiadását kéri, az ehhez szükséges legfőbb ügyészi engedély beszerzése az Osztály hatáskörébe tartozik. Ez esetben a megkeresést az érintett iratokkal és az esetleges ügyészségi érdekellentétre, közérdekre vagy egyéb különös méltánylást érdemlő esetre kitérő véleményes jelentéssel együtt, az Osztálynak kell megküldeni. A felterjesztett iratokat az Osztály az abban foglaltak szakmai felülvizsgálata nélkül továbbítja engedélyeztetésre.

(6) Kivételesen indokolt esetben meghatározott perbeli cselekmény elvégzésére az Osztály vezetője a perbíróság illetékességi területén működő ügyészségre beosztott ügyész részére meghatalmazást adhat.

Jelentéstételi kötelezettség

3. §

(1) Az Osztály vezetője jelenti a legfőbb ügyésznek

a) a követelés összege, a követelés jogalapjának súlya, a felperes személye miatt vagy más okból kiemelkedő jelentőségű előzetes igénybejelentéseket, illetve kereseteket, valamint ezek változását a per során,

b) a Legfőbb Ügyészséget marasztaló határozatot,

c) a jellegük vagy súlyuk miatt kiemelkedő egyéb határozatokat, illetve eljárási cselekményeket.

(2)[4] A jelentést a közjogi legfőbb ügyész helyettes útján kell bemutatni.

4. §

Az utasításban megjelölt egyes perbeli cselekményekhez vagy más intézkedésekhez a legfőbb ügyész engedélye szükséges.

Pertársak képviselete

5. §[5]

(1) Az Osztály a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint, kérésre ellátja a felperes pertárs ügyészségi alkalmazott perbeli képviseletét.

(2) A Legfőbb Ügyészség és a pertárs ügyészségi alkalmazott a meghatalmazással egyidejűleg a perköltség viselésére külön megállapodást köt.

MÁSODIK RÉSZ

PERKÉPVISELETI SZABÁLYOK

A perképviselet általános szabályai

6. §

(1) A perképviseletet az Osztályra beosztott ügyészek a polgári anyagi jogi és perrendtartási szabályok szerint, az Osztály ügyrendje és az annak részét képező kiadmányozási rend alapján látják el.

(2) Az ügyész köteles gondoskodni arról, hogy eljárási cselekményei ellenőrizhetőek legyenek. Ennek érdekében beszerzi a tárgyalási jegyzőkönyveket; azokról a perelőkészítő vagy perbeli nyilatkozatokról, valamint cselekményekről, amelyeket nem írásban tesz, illetve végez, feljegyzést készít vagy azokat feljegyzi az ügy irataira.

(3) Ha az ügyben olyan körülmény merül fel, amely miatt egy nyilatkozat vagy perbeli cselekmény - törvényessége ellenére - hátrányosan érintheti az ügyészség alkotmányos helyzetét, illetve feladatainak ellátását, avagy újabb perre adna okot, az ügyész haladéktalanul tájékoztatni köteles erről az Osztály vezetőjét, aki dönt a nyilatkozat vagy perbeli cselekmény megtételéről, illetve mellőzéséről.

Iratbetekintési jog

7. §

(1)[6] Az Osztály vezetője és a perképviseletet ellátó ügyész az üggyel kapcsolatos bármely ügyészségi, illetve az ügyészség birtokában lévő iratot megismerhet, és arról - a minősített iratok kivételével - feljegyzést vagy másolatot készíthet. A minősített iratokba való betekintésre és azok kezelésére a minősített adatok védelmének biztonsági szabályzatáról szóló legfőbb ügyészi utasítást kell alkalmazni.

(2)[7] A perképviselet során a minősített iratok, illetve házi iratok csak akkor használhatók fel, ha ezt a minősítő, illetve a legfőbb ügyész előzetesen engedélyezte.

Követeléselismerés és egyezségkötés

8. §

(1) A Legfőbb Ügyészséggel szemben bejelentett követelés, illetve felajánlott egyezség általában nem ismerhető el, illetve nem fogadható el.

