A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30247/2009/6. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2006. évi X. törvény (Szöv. tv.) 24. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40055/2008/9., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40522/2008/4., *Kúria Gfv.30247/2009/6.* (BH 2011.1.18, EH 2010.2144)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.247/2009/6.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Rostás Imre ügyvéd által képviselt felperesnek, dr.Kőhalmi Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen szövetkezeti határozatok felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságnál 10.G.40.055/2008. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.522/2008/4. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. január 26-án tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.522/2008/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 6.250 (Hatezer-kettőszázötven) forint felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesnél - alapszabálya szerint -küldöttgyűlés, valamint 11 körzetben részközgyűlés működött. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjainak mandátuma 2008. május 9-én járt le, ezért az igazgatóság az alapszabály 6.5. pontja szerint 2008. április 9-e és 25-e közötti időpontokra mind a 11 körzetben részközgyűlést hívott össze. A meghívó tartalmazta a részközgyűlések idejét, helyét, napirendi pontjait - közöttük a küldöttek megválasztását - valamint a határozatképességre vonatkozó szabályokat, végül arra az esetre, ha a részközgyűlés nem határozatképes a megismételt részközgyűlés időpontját, amelyet az eredeti részközgyűlés napjának egy órával későbbi időpontjában jelölt meg. Hét körzetben az eredeti részközgyűlés határozatképtelen volt, az ugyanazon a napon egy órával későbbre összehívott megismételt részközgyűlés határozatképes volt, ott a küldötteket megválasztották. Az alperes 2008. május 16-án küldöttgyűlést tartott, ahol is a küldöttek megválasztották az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait. Az adatváltozást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

A felperes a 2008. június 9-én benyújtott keresetében az alperes 2008. április 9-e és 25-e között megtartott, megismételt részközgyűlései, valamint a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 21.§-a (3) bekezdésének e/ pontja, a 24. §-ának (3) bekezdése, valamint az alperes alapszabályának rendelkezése szerint a részközgyűlésre szóló meghívóban az eredeti időpontra összehívott részközgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt részközgyűlésnek az eredeti időpontot követő 8 napon belüli összehívására van lehetőség. A Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani, ezért a megismételt részközgyűlést az eredeti részközgyűléssel azonos napon összehívni és megtartani nem lehet. Az alperes megismételt részközgyűléseit jogsértően a határozatképtelen részközgyűlésekkel azonos napra hívta össze az igazgatóság, így a küldöttek megválasztása tárgyában nem születhetett érvényes határozat. Ennek következtében a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatai is érvénytelenek.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Jogi álláspontja szerint a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a megismételt részközgyűlésnek az eredeti részközgyűléssel azonos napra történő összehívását.

Az elsőfokon eljárt Pest Megyei Bíróság a 10.G.40.055/2008/9. számú ítéletében a kerestet elutasította.

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezése folytán hozott 16.Gf.40.522/2008/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a megismételt közgyűlés összehívására a jogszabály 8 napon belüli időpontra biztosít lehetőséget, anélkül, hogy meghatározná a megismételt közgyűlés megtartásának a meghiúsult közgyűlést követő legkorábbi időpontját. A jogszabály a folytonosságot kívánja biztosítani, elkerülendő, hogy az eredeti és az újabb közgyűlés időpontja között túlságosan hosszú idő teljen el. A Ptk. rendelkezései az Sztv. 3. §-a szerint mögöttes jogszabályként alkalmazhatók, de csak az Sztv. által nem szabályozott kérdésekben. Az Sztv. a közgyűlés összehívását, annak határidejét egyértelműen szabályozza, ezért az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a közgyűlés határozatképtelen az ugyanazon a napon belüli, de későbbi időpontra összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A 8 napon belüli megjelölés azt jelenti, hogy a kezdő időpont megjelölése hiányában az eredeti közgyűléssel azonos napra is jogosult az igazgatóság a megismételt közgyűlést összehívni. A fellebbezéssel támadott határozatokat a fellebbezésben írt okból nem találta jogsértőnek, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta.