A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31591/2014/19. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FEGYELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi XXXII. törvény (Szüt.) 1. §, 22. §, 24. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31591/2014/19.*, Fővárosi Törvényszék Kf.650134/2015/7., Kúria Kfv.37731/2016/4. (BH 2017.12.420)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

20.K.31.591/2014/19.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (cím) és ... (cím) ügyvédek által képviselt felperes (cím) , a dr. Geri Zoltán (cím.) ügyvéd által képviselt Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (cím) alperes ellen szabadalmi bejelentések ügyében hozott fegyelmi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t

A bíróság az alperes ügyszám nélküli -felperes ellen az ... adatbázisából letöltött nem publikusnak szánt szabadalmi bejelentések ügyében hozott- fegyelmi határozatát, mely 2014. február 25-én kelt hatályon kívül helyezi.

Az eljárási illetéket a Magyar állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 15 napon belül 350.000 ( háromszáz ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperessel szemben a fegyelmi eljárást az alperes elnöke személy1 kezdeményezte, melynek alapjául az szolgált, hogy a felperes 2013. szeptember 30-án őt személyesen felkereste és a ... (továbbiakban: ...) adatbázisa nem publikusnak szánt részéből letöltött szabadalmi bejelentéseket adott át neki, továbbá beszámolt arról, hogy százas nagyságrendben töltöttek le nem publikus bejelentéseket és azokat átadták a minisztérium munkatársainak.

Az eljárás első lépéseként a Kamara fegyelmi szabályzata előírásainak megfelelően az elnök vizsgálóbiztost nevezett ki személy2 személyében és a felkérő levélben 2013. november 14-ei dátummal részletezte a tudomására jutás körülményeit és az azzal kapcsolatosan a vizsgálóbiztos által kivizsgálandó kérdéseket.

A vizsgálóbiztos levelet írt az ... elnökének, valamint a felperes részére és a Iroda címére, aminek az eredményeképpen összefoglalót készített 2013. december 19-ei dátummal, melyben a fegyelmi eljárás lefolytatását javasolta.

A Kamara elnöke a jelentés kézhezvételét követően 2013. december 12-én felkérte személy3 a Kamara Fegyelmi Bizottságának elnökét fegyelmi eljárás elindítására és ehhez kapcsolódóan fegyelmi tanács elnöki tisztének betöltésére, egyebekben felkérte még 2013. december 30-án személy4 és személy5 a tanács tagjaiként való közreműködésre. Az eljárás során még a szóbeli tárgyalást megelőzően a felperes és jogi képviselője 2014. február 19-én előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben több bizonyítási indítványt terjesztett elő. Ezek között volt személy6 szakvéleménye az ... e-iratbetekintés honlapjának működéséről feltett kérdésekben címmel és egy irat, az elektronikus iratbetekintés az ... hatáskörébe tartozó szellemi tulajdon-jogi tárgyú ügyekben címmel.

Az alperesi eljárás során egy tárgyalást tartottak 2014. február 15-én 9 órakor, melyről egy jegyzőkönyv megnevezésű irat készült, amelynek hanganyaga is a közigazgatási iratokhoz került lefűzésre. Az alperes előtti tárgyaláson a felperes és képviselője előadták, hogy a felperes egy munkatársától hallotta, hogy hogyan lehet dokumentumokat letölteni az ... adatbázisa nem publikusnak szánt adatai közül, de ő nem töltött le egyetlen dokumentumot sem, nem nézte meg a letöltéshez szükséges URL címet semmikor sem. Az, hogy az adatok letöltése egyszerű , szintén a munkatársától hallotta. Előadta, hogy 2013. augusztus végén értesült arról, hogy az ... honlapján egy bizonyos rés található, amelynek következtében a törvény szerint nem publikus szabadalmi bejelentések bárki számára hozzáférhetőek és ezt az információt a minisztérium ( továbbiakban: ... ) igazságügyért felelős államtitkárságához juttatta el 2013. szeptember 11-én egy személyes találkozó keretében, egyúttal felajánlotta szakmai támogatását a károk minimalizálására. Utalt arra, hogy közérdekű bejelentőként tette meg ezt a bejelentését a hatáskörrel, illetékességgel, törvényességi felügyeleti joggal rendelkező ... felé, ugyanis a ... törvényességi felügyeletét ez a minisztérium látja el.