(2) A legfőbb ügyész engedélyével elismerhető a követelés, illetve a bíróság által jóváhagyott egyezség köthető, ha

a) a követelés kétséget kizáróan megalapozott,

b) a követelésre okot adó ügyészi magatartás a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya vezetőjének álláspontja szerint nyilvánvalóan jogellenes és felróható,

c) polgári anyagi és eljárásjogi okokból egyaránt alapos okkal valószínűsíthető, hogy a bíróság a követelésnek helyt adna,

d) a követelés a bírói gyakorlat és az ügy körülményei alapján nem eltúlzott.

(3)[8] A követelés elismerésének, illetve egyezség megkötésének engedélyezésére, a Gazdasági Főigazgatóság írásban adott fedezet-igazolási nyilatkozatának beszerzését követően az Osztály vezetője tesz indokolt írásbeli javaslatot a legfőbb ügyésznek. A javaslatot az ügy előzménye szerint illetékes legfőbb ügyész helyettesnek (főtitkárnak) is be kell mutatni.

Együttműködés más szervezeti egységekkel

9. §

(1) Az eredményes perképviselet ellátása érdekében az Osztály együttműködik más, az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes ügyészi szervekkel.

(2) Ha a perrel érintett folyamatban lévő ügyben ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, annak megfontolására az Osztály vezetője az illetékes legfőbb ügyészségi főosztályt keresi meg.

10. §

(1) Az Osztály a perképviselettel érintett ügyben megkeresheti az ügy tárgya szerint illetékes főügyészséget iratok, valamint az előzményi ügyben felmerült jog- és ténykérdésekre vonatkozó véleményes jelentés felterjesztése érdekében. Megkeresheti továbbá a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályát iratok, valamint az előzményi ügyben felmerült jog- és ténykérdésekre vonatkozó álláspontjának beszerzése érdekében. A megkeresés - ha az Osztály vezetője ezzel ellentétesen nem dönt - nem mellőzhető a keresetlevél kézbesítését követően, illetve a perképviselettel érintett ügy kimenetele szempontjából lényeges új körülmény felmerülésekor.

(2) A megkeresést soron kívül - ha határidőt tartalmaz, annak megfelelően -, írásban kell teljesíteni. Sürgős esetben, illetve az Osztály kérésére a megkeresést rövid úton (telefon, telefax, elektronikus levél útján) is teljesíteni kell.

(3) A megkeresésre felterjesztett véleményes jelentésben röviden össze kell foglalni az érintett ügyet, kitérve a legfontosabb intézkedésekre, azok időpontjára és az ügy állására, különös tekintettel arra, hogy a felperes a rendes jogorvoslati eszközöket igénybe vette-e. Értékelni kell a megkeresésben, illetve az ahhoz mellékelt iratokban megjelölt ügyészi intézkedések törvényességét és megalapozottságát, feltárva az esetleges mulasztások okait is. Közölni kell továbbá minden olyan körülményt, amelyről az Osztálynak feltételezhetően nincs tudomása, de a perképviselete ellátása szempontjából jelentőséggel bírhat.

(4) Ha az ügy iratait különleges terjedelmük, vagy a folyamatban lévő ügyben szükséges ügyészi teendők miatt nem lehet felterjeszteni, továbbá ha a perképviseletet ellátó ügyész ezt indokoltnak tartja, az iratok felterjesztése helyett vagy mellett az érintett ügyészségen maga vizsgálhatja meg azokat, illetve kérhet további információt.

(5) Ha a főügyészség felterjesztett, illetve a főosztály megküldött irataira már nincs szükség, illetve a felterjesztésben vagy átiratban megjelölt esetleges időpont figyelembevételével, de legkésőbb a perképviseleti iratok irat-tárazása előtt azokat vissza kell küldeni a felterjesztőnek, illetve megküldőnek. Visszaküldés előtt az iratokról fénymásolat készíthető.

Keresetindítás

11. §

(1) A Legfőbb Ügyészség nevében indított keresetekre a perképviseleti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legfőbb ügyész engedélye szükséges a keresetindításhoz és az elsőfokú ítélet tudomásul vételéhez, ha az nem ad helyt maradéktalanul a kereseti követelésnek.

(2) Az engedély beszerzése érdekében az Osztály vezetője haladéktalanul indokolt írásbeli előterjesztést tesz a legfőbb ügyészhez.

