A Kúria Gfv.30284/2012/8. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 29. §] Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A felperes a Magyar Államot ért kár megtérítését a maga javára nem kérheti, mert jogszabály csak arra jogosítja fel, hogy a Magyar Állam javára és nevében járjon el.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.284/2012/8.szám

A Kúria a korábban Dr. Novák Barbara Ügyvédi Iroda majd a felülvizsgálati eljárás során Dr.Disztós Dóra Ügyvédi Iroda felperesnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda és dr. Csenterics Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságon 22.G.40.139/2009. számon folyamatban volt perben a Fővárosi Ítélőtábla 2012. június 26-án kelt 14.Gf.40.088/2012/11. számú részítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t

A Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.080.000,- (ötmillió-nyolvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) az általa, 2002. augusztusában kiírt előminősítéses közbeszerzési eljárás során nyertes alperessel 2002. december 23-án szerződést kötött. Az alperes vállalta az autópálya B-L közötti szakasza, valamint az autóút L-T közötti szakasza építési munkálatainak elvégzését 44.767.485.000 Ft + ÁFA díjazás ellenében. A szerződő felek utóbb többször is módosították a megállapodásukat. A végleges vállalkozási díjat 48.799.276.399 Ft + ÁFA összegben határozták meg.

2003. február 18-án, a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH.) által megindított versenyfelügyeleti eljárás során a Versenytanács határozatával megállapította, hogy az alperes, valamint az eljárás alá vont másik négy gazdasági társaság versenykorlátozó módon felosztotta egymás között a felperes által 2002-ben meghirdetett autópálya építési munkák elvégzését. A jogsértés miatt valamennyi érintett céggel szemben bírságot szabott ki.

Az eljárás alá vont gazdasági társaságok által a GVH ellen indított perben a Fővárosi Bíróság a ítéletével a versenytanácsi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a ítéletével e döntést helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét ítéletével hatályában fenntartotta.

A felperes a 2007. november 21-én előterjesztett, majd a Fővárosi Ítélőtábla elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyező végzésével elrendelt megismételt eljárás során többször módosított, végleges keresetében elsődlegesen a Ptk. 318.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 339. § /1/ bekezdése alapján, szerződésszegéssel okozott kár megtérítése címén kérte kötelezni az alperest 13.439.276.399 Ft és ennek 2007. január 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatainak megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes nem tett eleget a Ptk. 4. § /1/ bekezdésében, a 205. § /3/ bekezdésében, a 277. § /4/ bekezdésében rögzített együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének. A versenyjog sértés elkövetéséről sem a szerződés megkötésekor, sem azt megelőzően, sem a szerződéses jogviszony fennállta alatt tájékoztatást nem adott.

A felperes a másodlagos kereseti kérelmét ugyanezen összeg megfizetésére vonatkozóan, a Ptk.339. § /1/ bekezdésére alapítva, szerződésen kívül okozott kár megtérítése jogcímén terjesztette elő.

Harmadlagos kereseti kérelme az alperessel kötött vállalkozási szerződés semmisségének megállapítására irányult jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközésre hivatkozással, a Ptk. 200. § /2/ bekezdése alapján. Kérte a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását, az alperes kötelezését a jogellenes magatartással kialakított vállalkozási díj kifizetése folytán megszerzett extraprofit kamatainak visszafizetésére.

Az alperes mindhárom kereset tekintetében elutasítást kért. Vitatta, hogy akár szerződésszegéssel, akár szerződésen kívül a felperesnek kárt okozott. Utalt arra, hogy a káreseménnyel érintett vagyonnak a felpres nem tulajdonosa, a fölött vagyonkezelői jogot sem szerzett, a perbeli vállalkozási díjat az állami központi költségvetésből részére juttatott pénzeszközökkel fedezte, a felperes vagyonában kár nem következett be.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes mindhárom jogcímen előterjesztett keresetét elutasította.