32003L0126[1]

A Bizottság 2003/126/EK irányelve (2003. december 23.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során, az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszer meghatározásárólEGT vonatkozású szöveg

A Bizottság 2003/126/EK irányelve

(2003. december 23.)

a takarmányok hatósági ellenőrzése során, az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszer meghatározásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányok hatósági ellenőrzésénél alkalmazandó közösségi mintavételi és analitikai módszerek bevezetéséről szóló, 1970. július 20-i 70/373/EGK tanácsi irányelvre [1], és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1) A 70/373/EGK irányelv előírja, hogy a takarmányok hatósági ellenőrzését, amelynek célja a takarmányok minőségére és összetételére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekből eredő követelmények betartásának ellenőrzése, közösségi mintavételi és analitikai módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A takarmányok címkézésére vonatkozó rendelkezések és a bizonyos típusú állati fehérjék egyes állatkategóriák takarmányában való felhasználásának tilalmára vonatkozó követelmények megbízható analitikai módszerek előírását teszik szükségessé, amelyek segítségével előfordulásuk és adott esetben százalékos arányuk meghatározható.

(3) A takarmányok hatósági ellenőrzése során, az állati eredetű alkotóelemek mikroszkopikus vizsgálat útján történő azonosítására és meghatározására vonatkozó iránymutatások kialakításáról szóló, 1998. november 13-i 98/88/EK bizottsági irányelvben [2] leírt módszer jelenleg az egyetlen validált módszer az állati fehérjék - beleértve a 133 °C/3 Bar/20' szerint kezelt fehérjéket - takarmányokban való jelenlétének ellenőrzésére.

(4) Egy, a feldolgozott állati termékek meghatározására szolgáló összehasonlító vizsgálat nemrég kimutatta, hogy a 98/88/EK irányelvben meghatározott mikroszkopikus vizsgálat különböző alkalmazása jelentős eltéréseket eredményezett a módszer érzékenységében, specifikusságában és pontosságában. A feldolgozott állati termékek meghatározásának összehangolása és javítása érdekében a mikroszkopikus módszerre vonatkozó rendelkezéseket pontosabbá és kötelezővé kell tenni. Biztosítani kell, hogy a módszert alkalmazó személyek megfelelően képzettek legyenek, mivel a sikeres végrehajtás a vizsgálatot végző személyek jártasságától függ.

(5) A 98/88/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(6) Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok előírják, hogy amennyiben a 95/53/EK tanácsi irányelvnek [3] megfelelően a takarmányozás terén koordinált ellenőrzési program keretében, a takarmányokban található állati eredetű alkotóelemek előfordulására, azonosítására, illetve mennyiségük felmérésére hatósági takarmányvizsgálatokat végeznek, ezeket a vizsgálatokat ezen irányelv mellékletének rendelkezései szerint kell végrehajtani.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az állati eredetű alkotóelemek takarmányokban való jelenlétének hatósági ellenőrzését végző laboratóriumok rendszeresen részt vegyenek az analitikai módszerekkel kapcsolatos jártassági vizsgálatokon, és hogy a vizsgálatokat végző laboratóriumi személyzet megfelelő képzést kapjon.

3. cikk

A 98/88/EK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásokként kell értelmezni.

4. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2004. július 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét és az ezen rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2003. december 23-án.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 170., 1970.8.3., 2. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.

[2] HL L 318., 1998.11.27., 45. o.

[3] HL L 265., 1995.11.8., 17. o. A legutóbb a 2001/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 234., 2001.9.1., 55. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A takarmányokban található állati eredetű összetevők mikroszkópos kimutatására, azonosítására és becslésére vonatkozó feltételek

1. Célkitűzés és alkalmazási terület

E feltételeket akkor kell alkalmazni, ha a takarmányokban található állati eredetű összetevők (emlősök, baromfi és halak testének, illetve testrészeinek feldolgozásából származó termékek) kimutatása a 95/53/EK tanácsi irányelvnek megfelelően a takarmányozás terén koordinált ellenőrzési program keretében, mikroszkópos vizsgálatok útján történik. Ha az e mellékletben ismertetett módszert alkalmazzák minden hatósági vizsgálatban, el kell végezni egy második vizsgálatot is egy alternatív módszerrel, az állati eredetű összetevők egyes típusai kimutatásának javítása vagy az állati összetevők eredetének további meghatározása érdekében. Továbbá egyes különös állati összetevők, pl. a faggyúban lévő plazma vagy csontok esetén (ld. a 9. pontot is), egy másik módszert is alkalmazni kell, ha ezeket a vizsgálatokat a koordinált ellenőrzési program keretében előírt vizsgálatok kiegészítéseként végzik.