(3)[9] A sajtó-helyreigazítási per megindításának feltételeire az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvánosság számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 6/2018. (V. 31.) LÜ utasítás (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájut.) 14. §-ában meghatározottak is irányadóak.

(4)[10] A Tájut. 15. §-a szerinti személyiségi jog sérelme miatti per megindításának feltételeire az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Tájut. 15. §-ában meghatározottak is irányadóak.

Előzetes igénybejelentés

12. §

(1) A Legfőbb Ügyészséghez címzett vagy felterjesztett előzetes igénybejelentést a keresetlevélre és az ítélet teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megvizsgálni és elbírálni, illetve teljesíteni:

(2) Az előzetes igény elbírálásáról a bejelentőt írásban röviden, az indokok részletezése nélkül kell tájékoztatni.

A keresetlevél vizsgálata és az ellenkérelem elkészítése

13. §

(1) A Legfőbb Ügyészséggel szemben előterjesztett keresetlevelet elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy a kereset érdemi elbírálásának nincs-e eljárásjogi akadálya. Vizsgálni kell különösen a felperes jogképességét és perbeli legitimációját, a követelés elévülését vagy időelőttiségét, jogcímét és jogalapját, a határozott kereseti kérelmet, valamint az eljáró bíróság hatáskörét és illetékességét, továbbá a perfüggőséget és az ítélt dolgot. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a kitűzött tárgyalásig, vagy ha a bíróság rövidebb határidőt adott, annak leteltéig elkészíthető-e az ellenkérelem. Ha a kereset érdemi elbírálásának akadálya van, de a perbíróság azt nem észlelte, az ellenkérelemben erre hivatkozni kell.

(2)[11] A keresetlevél elsődleges vizsgálatának ki kell terjednie az alperesi pertársaságra, ezen belül arra, hogy a jogi személy pertársakkal (bíróságok, nyomozó hatóságok, Magyar Állam) szükséges-e együttműködés.

14. §

(1) Az ellenkérelmet a kereset közlését követően, legkésőbb olyan időpontban kell írásban elkészíteni, hogy az első tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőben benyújtható legyen. Ha az iratok terjedelme vagy más fontos ok miatt az ellenkérelem határidőre nem készíthető el teljeskörűen, akkor az ügyész a védekezés legfontosabb érveit tartalmazó ellenkérelmet nyújt be, és az okok megjelölésével határidő biztosítását kéri annak kiegészítésére vagy bejelenti, hogy a per során kiegészíti.

(2) Az érdemi védekezésnek - a kereset jogcíméhez igazodóan - ki kell térnie a keresetlevélben megjelölt jogalap egészére, és ha erre lehetőség van, a jogalap valamennyi önálló elemére.

(3) Az érdemi védekezésben hivatkozni kell az azt alátámasztó jogegységi határozatra, a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett elvi határozatra, eseti döntésekre, továbbá a Legfőbb Ügyészség elleni perben hozott bírósági határozatra is.

(4) Az ellenkérelemhez az előzményi ügyhöz tartozó iratok általában nem csatolhatók, hanem indítványt kell tenni ezek beszerzésére. Csatolni lehet azonban nyilvános iratokat, az utasítás hatálya alá tartozó más perekben hozott határozatok másolatát. A csatolt másolatokból a perben nem szereplő személyek azonosítására alkalmas adatokat visszaállíthatatlanul törölni kell.

(5) Ha az ügy különleges bonyolultsága miatt vagy más okból indokolt, az ügyész az ellenkérelem elkészítése vagy más eljárási cselekmény előtt az ügy előzményeiről, a követelésről és a célszerű védekezésről részletes összefoglaló feljegyzést készít. Az összefoglaló jelentésben ki kell térni a kereset pervesztéssel fenyegető részére.

15. §

Ha a per tárgyalása során a kereset módosítása miatt vagy a bizonyítás körében felmerült új tények ezt szükségessé teszik, az ellenkérelmet (érdemi védekezést) írásban pontosítani kell.

