BH 1991.1.11 A javítóintézetből megszökött, bűncselekményeket elkövető fiatalkorúval szemben az előzetes letartóztatás elrendelése [Be. 92. § (1) bek. a) és c) pont, 302. § (1) bek., Bv. tvr. 105. §, 110. § (1) bek., 111. § (1) bek.].

A városi bíróság elutasította a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére vonatkozó ügyészi indítványt. A végzés indokolása szerint a gyanúsított - aki a bűncselekményeket az intézetből történt szökés ideje alatt követte el - javítóintézeti nevelés alatt áll, és az intézetbe való visszakíséréssel a szökés, bűnismétlés veszélye megszűnik, egyébként is, "a jogerős intézkedés végrehajtása során az előzetes letartóztatás nem rendelhető el".

A bíróság a fiatalkorú gyanúsítottat nem helyezte szabadlábra, hanem intézkedett a javítóintézetbe való visszakíséréséről.

A végzéssel szemben az ügyész fellebbezést jelentett be. Ennek indokolásában azzal érvelt, hogy a javítóintézeti nevelés nem lehet elvi akadálya az előzetes letartóztatás elrendelésének, másrészt azzal, hogy amennyiben a gyanúsított budapesti intézetben van, megnehezült egyes nyomozati cselekmények (helyszínelés, szembesítés stb.) végrehajtása.

Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a városi bíróság ítéletével elrendelt javítóintézeti nevelést 1989. július 31. napján vették foganatba. A Szőlő utcai intézetből az fk. gyanúsított már 1989. szeptember 13. napján megszökött, és oda csak november 30. napján került vissza. Ez idő alatt - részben öt társával együtt - a vád szerint több bűncselekményt - 2 rb. lopás bűntettét és 6 rb. lopás vétségét - követett el, emiatt indult ellene az újabb büntető ügy, melyben a bíróság tárgyalást még nem tartott, de a gyanúsított a vádiratot már megkapta, újabb szökése előtt.

Az intézetbe való visszakerülése után az igazgató nyilvánvalóan zárt jellegű intézeti részlegbe helyezte [1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 110. § (1) bek.], a fiatalkorú azonban 1990. április közepén innen is megszökött, és alapos a gyanú arra, hogy 15-20 rb. vagyon elleni bűncselekményt - egyebek között 2 rb. rablást - követett el. Ezzel kapcsolatban indítványozta most az ügyész az előzetes letartóztatás elrendelését.

A városi bíróság végzése ellen bejelentett ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A megyei bíróság elsőként arra mutat rá, hogy téves a városi bíróságnak az az elvi álláspontja, amely szerint javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a fiatalkorú előzetes letartóztatása egyáltalán nem rendelhető el, mert azt sem a bírói gyakorlat, sem a jogirodalom nem támasztja alá.

A javítóintézeti nevelés kétségkívül a személyi szabadság elvonásával járó, de nevelő jellegű intézkedés, mely utóbbiból következik, hogy az intézet rendje, a fiatalkorúak őrzése, felügyelete sokkal kevésbé szigorú, mint a büntetésvégrehajtási intézeteké. A javítóintézetben a fiatalok egymástól és a külvilágtól való elzártsága meg sem közelíti a szabadságvesztésre elítéltekét, így pl. a zárt jellegű intézetnél is a fiatalkorú csak "szorosabb felügyelet" alatt áll [Bv. tvr. 110. § (1) bek.], és az intézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú tartósan az intézeten kívül töltse azt az időt, mely tanulmányai folyatásához, illetőleg a munka végzéséhez szükséges [Bv. tvr. 111. § (1) bek.].

A javítóintézet ezért felelős dolgozóinak tehát nem olyan alapvető kötelességük a fiatalkorúak külvilágtól való elszigetelése - következésképpen: a szökés megakadályozása - mint a büntetésvégrehajtási őröké, hiszen ebben az esetben az intézet nevéből is következő célt, a nevelést aligha tudná megvalósítani, és az intézet büntető intézetté válna.