2. Érzékenység

Az állati eredetű alkotóelem jellegétől függően a takarmányban már igen kis mennyiségben is (< 0,1 %) kimutatható.

3. Vizsgálati alapelvek

Az azonosításra egy, a takarmányok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek meghatározásáról szóló, 1976. március 1-jei 76/371/EGK bizottsági irányelv [1] előírásai szerint vett és megfelelően előkészített reprezentatív mintát kell használni. A következő módszer megfelelő a csökkentett nedvességtartalmú takarmányok kezeléséhez. A 14 %-nál magasabb nedvességtartalmú takarmányokat kezelés előtt szárítani (kondenzálni) kell. Egyes takarmányoknál vagy takarmány-alapanyagoknál (pl. zsírok, olajok) célzott kezelés szükséges (ld. a 9. pontot). Az állati eredetű alkotóelemeket a tipikus, mikroszkóppal kimutatható jellegzetességek alapján azonosítjuk (pl. izomrostok és a hús egyéb részei, porc, csontok, szaru, szőr, sörte, vér, tollak, tojáshéjak, halcsontok, pikkelyek). Az azonosítást a szitafrakcióban (6.1.) és a koncentrált üledékben (6.2.) egyaránt el kell végezni.

4. Reagensek

4.1. Beágyazó anyag

4.1.1. Klorál hidrát (vizes oldat, 60 % w/v)

4.1.2. Lúg (NaOH 2,5 % w/v vagy KOH 2,5 %w/v) a szitafrakcióhoz

4.1.3. Paraffinolaj vagy glicerol (viszkozitás: 68-81) üledékben történő mikroszkópos megfigyelésekhez

4.2. Öblítőszerek

4.2.1. Alkohol, 96 %

4.2.2. Aceton

4.3. Koncentráló anyagok

4.3.1. Tetraklór-etilén (sűrűség: 1,62)

4.4. Festékek

4.4.1. Jód/kálium-jodid oldat (oldjon fel 2 g káliumjodidot 100 ml vízben, majd adjon hozzá 1 g jódot sűrű rázogatás közben)

4.4.2. Alizarinvörös (oldjon fel 2,5 ml 1M sósavat 100 ml vízben és adjon hozzá ehhez az oldathoz 200 mg alizarinvöröset)

4.4.3. Cisztin reagens (2 g ólom-acetát, 10 g NaOH/100 ml H2O)

4.4.4. Jód/kálium-jodid oldat (70 % etanolban feloldva)

4.5. Fehérítőszer

4.5.1. Kereskedelmi nátriumhipoklorit-oldat (9,6 % aktív klór)

5. Berendezés és kiegészítők

5.1. Analitikai mérleg (0,01 g pontosságú, kivéve koncentrált üledéknél: 0,001 g)

5.2. Őrlésre alkalmas eszköz (daráló vagy mozsár, különösen > 15 % zsírt tartalmazó takarmányok analízisénél)

5.3. Legfeljebb 0,50 mm lyukátmérőkkel ellátott négyzethálós szita

5.4. Elválasztó tölcsér vagy kúpos aljú főzőpohár ülepítésre

5.5. Sztereó mikroszkóp (legalább 40-szeres nagyítás)

5.5. Összetett mikroszkóp (legalább 400-szoros nagyítás), áteső fényben/polarizált fényben működő

5.6. Szabványos laboratóriumi üvegedények

Minden berendezést alaposan meg kell tisztítani. Az elválasztó tölcséreket és az üvegedényeket mosogatógépben kell elmosni. A szitákat erősszálú kefével kell megtisztítani.

6. A vizsgálat módja

A pelletált takarmányokat elő lehet szitálni, ha mindkét frakciót külön mintaként vizsgálják.