A perköltség igény

16. §

Ha a perrel összefüggésben költség merül fel, az ügyész azt érvényesíti. A perköltség igény bejelenthető más, a bírósághoz intézett beadvány részeként vagy önálló beadványban. Az önálló beadvány készülhet az Osztály vezetője által jóváhagyott formanyomtatvány felhasználásával is.

A per tárgyalása

17. §

(1) Az ügyész részt vesz a per valamennyi tárgyalásán, hacsak a részvételnek nincs elháríthatatlan akadálya vagy az Osztály vezetője a távolmaradást más okból nem engedélyezi. Ha az ügyész a tárgyaláson nem vesz részt, az Osztály vezetője az illetékes főügyész hozzájárulásával kivételesen meghatalmazást ad a bíróság székhelyén működő más ügyésznek vagy engedélyezi a bíróság értesítését arról, hogy a tárgyaláson a legfőbb ügyész képviseletében senki nem vesz rész. Utóbbi esetben kérni kell, hogy a bíróság a tárgyalást az ügyész távollétében is tartsa meg, illetve közölni lehet az előzetes hozzájárulást az eljárás szüneteléséhez.

(2) A bizonyítási indítványokat, és más perbeli nyilatkozatokat (a továbbiakban az ellenkérelemmel együtt: nyilatkozatot) rendszerint írásban, a jogszabályban vagy a bíróság által megjelölt határidőben kell a bíróság elé terjeszteni. Ha a nyilatkozat a megtételére nyitva álló határidőben nem tehető meg, kimentést, és ha szükséges póthatáridő engedélyezését kell kérni.

(3) Kivételesen, így különösen a per tárgyalásán felmerült előre nem látható körülmény esetén, ha az írásbeli előterjesztésére határidő nem kérhető, a halaszthatatlan nyilatkozat szóban is előterjeszthető. Utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozatot a jegyzőkönyv pontosan tartalmazza, illetve azt utóbb írásban is meg kell ismételni.

(4) A Legfőbb Ügyészség álláspontját a bíróság felhívása nélkül is írásban össze kell foglalni, ha az a per tárgyalása - különösen a bizonyítási eljárás - alapján az ellenkérelemhez vagy a korábban kifejtett állásponthoz képest jelentősen módosul. Ha az álláspont különösen bonyolult jogi okfejtést tartalmaz, a tárgyalás berekesztése előtti összefoglalás általában nem mellőzhető.

(5) A bíróság rendelkezése alapján vagy más indokolt esetben az írásbeli nyilatkozatot a pertársaknak és perbeli ellenfeleknek közvetlenül is meg kell küldeni.

18. §

(1) A tárgyalásról az ügyész feljegyzést készít, amelyet bemutat az Osztály vezetőjének. A feljegyzés készülhet formanyomtatvány felhasználásával is. A feljegyzést-miként az ügyész tárgyaláson készült jegyzeteit is - az ügy iratai között kell őrizni.

(2) A tárgyalás során az ügyésznek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy nyilatkozata újabb perre ne adjon okot, illetve más perben a Legfőbb Ügyészség hátrányára ne legyen alkalmazható.

19. §

(1) Ha az ügyész a perrel összefüggésben a pertársakkal vagy más ügyészi szervvel rövid úton egyeztetést folytat, és erről nem készít önálló feljegyzést, az egyeztetés tényét, időpontját és eredményét az ügy iratain (pro domo) rögzíti.

(2) Az ellenérdekű felekkel és jogi képviselőikkel a tárgyaláson kívül csak kivételes esetben, az Osztály vezetőjének engedélyével, rendszerint írásban lehet érintkezni.

Jogorvoslati eljárások

20. §

A Legfőbb Ügyészséget marasztaló elsőfokú ítélet vagy annak egyes rendelkezései csak a legfőbb ügyész engedélyével vehetők tudomásul. Az ilyen ítélet vagy ítéleti rendelkezés tudomásulvételének indokolására, illetve a legfőbb ügyész engedélyének beszerzésére a követelés elismerésének, illetve az egyezség kötésének szabályait kell alkalmazni.

21. §

(1) A fellebbezést a Legfőbb Ügyészség korábbi perbeli álláspontjához igazodva, de a bíróság határozatában kifejtett indokolására figyelemmel kell megszerkeszteni.

