A Győri Ítélőtábla Pf.20171/2019/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 228. §, 253. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 12/C. §, 13. §, 13/A. §, 324. §, 326. §, 339. §, 340. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 56. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20729/2017/61., *Győri Ítélőtábla Pf.20171/2019/5.* (ÍH 2020.51)

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.171/2019/5. szám

A Győri Ítélőtábla a Kántorné dr. Kiss Mária ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és .III.r. felpereseknek a dr. Klempa Éva I.r. és a dr. ... jogtanácsos által képviselt II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a Veszprémi Törvényszék 2019. május 15. napján kelt 7.P.20.729/2017/61/I. számú ítélete ellen az I.r. alperes által 63. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Köteles az I.r. alperes megfizetni az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására és számlájára 28.930 (huszonnyolcezer-kilencszázharminc) forint feljegyzett fellebbezési illetéket, az I.r., II.r. és III.r. felpereseknek pedig 15napon belül személyenként 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az I.r. alperes tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasítja.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a felperesek 1/3-1/3-1/3 arányú közös tulajdonát képezte egy város 1 i ingatlan, melyen édesanyjuk, Név 1 holtig tartó haszonélvezeti joga állt fenn. A felperesek 2006. április 19-én eladták az ingatlant. A vételárból őket fejenként megillető 1.226.000 forintot kiskorúságukra tekintettel, a gyámhivatal határozata alapján a felperesek nevére nyitott gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben helyezték el. A 2006. június 19-én kelt adásvételi szerződéssel az akkor még mindig kiskorú felperesek 1/10-1/10-1/10 arányban és Név 1 7/10 arányban megvásárolták a város 1i .... hrsz-ú társasházi lakást 12.800.000. Ft-ért. A felperesek tulajdoni illetőségük vételárát a gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben elhelyezett összegből fizették ki. Édesanyjuk a 7/10 tulajdoni illetőségét pénzintézeti hitelből kívánta megvásárolni. 2006. augusztus 7-én az adásvételi szerződést a kiskorú vevők által teljesítendő vételár megfizetésének módját illetően annak kikötésével módosították, hogy a gyámhatósági hozzájárulás alapján a fenntartásos betétkönyvben elhelyezett összeg ügyvédi letétszámlára kerül az Bank 1 által folyósított lakásvásárlási hitel kifizetésének időpontjáig. Név 1 helyett a felperesek testvére, Név 2 vásárolta meg az ingatlan 7/10 tulajdoni hányadát, amihez 6.325.000 Ft pénzintézeti kölcsönre volt szüksége.

2006. szeptember 7-én az I.r. alperes közjegyzői okiratba foglalta az Bank 1 Bank Nyrt. mint hitelező, Név 2 és házastársa, valamint a felperesek, mint adósok között létrejött devizában nyilvántartott lakáskölcsön-szerződést, valamint az Bank 1 Jelzálogbank Zrt. mint jelzálogjogosult, Név 2 és házastársa, továbbá a felperesek, mint jelzálog-kötelezettek között létrejött jelzálogszerződést. A kölcsönszerződés alapján a pénzintézet az ingatlan megvásárlásának finanszírozására a saját erő kiegészítéseként 6.325.000 Ft kölcsönt nyújtott az adósoknak. A jelzálogszerződés alapján a kölcsön biztosítékaként az ingatlanon jelzálogjogot alapítottak. A szerződésben rögzítették, hogy az akkor kiskorú felperesek tulajdonát képező ingatlan jelzálogjoggal való megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés a gyámhatósági jóváhagyással, de megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. A Város 1i Gyámhivatal a törvényes képviselői nyilatkozatot a 2/4602-14/2006. sz., 2006. szeptember 18-án jogerőre emelkedett határozatával jóváhagyta.

A pénzintézet a kölcsönszerződést 2009-ben felmondta, majd engedményezte követelését az Bank 1 Faktoring Követeléskezelő Zrt-re. A Város 1i Városi Bíróság a 2010. szeptember 20-án kiállított végrehajtási záradékokkal 36.380 CHF és járulékai behajtására végrehajtást rendelt el az ekkor még mindig kiskorú felperesekkel szemben. A végrehajtási eljárásban 2013. január 24-én a végrehajtó elárverezte a város 1i .... hrsz-ú ingatlant 6.048.000 Ft árverési vételáron. Az árverési vevő tulajdonjogát 2013. március 28-án jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan forgalmi értéke 2013-ban 10.863.333 Ft volt.

A felperesek és jelen perben nem álló pertársaik pert indítottak a Város 1i Járásbíróságon a végrehajtás megszüntetése, a deviza alapú kölcsönszerződés létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az Bank 1 Bank Nyrt. és az Bank 1 Faktoring Zrt. ellen. Utóbb a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti kereseti kérelmüktől elálltak, amire tekintettel a bíróság ebben a részében a pert jogerős végzéssel megszüntette.

* * *

A felperesek módosított keresetükben személyenként 2.056.417 Ft kártérítés egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket.

Hivatkozásuk szerint a saját tulajdoni hányaduk megszerzéséhez szükséges vételár a rendelkezésükre állt, kölcsönre nem volt szükségük, ennek ellenére a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződésben adóstársként, az azt biztosító jelzálogszerződésben jelzálog-kötelezettként szerepeltek. A szerződések a Ptk. 13/A. § (1) bekezdése alapján érvénytelenek, tekintettel arra, hogy kiskorúként még a gyámhatóság jóváhagyásával sem vállalhatták érvényesen e kötelezettségeket. Állították, hogy az I.r. alperes a szerződések közokiratba foglalásakor tudomással bírt arról, hogy a felperesek saját tulajdoni hányadukat a tulajdonukat képező gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezett összegből vásárolják meg, kölcsönre nincs szükségük, a közjegyzői okiratot úgy kellett volna elkészíteni, hogy abban a felperesek nem szerepelnek adóstársként és jelzálog-kötelezettként. A közjegyzői törvény 195. § (1) bekezdése alapján a közjegyzőnek az okirat elkészítésében a közreműködését meg kellett volna tagadnia.

A kár bekövetkezésének időpontját az ingatlan árverésének időpontjával azonosan, 2013. január 24. napjában jelölték meg. A kár összegét a tulajdoni hányadaik értékében, az árverést követő forgalmi értéknövekedés figyelembevételével kalkulálták, késedelmi kamatkövetelést nem kívántak érvényesíteni.

A II.r. alperes jogellenes magatartását abban jelölték meg, hogy a Város 1i Gyámhivatal a Ptk. 13. § -ával és a 13/A. §-szal ellentétes jognyilatkozatokat jóváhagyta.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen azzal védekeztek, hogy a felperesek követelése elévült. Álláspontjuk szerint az elévülés 2009. februárban kezdődött, amikor a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést a pénzintézet felmondta, de legkésőbb 2010. szeptember 20-án, a végrehajtási záradék kiállításának időpontjában. A II.r. alperes rámutatott, hogy vele szemben a követelés még a felperesek által megjelölt kezdőidőponthoz képest is elévült.