A legalább 50 g tömegű mintát kezelni kell (gondosan felaprítani a megfelelő őrlőeszköz segítségével "5.2.", ha a megfelelő szerkezet eléréséhez szükséges). A felaprított anyagot két reprezentatív részre kell osztani, az egyik (legalább 5 g) részt a szitafrakció számára (6.1.), a másikat (legalább 5 g) a koncentrált üledék számára (6.2.). Az azonosításhoz továbbá alkalmazható a festékekkel (6.3.) való színezés is.

Az állati fehérje jellegének és a részecskék eredetének jelölése érdekében egy döntés-támogató rendszer, mint pl. az ARIES használható, és a referencia minták dokumentálhatók.

6.1. Az állati eredetű alkotóelemek azonosítása a szitafrakcióban

A legalább 5 g tömegű mintát szűrjük át a szitákon (5.3.) legalább két frakcióban.

A nagyobb részecskéjű szitafrakció(ka)t (vagy a frakció reprezentatív részét) vékony rétegben felkenjük egy megfelelő tárgylemezre, és sztereo mikroszkóp (5.5.) alatt különböző nagyításokkal szisztematikusan átvizsgáljuk, hogy tartalmaznak-e állati eredetű alkotóelemeket.

A finomabb részecskéjű szitafrakció(ka)t összetett mikroszkóp (5.6.) alatt különböző nagyításokkal szisztematikusan átvizsgáljuk, hogy tartalmaznak-e állati eredetű alkotóelemeket.

6.2. Állati eredetű összetevők azonosítása a koncentrált üledékben

A legalább 5 g tömegű (0,01 g pontossággal bemért) mintát elválasztó tölcsérbe vagy kúpos aljú főzőpohárba helyezzük, és legalább 50 ml tetraklór-etilénnel (4.3.1.) kezeljük. A keveréket többször egymás után felrázzuk vagy felkeverjük.

- Ha zárt elválasztó tölcsért használunk, az üledéket megfelelő ideig állni kell hagyni (legalább három percig), mielőtt az üledéket leválasztjuk.

- Ha nyitott kúpos aljú főzőpoharat használunk, az üledéket legalább öt percig állni kell hagyni, mielőtt az üledéket leválasztjuk.

A teljes üledéket szárítjuk, és ezt követően 0,001 g pontossággal lemérjük. Ha több nagy részecskét tartalmaz az üledék, egy szitán (5.3.) keresztül két frakcióba szitálhatjuk. A mérés csak akkor szükséges, ha becslést is kell végezni. Sztereó mikroszkóp (5.5.) vagy összetett mikroszkóp (5.6.) alatt vizsgáljuk meg a beszárított üledéket, hogy tartalmaz-e csont alkotóelemeket.

6.3. Beágyazó anyagok és festékek használata

Az állati eredetű alkotóelemek mikroszkópos azonosítása speciális beágyazó anyagokkal és festékekkel elősegíthető.

Klorál hidrát (4.1.1.): | Óvatos hevítés mellett, a sejtszerkezetek tisztábban láthatóak, mert a keményítőszemcsék zselatinná alakulnak, és a nemkívánatos sejttartalmat az anyag eltávolítja. |

Lúg (4.1.2.): | A nátriumhidroxid vagy a káliumhidroxid tisztítja a takarmány anyagát, és segíti az izomrostok, szőrök és egyéb keratinszerkezetek kimutatását. |

Paraffinolaj és glicerol (4.1.3.): | A csont alkotóelemeket jobban lehet azonosítani egy ilyen beágyazó anyagban, mert a legtöbb lacuna levegővel töltve marad, és mintegy 5-15 μm-es kis fekete lyukként tűnik fel. |

Jód/kálium-jodid oldat (4.4.1.): | Keményítő (kék-ibolya szín) és fehérje (sárga-narancs szín) kimutatására lehet használni. Szükség esetén hígítható. |