(2) Csatlakozó fellebbezést akkor kell előterjeszteni, ha

a) az elsőfokú ítélet a Legfőbb Ügyészség számára összességében kedvező volt, ezért az ügyész nem fellebbezett, de az ítélet rendelkezésének vagy indokolásának megváltoztatása az ellenérdekelt fél fellebbezésére tekintettel mégis indokolt,

b) az elsőfokú marasztaló ítéletet az ügyész tudomásul vette, de az ellenérdekelt fél fellebbezésére tekintettel annak megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése nem kizárt.

(3) Írásbeli fellebbezési ellenkérelmet akkor kell előterjeszteni, ha az ügyész nem fellebbezett vagy az ellenérdekelt fél fellebbezésére tekintettel álláspontjának kifejtése nem mellőzhető.

(4) A fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem (a továbbiakban együtt: jogorvoslati kérelem) megszerkesztése során mérlegelni kell, hogy az ítélet megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése célszerűbb-e. A jogorvoslati kérelemben pontosan meg kell jelölni a kérelem okát (anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés, megalapozatlanság), a kívánt joghatást (megváltoztatás vagy hatályon kívül helyezés) és a kérelem indokait.

(5) Ha az ellenérdekelt fél jogorvoslati kérelme alapján valószínűsíthető, hogy a Legfőbb Ügyészségre kedvezőtlen másodfokú ítélet várható, amelyet a visszavonás kiküszöböl, a jogorvoslati kérelem az Osztály vezetőjének, elsőfokú marasztaló ítélet esetén a legfőbb ügyésznek az engedélyével visszavonható.

(6) A jogorvoslati eljárásra egyebekben a per tárgyalásának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

22. §

(1) A másodfokon jogerőssé vált ítéletet rendkívüli jogorvoslati kérelemmel akkor kell támadni, ha ennek feltételei fennállnak, és a rendkívüli jogorvoslati eljárás eredményeként a jogerős ítélet kedvező megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése várható.

(2) A rendkívüli jogorvoslati kérelemben rendszerint indítványozni kell a Legfőbb Ügyészséget marasztaló, másodfokon jogerőssé vált ítélet végrehajtásának felfüggesztését.

(3) A Legfőbb Ügyészséget marasztaló, másodfokon jogerőssé vált ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtásának mellőzéséhez a legfőbb ügyész engedélye nem szükséges, de a mellőzés indokaira a jogerős ítéletről készülő jelentésben ki kell térni.

(4) A rendkívüli jogorvoslati eljárásra egyebekben a jogorvoslati eljárás szabályait kell alkalmazni.

Végrehajtási eljárás

23. §

A Legfőbb Ügyészséget marasztaló ítéletben megállapított fizetési kötelezettségről az Osztály vezetője értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. Az értesítéshez a határozat másolatát mellékelni kell. Az értesítés alapján a Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartásba veszi, illetve végrehajtható határozat esetén - a jogosult értesítése mellett - teljesíti a fizetési kötelezettséget. A fizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy az a bíróság határozatában megjelölt határidőben a jogosult rendelkezésére álljon.

24. §

(1) A Legfőbb Ügyészséget megillető követelésről - ideértve a perköltséget is - az Osztály vezetője a fizetési kötelezettségre irányadó szabályok szerint értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. A Gazdasági Főigazgatóság az értesítés alapján felhívja a kötelezettet, illetve jogi képviselőjét a teljesítésre, és meghatározza ennek határidejét is.

(2) Ha a kötelezett a megadott határidőben fizetési kötelezettségét nem teljesíti, erről a Gazdasági Főigazgatóság értesíti az Osztályt. Az értesítés alapján az Osztály intézkedik a követelés végrehajtása iránt.

(3) Ha a végrehajtási eljárás eredménytelennek bizonyul, a követelés behajthatatlanságáról az Osztály vezetője értesíti a Gazdasági Főigazgatóságot. Ha ennek alapján a Gazdasági Főigazgatóság a követelést törli, erről értesíti az Osztály vezetőjét, aki intézkedik a végrehajtási eljárás befejezése iránt.

(4) A Legfőbb Ügyészséget marasztaló, teljesített, majd a teljesítést követően megváltoztatott vagy hatályon kívül helyezett ítélet esetén a korábbi teljesítést a követelés szabályainak alkalmazásával kell visszakövetelni.

