A Szegedi Ítélőtábla Bf.612/2013/6. számú határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 250. §, 253. §, 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 6. §, 172. §, 217. §, 331. §, 339. §, 348. §, 352. §, 386. §, 406. §] Bírók: Katona Tibor, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

Szegedi Ítélőtábla

Bf.II.612/2013/6.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2014. március 21. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T ET :

A vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt az I.rendű vádlott ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék 2012. szeptember 21. napján kihirdetett 13.B.64/2012/55. számú ítéletét

m e g v á l t o z t a t j a :

A 2012. szeptember 21. napjától 2012. október 10. napjáig előzetes fogvatartásban volt

I. rendű vádlottat az ellene

folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel 1. és 2. fordulat] és

folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 256. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont,

II. rendű vádlottat az ellene

folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 253. § (1) bekezdés, (2) bekezdés 3. fordulat]

miatt emelt vád alól

f e l m e n t i .

Az eljárás során felmerült 68.630.-(hatvannyolcezer-hatszázharminc) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I N D O K O L Á S:

A Gyulai Törvényszék a 2012. szeptember 21. napján kelt 13.B.64/2012/55. számú ítéletével az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 2. tétele, 1. és 2. fordulat] és folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettébe [Btk. 256. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pont] és ezért halmazati büntetésül 6 év börtönre, 5 év közügyektől gyakorlástól eltiltásra 400 napi tétel, összesen 1.000.000,- Ft pénzbüntetésre és a pénzügyőr foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte.

Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetére történő átváltoztatásáról és az I. r. vádlottal szemben 4.350.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

A II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 253. § (1) bekezdés, (2) bekezdés 3. fordulat] miatt 2 év 10 hónap börtönre, 3 év közügyektől gyakorlásától eltiltásra ítélte, kötelezte továbbá az I. r. vádlottat 9.000,- Ft, a II. r. vádlottat 12.380,- Ft bűnügyi költség önálló megfizetésére, míg az I. és II. r. vádlottakat 47.250,- Ft bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be az I. r. vádlott felmentés, míg védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, illetőleg a II. r. vádlott és védője egyezően felmentés érdekében.

A fellebbviteli főügyészség a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

Indítványozta a törvényszék által megállapított tényállás kiegészítését, illetőleg helyesbítését, valamint az I. r. vádlott vonatkozásában a bűncselekmények minősítésének megváltoztatását. Álláspontja szerint az I. r. vádlott terhére megállapított vesztegetés bűntetteként értékelt cselekmény helyesen a Btk. 250. § (1) bekezdésébe ütközik és a (3) bekezdés 1. tétel 1. és 2. fordulata szerint minősül, míg az elsőfokú bíróság által befolyással üzérkedésnek minősített cselekménye nemcsak üzletszerűen, hanem vesztegetést állítva is elkövetésre került, így az a Btk. 256. § (1) bekezdésébe ütközik és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősül.

Indítványozta továbbá az ítélet jogi indokolásából a rendelkező résszel ellentétes okfejtés mellőzését, illetve annak kiegészítését a foglalkozástól eltiltás jogszabályi alapjával azzal, hogy az I. r. vádlottat helyesen a vám- és pénzügyőr foglalkozástól kell eltiltani.

Összességében azt indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, az I. r. vádlott vonatkozásában a bűncselekmények minősítését a fentiek szerint állapítsa meg, az I. r. vádlottat a vám- és pénzügyőr foglalkozás gyakorlásától tiltsa el, egyebekben pedig az ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben azzal, hogy az I. r. vádlott által 2012. szeptember 21. napjától 2012. október 10. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába számítsa be.

Az I. r. vádlott védője a fellebbezés részletes indokolásában a bejelentett fellebbezését módosította, így elsődlegesen az I. r. vádlott felmentésére, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás törvényes vád hiánya okából történő megszüntetésére, míg harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság másik tanácsának új eljárásra utasítására tett indítványt.

Az I. r. vádlott védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezését azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ügyben korábban elrendelt titkos információgyűjtés eredményének felhasználása a Be. 206/A. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített feltétel hiányában nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a feljelentés megtételére a haladéktalanság követelményének megsértésével került sor. Erre figyelemmel a lehallgatott beszélgetések anyagát a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni, amely esetben a megmaradt tanúvallomások és okirati bizonyítékok nem alkalmasak az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alátámasztására, így az I. r. vádlott vonatkozásában bizonyítottság hiánya okából felmentő rendelkezést kell meghozni.

A hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése érdekében bejelentett fellebbezését azzal indokolta, hogy a Gyulai Nyomozó Ügyészség által benyújtott vádirat nem felel meg a törvényes vád követelményeinek, hiszen az nem konkrétumot, csupán általános megállapításokat tartalmazott, amely azt eredményezte, hogy az elsőfokú bíróság számos ponton túlterjeszkedett a vádban leírtakon és a konkrét tényállást becsléssel, illetve hipotetikus feltevések tényként kezelésével helyettesítette.

A hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság másik tanácsának új eljárásra utasítását célzó fellebbezését azzal indokolta, hogy az első fokú bíróság ítélete megalapozatlan, az részben iratellenes, részben pedig nincsen kellő mértékben felderítve, továbbá az elsőfokú bíróság tényről tényre helytelenül következtetett és indokolási kötelezettségének sem tett eleget, így nem indokolta például azt, hogy a vesztegetés bűntette vonatkozásában miért a vádtól eltérően a Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés 2. tétele 1. és 2. fordulata szerint minősítette a cselekményt. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében olyan hipotetikus következtetést jelenített meg egy általa felállított matematikai képletben, amely a büntető ítélkezésben megengedhetetlen.

A II. r. vádlott védője a fellebbezés indokolása során az általa bejelentett fellebbezést elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és törvényes vád hiánya miatt az eljárás megszüntetése, másodsorban a II. r. vádlott felmentése érdekében, harmadlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, míg negyedlegesen téves minősítés miatt a büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn.