A Győri Ítélőtábla Gf.20033/2017/3. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 235. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 273. §, 523. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §] Bírók: Bajnok István, Mészáros Zsolt, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.033/2017/3/I.

A Győri Ítélőtábla az Árvay és Neuberger Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az I.r., II.r., dr. Nagy Szilvia ügyvéd átal képviselt III.r., a Szalai Ügyvédi Iroda által képviselt IV.r., a személyesen eljáró VI.r. alperesek ellen 86.340.838.Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2016. december 21. napján kelt 11.G.20.603/2014/63. számú ítélete ellen a III.r. alperes által 64. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 350.000. (Háromszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján a magyar állam javára 2.500.000. (Kettőmillió - ötszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2006. szeptember 12. napján a felperes jogelődje, mint hitelező és az I. r. alperes, mint adós között kölcsönszerződés jött létre, melynek keretében a felperes 362.500. CHF-nak megfelelő, de maximum 62 millió forintnak megfelelő kölcsönt nyújtott akként, hogy a kölcsön nyilvántartása CHF devizanemben történt. A kölcsön célja az I.r. alperes korábbi devizahitelének kiváltása volt.

A felperes a hitel folyósítását CHF-ben vállalta, ugyanakkor a szerződés tartalmazta, hogy amennyiben az adós a devizára forintban tart igényt és a lehívási értesítésben az igényelt devizaösszegre konverziós megbízást ad, úgy a felperes a lehívott devizaösszeget a folyósítás napján érvényes felperesi devizavételi árfolyamon forintra konvertálja.

Az ügyleti kamat folyósításkor évi 6,5% volt. A szerződés 5.3. pontja szerint a felperes jogosult volt az ügyleti kamatot kamatperiódusonként egyoldalúan megváltoztatni és a törlesztő részletet módosítani. A kölcsön tőke törlesztőrészleteit az adós 2006. október 31. napjától 2012. augusztus 31. napjával bezárólag (179 hónapon át), minden hó utolsó napján havi 2.015. CHF, míg az utolsó, 1.815.CHF összegű részletet 2021. szeptember 30-án volt köteles megfizetni.

Rögzítették a felek, hogy amennyiben az adós a folyósított devizaösszeg törlesztésére a takarékszövetkezetnél vezetett forintszámláján biztosított fedezetet, úgy a felperes a törlesztési igény benyújtásának banki munkanapján érvényes általa jegyzett deviza eladási árfolyamon a kölcsön nyilvántartásának devizanemére konvertálja a befizetést és így írja jóvá az adós deviza elszámolási számláján.

A kölcsönszerződés biztosítékául szolgált a .... hrsz., továbbá ... hrsz. alatt felvett (az I., II., a VI. és IV.r. alperesek tulajdonát képező) ingatlan, valamint a II-VI.r. alperesek készfizető kezességvállalása. A kölcsönszerződést a készfizető kezesek is aláírták és külön okiratban is kötelezettséget vállaltak a fenti kölcsönszerződésből eredő 362.500.CHF tőketartozás és járulékai megfizetésére.

A kölcsönszerződést a felek többször módosították: a 2008. január 17. napján kelt módosítás szerint az ügyleti kamat évi mértéke három havi CHF LIBOR + 5%-ra ( a módosítás időpontja szerint 7,76%-ra) módosult, a szerződésmódosítást valamennyi peres fél aláírta. A kölcsönszerződés 2010. március 1. napján kelt módosítása a fedezetet érintette.

Az I. r. alperes kérésére a felperes a kölcsönt forintban folyósította. Az I. r. alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes 2013. április 24. napján a szerződést felmondta és felszólította az I-VI.r. alperest a tartozás teljesítésre, melynek azok nem tettek eleget.

