A Szegedi Törvényszék Pf.21223/2016/3. számú határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 17. §, 23. §, 24. §] Bírók: Fogarasi Ferenc, Krajkó Zsuzsanna, Nagy Zsuzsanna

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

4.Pf.21.223/2016/3. szám

A Szegedi Törvényszék a ... ügyvéd (...) által képviselt felperes neve ... szám alatti székhelyű felperesnek - alperes neve... szám alatti lakos alperes ellen - lakás kiürítése iránt indított perében - a Szegedi Járásbíróság 2016. február 9. napján kelt 4.P.20.438/2015/20. számú ítélete ellen az alperes részéről 21. és 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - meghozta a következő

Í T É L E T E T

Az elsőfokú bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 6.350,- (Hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a peres felek 1983. január 11-én határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést kötöttek a felperes tulajdonában lévő ... szám alatti lakásra vonatkozóan. Annak a lakbérszámítás szempontjából figyelembe vehető területét 53 m2-ben jelölték meg, és úgy állapodtak meg, hogy a bérlő minden hó 15. napjáig egy összegben köteles a lakbért és a különszolgáltatások díját megfizetni. A szerződés tartalmazta az alperes által a szerződéskötéskor, és az azt követő években fizetendő lakbér összegét és az 1988. július 1-jétől kezdődő időszakkal bezárólag. A szerződés utalt arra, hogy az abban nem szabályozott egyéb kérdésekben a jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felperes kezelőszerve, az ... Zrt. 2007. első félévére 5.035,- Ft, a második félévre 6.572,- Ft, 2008. évre 7.897,- Ft, 2009. évre 9.487,- Ft, 2010. évre 11.395,- Ft, 2011. évre 11.925,- Ft, 2012. évre 12.508,- Ft, 2013. évre 13.091,- Ft, míg 2014. évre 13.727,- Ft havi alaplakbér fizetési kötelezettséget közölt az alperessel, minden alkalommal tájékoztatva őt arról, hogy a lakbér mértékét ... Megyei Jogú Város 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendeletének mely rendelkezése alapján határozta meg.

Az alperes először 2007. februárjában, majd 2015-ig minden évben írásban kifogást közölt a megemelt összegű lakbérre vonatkozóan, melyben nem vitatta, hogy a lakás jellemző paramétereit (komfortfokozatát, alapterületét, építési módját) helyesen vették figyelembe, csupán azt kifogásolta, hogy a hivatkozott rendelet alapján megállapított és vele közölt lakbér mértéke meghaladja az inflációt. Erre tekintettel a 2007-2011. közötti időszakban az előző évihez képest 10 %-os, 2012-2014. között 15 %-os, míg 2015. évre 35 %-os emelést fogadott el, és 2007-től folyamatosan csupán ennek megfelelő lakbért fizetett. A felperes kezelőszerve 2007. novemberétől folyamatosan nyilvántartotta az alperes fentiekből adódó lakbérhátralékát, majd 2014-ben több alkalommal írásban felszólította aktuális tartozása megfizetésére, figyelmeztetve, hogy amennyiben a megadott határidőn belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az felmondási oknak minősül.

Végül az ... Zrt. 2014. szeptember 25-én kelt levelében - 2014. október 31. napjára szólóan - a bérleti jogviszonyt 391.953,- Ft lakásbérleti díjtartozásra hivatkozással felmondta, a felmondást az alperes 2014. október 15-én kézhez vette. Másnap közölte, hogy a felmondást nem fogadja el, és nem ismeri el, hogy lakbérhátraléka állna fenn, tekintettel arra, hogy az ... Zrt. az önkormányzati rendeletben írt díjak megállapítása érdekében nem fordult bírósághoz, így az általa elfogadott éves lakbérek váltak kialkudottá.

Az ... Zrt. válaszul közölte, hogy, miután az alperes perbeli lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya megszűnt, 2014. november 1-jétől jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, ezért az első 6 hónapban a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű, azt követően pedig annak 1,5 szeresét kitevő lakáshasználati díj fizetésére köteles.

A felek ezt követően, írásban több alkalommal kifejtett álláspontja nem változott, s miután az ... Zrt. kizárólag a lakáshasználati díj befizetéséről lett volna hajlandó számlát adni, az alperes 2015. januárjától befizetést nem teljesített, a 2015. évre általa elfogadott alaplakbér-, illetve különszolgáltatási díjakat az erre a célra nyújtott külön számlán helyezte el.

A felperes a Szegedi Városi Bíróságon 4.P.21.138/2010. számon pert indított az alperes ellen bérleti díjtartozása megfizetése iránt, utóbb azonban keresetétől elállt, ezért a bíróság a pert megszüntette.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy 30 nap alatt hagyja el és ingóságaitól kiürített állapotban bocsássa birtokába a ... szám alatti önkormányzati bérlakást.

Előadta, hogy az alperes bérleti jogviszonyát érvényesen felmondta, így az alperes a perbeli lakást jogcím nélkül használja, következésképp az 1993. évi LXXVIII.tv. (Ltv.) 17.§ (1) bekezdése alapján köteles azt a tulajdonos birtokába bocsátani. Nem vitatta, hogy az alperes az ... Zrt. által kiközölt, emelt összegű lakbéreket megkifogásolta, álláspontja szerint azonban a lakbér mértékének megállapítása iránt neki kellett volna peres eljárást kezdeményeznie. Miután pedig a kezelőszerv a lakbért az önkormányzati rendelet alapján, az abban írt számítási módnak megfelelően számlázta, és az alperes ezt ennek ellenére nem fogadta el, a kormányhivatalnál kellett volna a közgyűlési rendeletet megtámadnia, az alperes azonban egyik eljárást sem kezdeményezte. Ezen túlmenően, amennyiben az alperes a felmondás érvényességét vitatja, az érvénytelenség megállapítása iránti peres eljárást is neki kellett volna kezdeményeznie, ennek hiányában a felmondás érvényes.

Hivatkozott végül arra, hogy az 1959-es Ptk. 205.§ (2) bekezdése értelmében a feleknek nem kell olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyeket jogszabály rendez. Jelen esetben a bérleti díj mértékét a már hivatkozott közgyűlési rendelet szabályozza, azaz a feleknek a lakbér mértékében, és annak esetleges módosításában nem kell megegyezniük, az Ltv. 6.§ (2) bekezdése ezért a perbeli esetre nem alkalmazható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a felperessel nem áll kötelmi jogviszonyban, ezért a lakás kiürítése iránti peres eljárást legfeljebb az ... Zrt. kezdeményezhette volna.

Hivatkozott arra is, hogy az általa elfogadott lakbért 2014. évvel bezárólag megfizette, addig hátraléka nem keletkezett, így a felperes felmondása nem érvényes, a bérleti jogviszonya tehát nem szűnt meg, és nem vált jogcím nélküli lakáshasználóvá. Utalt arra, hogy 2015. januárjától kizárólag azért nem fizette a lakbért, mert a kezelőszerv - a fentiek ellenére - csupán a jogcím nélküli lakáshasználat miatti használati díjra vonatkozó számlát volt hajlandó kiállítani.

Álláspontja szerint a lakbér megállapítása iránt nem neki, hanem az ... Zrt.-nek kellett volna pert indítania.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 nap alatt hagyja el és ingóságaitól kiürített állapotban bocsássa a felperes birtokába a ... szám alatti önkormányzati bérlakást.