A Kúria Köf.5010/2020/6. számú precedensképes határozata közterület-használat rendjének szabályozása tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

A véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetéstől eltérő használatát ezért az önkormányzat csakis közhatalomként és nem tulajdonosként dönti el. Ezért ebben a kérdésben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell hoznia, amellyel szemben fellebbezési jog biztosítandó.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5010/2020/6.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke; Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Kúria

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata

Az ügy tárgya: közterület-használat rendjének szabályozása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatának és a helyi közutak kezelésének rendjéről szóló 2016. január 1. napjától 2018. december 31. napjáig hatályos 48/2015. (X. 21.) számú önkormányzati rendeletének 3. § (1) bekezdése, 7. § (1) bekezdése, III. fejezetének 6. és 7. alpontja más jogszabályba ütközött;

- megállapítja, hogy a fenti, más jogszabályba ütköző rendelkezések nem alkalmazhatóak a Kúria előtt Kfv.IV.37.352/2019. számon folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a jelen határozat meghozatalának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonát képezik a Budapest XIV. kerületben, a Hungária krt. előtti 31657 hrsz. alatti közterületen lévő perbeli épületek (pavilonok), melyekre felperes közterület-használati engedéllyel rendelkezett. Az engedélyek lejártát követően felperes a közterületi pavilonok további használata iránt 2016. július 27-én újabb kérelmet terjesztett elő a per alperesénél a 2016. március 16-tól 2018. március 15-ig terjedő időszakra, aki a 2016. augusztus 4-én meghozott 419/2016. (VIII. 4.) és a 420/2016. (VIII. 4.) számú határozataival - a szakhatósági hozzájárulást követően - indokolás nélkül nem járult hozzá a felperesi kérelem teljesítéséhez. A felperes fellebbezést a határozatokkal szemben a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) részére nyújtott be. A fellebbezést ismételten az alperes bírálta el és az 519/2016. (X. 18.) számú határozatával rendelkezett a 39 m2 alapterületű épületre vonatkozó közterület-használati engedély visszavonásáról, az 520/2016. (X. 18.) számú határozatával pedig ugyanezen pavilonra vonatkozóan a közterület-használati szerződés megkötéséhez nem járult hozzá.

[2] A felperes a határozatok ellen keresettel élt, kiemelve, hogy az alperes indokolást és jogorvoslati kioktatást nem tartalmazó határozatokkal utasította el a közterület-használat iránti kérelmét mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 42. § (2) bekezdésének, 50. § (1) bekezdésének és a 72. § (1) bekezdése ea) és ec) pontjának megsértését eredményezte. A perben indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordulást, mert álláspontja szerint a közterület-használati hozzájárulás kérdésében hozott határozatok önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések. A döntések ellen jogorvoslatra vonatkozó rendelkezést a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatának és a helyi közutak kezelésének rendjéről szóló 48/2015. (X. 21.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) nem tartalmaz.

[3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.32.754/2018/5. számú ítéletében az alperes határozatait a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, megállapítva, hogy az alperesi bizottság olyan ügyben hozott döntést, amikor a fellebbezést elbírálta, melyre hatáskört a Ket. 19. § (2) bekezdése, illetve az Ör. nem biztosított. A bíróság a Kúria önkormányzati tanácsának megkeresését ugyancsak elutasította azzal az indokkal, hogy nem volt olyan konkrét jogszabályhely, amelynek megsemmisítése az indítványt megalapozta volna. Az alkalmazandó hatályos jogi szabályozás a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetére a bíróságnak nem biztosította ezt az eljárást.

[4] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem rendelkezett hatáskörrel az ügyben, mert nem közigazgatási határozatnak minősülő döntés felülvizsgálata képezte a per tárgyát, hanem az Ör. 7. § (1) bekezdése és 13. § (4) bekezdése értelmében polgári jogviszonyban döntött, azzal, hogy Ör. a megsemmisített határozatok meghozatala időpontjában még hatályos jogszabály volt. Időközben az önkormányzat, érzékelve a jelenlegi bírói gyakorlatból adódó jogértelmezési problémát, módosította a közterületek használatára vonatkozó korábbi szabályozást és új rendeletet alkotott, mely a kérelmeket közjogi jogviszony keretében, az általános közigazgatási eljárás szabályai szerint bírálja el. Mindez az alperes szerint azonban nem jelenti azt, hogy az új rendelettel hatályon kívül helyezett Ör. jogszabálysértő módon született volna. Az alperes szerint, amennyiben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a határozatok alapjául szolgáló jogviszony nem lehet polgári jogi jogviszony, úgy hivatalból kellett volna kezdeményeznie a Kúria önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó eljárását.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] A Kúria eljáró tanácsa Kfv.IV.37.352/2019/3. számú végzésében indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását és egyidejűleg a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.

[6] A Kúria eljáró tanácsa szerint az Ör. megalkotásakor a közterület-használati jogosultság megadására irányuló jogviszonyra vonatkozó, az Alaptörvény és a Mötv. rendelkezéseiből levezethető garanciális eljárási szabályok sérültek. Álláspontja szerint, ha ebben a tárgykörben kívánt önálló rendeletalkotási jogával élni az Önkormányzat, a közterületi jogosultság megadására irányuló jogviszony jogszerűen csak hatósági jogkörben lett volna szabályozható, mivel az önkormányzat rendeletalkotási feljogosítottságánál fogva közhatalomként jár el, ezért az Ör. indítványban támadott rendelkezései a Mötv. 23. §-ába ütközően törvénysértők. Továbbá a Ket. 12. § (1) bekezdésébe és a 2018. január 1-től hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 7. § (1) bekezdésébe ütköznek, mert a rendeleti szabályozás arra irányult, hogy kizárja a Ket. illetve az Ákr. alkalmazását, ezáltal az önkormányzat jogsértően fosztotta meg a közterületet kereskedelmi célokra igénybe vevő felperest a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogától. Ennek oka azonban nem a hiányos rendeleti szabályozás volt, a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés, - ahogyan arra a jogerős ítélet hivatkozott - hanem az adott szabályozási tárgykörben létrejött közigazgatási jogviszony polgári jogi útra terelése.