(5) A végrehajtási eljárásra - ideértve a Legfőbb Ügyészséggel szemben indított végrehajtási eljárást is -egyebekben a per tárgyalásának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

A PEREK KÖVETKEZMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAINAK HASZNOSÍTÁSA

Tájékoztatás a perekről

25. §[12]

Az Osztály vezetője az ügydöntő határozatokról legkésőbb az eljárás befejezését követően - az ügydöntő határozat másolatának megküldésével - értesíti a per előzménye szerint illetékes főügyészt, az illetékes főosztályt és a Közérdekvédelmi Főosztályt az ítélkezési gyakorlat elemzése céljából. Indokolt esetben az alapügyről elemzést készít, illetve értesíti az illetékes főosztályt.

A felelősség megállapítása és a kárigény érvényesítése

26. §

(1) Ha a Legfőbb Ügyészség marasztalásával befejezett ügyben a jogerős ítélet és az illetékes főosztály korábban beszerzett álláspontja alapján adat merül fel a perre okot adó ügyben eljárt ügyész munkajogi felelősségére, akkor az Osztály vezetője javaslatot tesz az illetékes fegyelmi jogkört gyakorló vezetőnek a fegyelmi, kártérítési eljárás lefolytatására.

(2)[13] A kártérítési felelősség megállapítására irányuló eljárás eredménye alapján az Osztály vezetője tájékoztatót készít a legfőbb ügyész számára, amelyet a közjogi legfőbb ügyész helyettes útján mutat be.

(3) A munkajogi felelősség megállapítására irányuló kezdeményezés szabályait kell alkalmazni a büntetőeljárás kezdeményezésére is.

A perek tapasztalatainak értékelése

27. §

(1)[14] Az Osztály a perbeli tapasztalatok hasznosítása érdekében folyamatosan értékeli a perekre okot adó, sérelmezett ügyészi intézkedéseket és mulasztásokat, valamint a perbeli védekezés hatékonyságát.

(2) A perképviseleti tapasztalatokról az Osztály minden évben tájékoztatót készít. Indokolt esetben az Osztály tájékoztatót készít rövidebb időszakról, illetve a perképviselet meghatározott szempontok szerinti értékeléséről.

(3)[15] A tájékoztatót a legfőbb ügyész jóváhagyását követően az Osztály megküldi a főügyészeknek és a főosztályvezető ügyészeknek, akik gondoskodnak a tájékoztatóban írtak megismertetéséről az ügyészekkel, alügyészekkel és fogalmazókkal. Az éves tájékoztató nem nyilvános.

(4) Az Osztály vezetője javaslatot tesz a tapasztalatok hasznosítására az ügyészség továbbképzési tervére, illetve a legfőbb ügyész egyetértésével országos vagy regionális értekezleteket szervez.

(5) Az Osztály vezetője eseti intézkedéssel felhívhatja a főügyészek és főosztályvezető ügyészek figyelmét a peres tapasztalatokra.

Jogegységi eljárás és jogszabály módosításának kezdeményezése

28. §

Ha ennek elvi feltételei fennállnak, az Osztály vezetője javaslatot tesz a legfőbb ügyésznek jogegységi eljárás vagy jogszabály-módosítás kezdeményezésére.

Együttműködés nem ügyészi szervekkel

29. §[16]

Az Osztály a peres tapasztalatok közös hasznosítása, egységes szakmai álláspont, a gyakorlat alakítása, illetve jogszabályok módosításának szakmai megalapozása érdekében együttműködhet a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a bíróságok, a nyomozó hatóságok és a Magyar Állam képviseletét ellátó szervezetekkel.

NEGYEDIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

30. §

Ez az utasítás 2007. július 1-jén lép hatályba.

31. §

A korábban indult perekben a Legfőbb Ügyészségtől kapott meghatalmazás alapján már eljáró ügyész vagy ügyészség - hacsak az Osztály vezetője a meghatalmazást nem vonja vissza - a perképviseletet továbbra is ellátja. Az illetékes főügyész kezdeményezésére az Osztály a perképviseletet átveszi.

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész