A Nyíregyházi Törvényszék Bf.765/2018/8. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 226. §, 227. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 4. §, 167. §, 561. §, 566. §, 574. §, 576. §, 590. §, 592. §, 593. §, 594. §, 599. §, 600. §, 605. §, 606. §, 607. §, 608. §, 651. §] Bíró: Gulácsiné dr. Torda Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Kisvárdai Járásbíróság B.116/2018/9., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.765/2018/8.*, Kúria Bfv.537/2020/12. (BH 2021.9.249)

***********

Nyíregyházi Törvényszék

N y í r e g y h á z a

1.Bf.765/2018/8. szám

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán 2019. november 28. napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

Végzést:

A rágalmazás vétsége miatt NP és társa vádlottak ellen indított büntetőügyben a K-i Járásbíróság 2018. év október hó 17. napján kihirdetett 10.B.116/2018/9. számú ítéletét helybenhagyja.

INDOKOLÁS

A K-i Járásbíróság a felülbírálat alapját képező ítéletével NP I. rendű, TJ. II. vádlott neve II. rendű vádlottakat a Btk. 226. § (1) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés b.) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad.

Az ítélet kihirdetésekor a D-i Járási Ügyészség képviselője fellebbezést jelentett be mindkét vádlott terhére a vádirati tényállás és minősítés megállapítására.

A vádlottak és I. rendű vádlott védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették.

A H_B_M-i Főü. képviselője B.1222/2014/10-I. számú átiratában a D-i Járási Ügyészség fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.

A főügyészség képviselőjének álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályai megtartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, ítélete azonban Be. 592. § (2) bekezdés a.) pont, b.) pont és c.) pont és d.) pontjai szerint megalapozatlan, és a Be. 561. § (3) bekezdés d.) pontjában írt indokolási kötelezettségének sem tett eleget.

Iratellenes az ítéleti tényállás, mely szerint 2014. július 13. napján 17 órakor megjelent interjúban "korrekció nélkül idézve" I. rendű vádlott tanulmányának a sértettre vonatkozó megjegyzései.

A www.vs.hu <http://www.vs.hu/> internetes honlapon az "É-i Modelltől" a roma - sorozatgyilkosságokig címmel közzétett interjú készítése során TJ II. rendű vádlott kérdéseire válaszolt NP I. rendű vádlott, amikor szó szerint megismételte a tanulmányában Dr. FSZ-ra vonatkozóan írt tényállításokat.

Az ítéleti tényállás - korrekció nélkül voltak idézve - megállapítás pontatlan, az iratok tartalma alapján akként helyesbítendő, hogy a kifogásolt tényállításokat NP I. rendű vádlott adta elő az interjút készítő TJ II. rendű vádlottnak.

A nyomozati iratok részét képező email-váltások alapján megállapítható, hogy 2014. július 14. napján 20 óra 37 perckor kérte Dr. FSZ a www.vs.hu <http://www.vs.hu/> honlap főszerkesztőjétől az általa kifogásolt, sértő állítások törlését.

KGY főszerkesztő válaszának időpontja nem állapítható meg, de csakis ezen időpontot követően keletkezhetett. Az utolsó két mondatból tartalmilag kikövetkeztethető, hogy a helyreigazításra abban az időpontban még nem került sor, mert a főszerkesztő megoldási javaslatot ajánlott a sértett részére, mely abban állt, hogy a kifogásolt mondatok mellett szerkesztőségi megjegyzésként idézzék a korábbi www.community.eu <http://www.commmunity.eu/> honlap részére adott rendőrségi cáfolat szövegét.

TJ II. rendű vádlott tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásából megállapítható, hogy a megjelenést követően pár nappal, le lett véve az a rész az interjúból, ami a vádban szerepel. Az is szerepel, hogy 15-én korrigálták a kifogásolt interjúrészt.

A megismételt eljárásban I. rendű vádlott védője azt állította, hogy három percen belül törölték az interjú kifogásolt részét, ezt azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

Iratellenesen állapította meg tehát a bíróság ítéletének tényállásában, hogy a megjelenést követő néhány perc elteltével az interjú Dr. FSZ-ot érintő rész nélkül volt olvasható, és azt is, hogy miután I. rendű vádlott közölte II. rendű vádlottal a megjelenés tényét, II. rendű vádlott azonnal intézkedett az oldal szerkesztője felé a törlés iránt, amely a megjelenést követően néhány perc elteltével meg is történt.

A nyomozati iratok között lévő II. rendű vádlott beadványában is kiemelte a főügyészség képviselője, hogy I. rendű vádlott az interjút jóváhagyta.

Hivatkozott továbbá a nyomozati iratban TJ II. rendű vádlott további vallomásaira is, mely szerint NP I. rendű vádlott a megjelenést megelőzően a komplett riportot látta, azt változatlan formában jóváhagyta, így az ítéleti tényállás azon része, hogy TJ II. rendű vádlott nem tudott arról, hogy I. rendű vádlott nem olvasta a megjelenés előtt az interjút, szintén iratellenes.

NP I. rendű vádlott a megismételt eljárásban tartott tárgyaláson elmondta, hogy az interjú első változatát ismerte, ezen kijelentésből arra lehet következtetni, hogy I. rendű vádlott a megjelenésig eltelt egy év alatt a sértett kifogásai ellenére nem tett semmilyen lépést annak megakadályozására, hogy az interjú Dr. FSZ becsületét sértő kifejezések nélkül jelenjen meg.

TJ II. rendű vádlott ezen tárgyaláson elmondta, hogy korábban már megjelent volna az interjú az Élet és Irodalom lapban, ekkor I. rendű vádlott is látta azt.

Nem fedi a valóságot II. rendű vádlott azon állítása, hogy ekkor még nem jelezte a sértett és a rendőrség a problémát, hiszen emiatt a sértett NP I. rendű vádlottat a 2013. május 28. napján telefonon felhívta, a rendőrség pedig II. rendű vádlott 2013. május 08-i megkeresésére cáfolta a kifogásolt szövegrészt. Ezért a 2013. augusztus hónapban készült interjú időpontjában a vádlottak már pontosan tisztában voltak a tényállások sérelmes voltával.

Ezért téves a bíróság azon ténybeli következtetése, hogy TJ II. rendű vádlott okkal feltételezte, hogy az interjú szövegének megjelenése előtt NP I. rendű vádlott lábjegyzetben korrigálta az írást, az interjúból csak figyelmetlenségből maradt le a korrekció.

A bíróság TJ II. rendű idézett nyilatkozatai és vádlotti vallomások között feszülő ellentmondást ítéletének indokolásában a bíróság nem oldotta fel, a vádlotti vallomásokból egyoldalúan ragadott ki részleteket, ezzel azt a látszatot keltette, hogy a vádlotti magatartások egybehangzóak, és ellentmondástól mentesek.

Ezzel megsértette a Be. 651. § (1) bekezdésében írt indokolási kötelezettségét, mert nem tért ki arra, hogy miért vetette el II. rendű vádlott idézett nyilatkozatait, és miért éppen a megismételt eljárásban előterjesztett vádlotti védekezéseket fogadta el.