Alizarinvörös-oldat (4.4.2.): | Csontok, szálkák és pikkelyek rózsaszínűvé/vörössé színezése. Az üledék szárítása előtt (ld. 6.2.) a teljes üledéket egy kémcsőbe kell tölteni, és kétszer kb. 5 ml alkohollal (4.2.1.) át kell öblíteni (minden alkalommal Vortex keverőt kell használni, az oldószert egy percig hagyni leülepedni és leönteni). E festék használata előtt az üledéket legalább 1 ml nátriumhipoklorit-oldat (4.5.1.) hozzáadásával fehéríteni kell. A reakcióidő kb. 10 percig tarthat. A kémcsövet megtöltjük vízzel, az üledéket 2-3 percig hagyjuk leülepedni, és a vizet és a szuszpendált részecskéket leöntjük. Az üledéket még kétszer kb. 10 ml vízzel leöblítjük (vortexet kell használni, hagyni leülepedni, és a vizet minden alkalommal leönteni). 2-10 vagy több csepp (a maradék mennyiségétől függően) alizarinvörös-oldatot kell hozzáadni. A keveréket össze kell rázni, és a reakció néhány másodpercig tarthat. A színezett üledéket kétszer kb. 5 ml alkohollal (4.2.1.), majd egyszer acetonnal (4.2.2.) át kell öblíteni (minden alkalommal vortexet kell használni, az oldószert kb. egy percig hagyni kell leülepedni és leönteni). Ezután az üledék kész a szárításra. |

Cisztin reagens (4.4.3.): | Óvatos hevítés mellett a cisztintartalmú alkotóelemek (szőr, toll stb.) barnásfeketére színeződnek. |

6.4. Az esetleg hallisztet tartalmazó takarmány vizsgálata

Legalább egy tárgylemezt meg kell vizsgálni összetett mikroszkóp alatt a finom szitafrakcióból és a finom üledékfrakcióból (ld. 6.1 és 6.2.).

Ha a címkén feltüntetik, hogy az összetevők között halliszt is található, vagy ha halliszt jelenlétét gyanítják, vagy az első vizsgálatkor kimutatják, az eredeti minta finom szitafrakciójából még legalább két tárgylemezt és az összes üledékfrakciót meg kell vizsgálni.

7. Számítás és értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az e pontban leírt eljárást alkalmazzák, ha hatósági analízist végeznek az állati alkotóelemek mennyiségének (és nem csak előfordulásának) becslésére.

A számításokat csak akkor lehet elvégezni, ha az állati eredetű alkotóelemek között csontdarabkák is vannak.

A szárazföldi, melegvérű állatokból (például emlősökből és madarakból) származó csontdarabkák mikroszkópos vizsgálat során a jellegzetes lacuna-k alapján különböztethetőek meg a különböző típusú halcsontoktól. A mintában található állati eredetű alkotóelemek részarányának felmérésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- a csontdarabkák becsült részaránya (súly %) a koncentrált üledékben, valamint

- a csont részarányát (súly %) az állati eredetű alkotóelemekben.

A felmérést lehetőség szerint legalább három különböző tárgylemezen és lemezenként legalább öt látómezőben kell elvégezni. Összetett takarmányoknál a koncentrált üledék rendszerint nem csupán szárazföldi állati és hal eredetű csontdarabkákat tartalmaz, hanem egyéb, nagy fajsúlyú részecskéket is, mint például ásványdarabkákat, homokot, lignifikálódott (fásodott) növényi részeket és hasonlókat.

7.1. A csontdarabkák becsült százalékos értéke

a szárazföldi állatok csontjainak százalékos aránya = (S × c)/W

a halak csontjainak és pikkelyeinek százalékos aránya = (S × d)/W

(S = az üledék súlya (mg), c = korrekciós tényező ( %) az üledékben található szárazföldi állatokból származó csontok becsült részarányára, d = korrekciós tényező ( %) az üledékben található halcsontok és halpikkelyek becsült részarányára, W = az üledékképzésben felhasznált minta súlya (mg)).

7.2. Az állati eredetű alkotóelemek becsült értéke

Az állati termékekben a csont részaránya nagymértékben változó lehet. (Csontlisztek esetében a csont százalékos aránya 50-60 % is lehet, húsliszteknél ugyanez 20-30 % közötti tartományban mozog; hallisztek esetén a halcsontok és pikkelyek mennyisége a halliszt kategóriája és eredete szerint változik, rendszerint 10-20 %-os nagyságrendben van).