* * *

A felperes módosított kereseti kérelmében egyetemlegesen kérte az I-VI. r. alperes kötelezését kölcsöntartozás címén 83.725.703.Ft tőke és azután 2014. június 6. napjától (az igényérvényesítés időpontjától) a kifizetés napjáig járó évi 15,75%-os ügyleti kamat, további 6%-os késedelmi kamat, valamint 7.266.226.Ft lejárt kamat és ezután 2014. június 6. napjától a kifizetés napjáig járó évi 6%-os késedelmi kamat, valamint 176.661.Ft egyéb díj, illetve a perrel kapcsolatban felmerült költségei megfizetésére.

A felperes módosított keresete összegszerűségének kimunkálása kapcsán figyelmen kívül hagyta az (+1, illetve +0,6%-os mértékű) egyoldalú kamatemelésből, illetve a szerződésben kikötött árfolyamrésből (vételi és eladási árfolyam különbözetéből) adódó eltérést.

* * *

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Arra hivatkoztak, hogy a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói kölcsönszerződésnek tekintendő, az I. r. alperes mikrovállalkozás, aki a szükséges pénzügyi ismeretekkel nem rendelkezett, az ügylet kockázatának felméréséhez. A szerződés egyúttal általános szerződési feltétel is, azaz a régi Ptk.205/A.§-a szerinti blankettaszerződés, melynek bizonyos pontjai az egyedi ügyletekhez alakíthatóak, azonban a szerződés érdemi feltételeinek kialakítására nem volt ráhatásuk. Önmagában az, hogy a blankettaszerződés egyes pontjai a konkrét esetben kihúzásra kerültek, nem jelenti azt, hogy a felek a szerződést annak megkötése előtt megtárgyalták volna, csupán azt, hogy az adott pont a jelen ügyletben nem alkalmazható.

A szerződés szövege szerint devizaszerződést kötöttek a felek, ténylegesen azonban devizaalapú ügylet jött létre, a felperes nyilvánvalóan tudta, hogy az I. r. alperesnek nincsenek deviza bevételei, így a hitel forintban fogja törleszteni.

A kamatemelésre egy alkalommal mindkét fél által aláírt szerződésmódosítás, egy alkalommal pedig egyoldalú szerződésmódosítás keretében került sor, annak tényleges indokát és objektivitását azonban nem tudták megismerni. A kölcsönszerződés egyoldalú kamatemelést lehetővé tevő (5.3.), illetve különnemű (eltérő eladási és vételi) árfolyam alkalmazására vonatkozó (6.2. - 6.5.) rendelkezései tisztességtelenek, emiatt a felek jogviszonyában nem alkalmazhatóak. Az egyoldalú szerződésmódosításon felül a felperes a kamatkövetelésének meghatározása során egyébként is helytelen kamatlábat alkalmazott. Az eladási és vételi árfolyam helyett az MNB deviza középárfolyamán kell a teljesített összeget átváltani.

A III. r. alperes arra is hivatkozott, hogy a szerződés létre sem jött, illetve semmis. Rámutatott, hogy a szerződés mögött olyan befektetési jogviszony húzódik meg, melyről az alpereseknek nem is volt tudomásuk. Ezzel összefüggésben indítványozta a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 17.P..../2015. számú perben beszerzett igazságügyi pénzpiaci és tőkepiaci szakértő által készített szakvélemény beszerzését, melyből megállapítható, hogy a felperes nem saját eszközeiből adott kölcsönt, hanem hitelviszony keretében teremtette meg a szükséges tőkét, s mivel a magyar bankrendszer ebben az időszakban nem rendelkezett elegendő devizaforrással, a hitelkeretből történő lehívást pénzpiaci műveletekkel biztosította, s ezáltal az alperesek - akaratuk ellenére - kockázatos pénzpiaci műveletek passzív részeseivé váltak. Az alperesek nem tudtak a szerződés hibrid jellegéről, a kölcsönszerződés mögött meghúzódó, attól elválaszthatatlan befektetési jogviszonyról, így a Ptk.205.§ (1) bekezdése értelmében a szerződés nem jött létre.