Mindezekre figyelemmel az ügyszám nélküli határozatában az alperes 2014. február 25-én úgy rendelkezett az ... adatbázisból letöltött nem publikusnak szánt szabadalmi bejelentések ügyében, hogy a felperest vétkesnek találta az etikai szabályok megsértésében és vele szemben a kizárás a Kamarából fegyelmi büntetést alkalmazta.

A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette, hogy a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. XXXII. tv. (továbbiakban: Szüt.) szabályait alkalmazták, valamint a szabadalmi ügyvivői hivatás etikai szabályzatát, melynek 1.1, 1.4. és 1.6. pontjának megsértését állapították meg a felperessel szemben.

A határozat indokolása kifejtette, hogy csak a - felperes által közérdekű bejelentésként hivatkozott- bejelentést megelőző időszakra vonatkozó tényeket, cselekményeket és szabadalmi ügyvivőtől elvárható magatartást vizsgálta. Nem vizsgálta magának a bejelentésnek a minőségét és kihatásait. A felperes bizonyítási indítványai vonatkozásában a határozat rögzítette, hogy az azok révén beszerezhető további információk kizárólag az informatikai résként hivatkozott hiba keletkezésével, technikai jellemzőivel, elhárításával kapcsolatosak így érdemben nem befolyásolnák az etikai megítélés tekintetében már rendelkezésre álló tényanyagot. Így arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bizonyítási indítványok nem célhoz kötöttségen alapultak, az ügyvivő és jogi képviselője nem tudták megmondani, hogy az iratok egy részének a beszerzésével mit akarnak bizonyítani.

A felperes az eljárás miatt elfogultsági kifogást terjesztett elő, melynek kapcsán a határozat rögzítette, hogy az nem a tanács elnöke vagy tagjai ellen, hanem a tanács eljárása ellen irányult, ezért azt érdemben nem vizsgálják, hiszen azt csak a tanács elnöke vagy a tagok ellen lehet benyújtani.

Az Etikai Szabályzat 1.1 pontja vonatkozásában a határozat rögzítette, hogy azt szankcionálták ekörben, hogy a felperes tudomására jutott egy olyan információ 2013. augusztus utolsó napjaiban, mely szerint az ... adatbázisának nem publikusnak szánt részéből adatokat lehet letölteni, amelynek bizonyítására az ő tudomásával közjegyzői ténytanúsítványt vettek fel 2013. augusztus 30-án és ezt követően 2013. szeptember 11-én előzetes időpont egyeztetést követően tett bejelentést a ...-ben, átadva ott egy 180 ügy adatait tartalmazó CD lemezt. Ezt követően 2013. szeptember 16-án az ... a ...-től kapott tájékoztatás alapján azonnal lezárta a biztonsági résként megnevezett hozzáférési lehetőséget az adatbázis nem publikusnak szánt részén.

Ekörben a határozat rögzítette, mivel a felperes ügyvivői tevékenységet lát el, így tudatában kellett legyen annak, hogy a szoftverhiba következtében fennálló biztonsági rés mielőbbi megszüntetése a köz elsődleges érdeke, de ennek ellenére nem intézkedett annak lehető leggyorsabb megszüntetése érdekében, a hiba fennállásának helyén történő legalább egyidejű bejelentése révén. A határozat szerint ezért a felperes ezen magatartása nem volt szakszerű és lelkiismeretes, mert az ...-t értesítenie kellett volna, hiszen a kb. 2 hetes időtartam alatt az ... adatbázisából nagy mennyiségű, nem publikusnak szánt adat került letöltésre ismeretlen IP címről.