Amennyiben az állati eredetű takarmányanyag típusa a mintában ismert, meg lehet becsülni annak mennyiségét:

a szárazföldi állatokból készült termékek alkotóelemeinek becsült mennyisége ( %) = (S × c)/(W × f) × 100

a hal eredetű termékek alkotóelemeinek becsült mennyisége ( %) = (S × d)/(W × f) × 100

(S = az üledék súlya (mg), c = korrekciós tényező ( %) az üledékben található szárazföldi állatokból származó csont alkotóelemek becsült részarányára, d = korrekciós tényező ( %) az üledékben található halcsontok és halpikkelyek becsült részarányára, f = korrekciós tényező a vizsgált mintában található állati eredetű alkotóelemekben található csont részarányának korrekciójára, W = az üledékképzésben felhasznált mintaanyag súlya (mg)).

8. A vizsgálat eredményeinek kifejezése

A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a szárazföldi állatokból és a hallisztből származó alkotóelemek jelenlétére vonatkozó információt. A különböző eseteket a következő módon kell leírni:

8.1. szárazföldi állatokból származó alkotóelemek jelenlétére tekintettel:

- Amennyire mikroszkóp alatt kivehető, szárazföldi állatokból származó alkotóelem jelenléte nem állapítható meg a benyújtott mintában,

vagy:

- Amennyire mikroszkóp alatt kivehető, szárazföldi állatokból származó alkotóelem jelenléte állapítható meg a benyújtott mintában.

8.2. halliszt jelenlétére tekintettel:

- Amennyire mikroszkóp alatt kivehető, halból származó alkotóelem jelenléte nem állapítható meg a benyújtott mintában,

vagy:

- Amennyire mikroszkóp alatt kivehető, halból származó alkotóelem jelenléte állapítható meg a benyújtott mintában.

Amennyiben halból vagy szárazföldi állatokból származó alkotóelemeket találnak, a vizsgálati eredményekről szóló jelentésben szükség szerint a kimutatott alkotóelemek mennyiségének becslését (x %, <0,1 %, 0,1-0,5 %, 0,5-5 % vagy > 5 %), lehetőség szerint a szárazföldi állat típusának további meghatározását és az azonosított állati alkotóelemeket (izomrostok, porc, csontok, szaru, szőr, sörte, tollak, vér, tojáshéjak, halcsontok, pikkelyek) is jelezni lehet.

Ha az állati összetevők mennyisége becsült, az alkalmazott f korrekciós tényezőt is meg kell adni.

Ha szárazföldi állatokból származó csont alkotóelemek jelenlétét állapították meg, a jelentésnek még a következő pontot is tartalmaznia kell:

"Annak lehetőségét, hogy a fenti összetevők emlősökből származnak, nem lehet kizárni."

Ez a pont nem szükséges abban az esetben, ha a szárazföldi állatokból származó csontdarabokat sikerült azonosítani, mint emlős, illetve baromfi eredetű csontdarabot.

9. Választható módszer zsír vagy olaj analizálásához

A következő módszer alkalmazható zsír vagy olaj analizálásához:

- Ha a zsír szilárd, melegítsük fel például mikrohullámú sütőben, amíg folyékonnyá válik.

- Pipettázzunk át 40 ml zsírt a minta aljáról egy centrifugacsőbe.

- Centrifugáljuk 10 percig 4000 rpm-en.

- Ha a zsír a centrifugálás után szilárd, még egyszer melegítsük fel egy sütőben, amíg folyékonnyá válik. Ismételjük meg a centrifugálást öt percig 4000 rpm-en.

- A leülepedett szennyeződések felét egy kiskanállal vagy egy spatulával tegyük át egy kis Petri-csészébe vagy egy mikroszkópos tárgylemezre a lehetséges állati alkotóelemek (húsrostok, tollak, csontdarabok) tartalmának mikroszkópos meghatározásához. Beágyazó anyagként mikroszkópos vizsgálathoz paraffinolaj vagy glicerol ajánlatos.

- A fennmaradó szennyeződéseket a 6.2. pontnak megfelelően ülepítésre alkalmazzuk.

[1] HL L 102., 1976.4.15., 1. o.

--------------------------------------------------