A Pécsi Törvényszék P.20172/2013/21. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 59. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 301. §, 339. §, 355. §, 360. §] Bíró: Kovács János

A Pécsi Törvényszék a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek - a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: (név) ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyéb indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes (1. név) hetilapjának, a (2. név)nek a 2006. augusztus 11-ei számában megjelent "Trianon Hatása" című cikkében megsértette a felperes jóhírnevét annak a valótlan ténynek az állításával, hogy "már több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett a város képviselői, jegyzője és még ki tudja ki ellen".

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 300.000,-(háromszázezer) forint nem vagyoni kártérítést, és annak 2006. augusztus 12. napjától a kifizetésig számított késedelmi kamatát, melynek mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyezik meg.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A felek a felmerült költségeiket maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 30.000,-(harmincezer) forint elsőfokú és 28.000,-(huszonnyolcezer) forint másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, három példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

(helység) városában a 2000-es évek elején lakossági kezdeményezés alakult ki annak érdekében, hogy a városban (Trianon) Emlékművet állítsanak fel. (1. név) egyetértett a lakossági kezdeményezéssel és pályaműveket készíttetett. A megvalósítandó mű kiválasztása körében az általa támogatott műalkotás felállítása érdekében a Triaon Társaság aktivistájaként aláírásgyűjtés szervezésében, lebonyolításában több ismerősével részt vett a felperes is, az önkormányzat azonban nem a felperes által megvalósításra méltónak talált művet támogatta. A felperes, mint aktivista és az alperes, mint (helység) város (titulus) között ebből eredően rossz viszony alakult ki 2006. évtől, és az emlékmű felállítására irányuló, a közös cél megvalósításához szükséges összefogás a Trianon Társaság, az annak célját támogató személyek, és az önkormányzat, valamint a polgármester között megszűnt, oktalanul és értelmetlenül viszálykodásba csapott át.

Az alperes úgy döntött, hogy (1.név)nak hetilapjában, a (2.név)ben kifejti az emlékmű állításával, az azzal kapcsolatos vitában elfoglalt álláspontját. 2006. augusztus 11-én a lap 3. oldalán Trianon Hatása címmel megjelentetett cikkben egyrészt kifejtette az igazságtalan trianoni döntéssel, (4. név)cel és a balliberális médiával, valamint a pályaművek közötti döntéssel, a nyertes pályamű kiválasztásával kapcsolatos álláspontját. Mindezeken túl azonban a vele ekkor már konfliktusos kapcsolatban lévő felperest név szerint megjelölve, vele kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki "Az egész ügyet más célra használják, mocskolódásra, rágalmazásra, békétlenség szítására, gyűlöletkeltésre. Igaz ma már vannak bujtogatóik is, akiknek tetszik ez a zavarkeltés. Lám a békétlenség és a gyűlölet magvai újra hajtanak! A város szégyene amit művelnek...". A felperesről azt a véleményét is közölte, hogy "küldetéstudatú, zavarodott ember", míg magatartását "gyalázatos ámokfutás, ocsmány tettek" kifejezésekkel minősítette. Kifejtette róla azt a véleményét is, hogy "ő azonban igazából csak eszköz azon társadalmi, politikai szereplők kezében, akiknek nincs érdemi mondanivalója".

A fentieken túl, a felperest "szerencsétlen flótás, és szerencsétlen együgyű" kifejezésekkel illette.

A cikkben azt a tényt is állította, hogy a felperes "már több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett a városi képviselői, jegyzője, polgármestere és még ki tudja ki ellen".

Ez a tényállítás valótlan, a cikk megjelenéséig a felperes nem tett több száz alaptalan rágalmazó feljelentést. A bíróság hivatalos tudomása alapján is tény, hogy a felek viszonyának megromlása óta eltelt időben számos olyan polgári per, büntetőeljárás, illetve közigazgatási ügy indult, amelyben a felperes és az alperes, illetve (1.név) ellenérdekeltek voltak. Az újságcikk megjelenése előtt a felperes indított (1.név)val szemben a Pécsi Törvényszék előtt sajtó helyreigazítás iránti pert.

Az önkormányzat újságjában a (titulus) sajtóközleménye miatt, az abban kifejtett, a felperest kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító, a becsület megsértésére alkalmas "szerencsétlen flótás" és "szerencsétlen együgyű" lekezelő vélemény miatt, amelyet alátámasztott az a valótlan tényállítás is, hogy a felperes "már több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett a város képviselői, jegyzője, (titulus) és még ki tudja ki ellen", (helység) kisvárosi közösségében (titulus) véleményét elfogadva többen negatívan álltak hozzá a felpereshez, rossz szemmel néztek rá. Volt olyan ismerőse is, aki a cikk megjelenését követően már nem járt össze és nem állt szóba vele.

Az újságcikk megjelenését követően a felperes arra kényszerült, hogy azok előtt, akik őt személyesen is ismerték, magyarázkodjon, érzékeltesse másokkal, hogy ő nem szerencsétlen flótás, szerencsétlen együgyű, és nem tett több száz alaptalan rágalmazó feljelentést, illetve tűrnie kellett azt, hogy a közösség azon tagjai, akikkel közvetlen személyes kapcsolata nincs, rá úgy tekintsenek, mint egy negatívan megítélendő személyre.