BH 2021.6.162 A Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alapvető jelentőségű, és ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatólag lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását eredményezi-e.

A perújítás nem eleve a kiszabott büntetés kritikájaként veendő, hanem csupán az új, perdöntő tény közvetítése révén lehet ilyen szempontja.

Kétségtelen azonban, hogy amennyiben eleve enyhe, illetve súlyos büntetésről van szó, akkor ahhoz képest a perdöntő ténynek az új minősítésre vonatkozó hatása is más lehet.

Ehhez képest jelentősége lehet annak is, hogy az új minősítés adott esetben más büntetési nemet is lehetővé tesz. Viszont az sem kizárt, hogy önmagában egy büntetési nemen belüli magasabb mérték kiszabása válik lehetővé.

Erre nézve sem matematikai alapú, számszaki arányosság, sem kötelező zsinórmérték nem adható, ilyet a törvény sem tartalmaz [Be. 637. § (1) bek. a) pont ab) alpont].

[1] Az ítélőtábla katonai tanácsa a 2020. október 7. napján meghozott végzésével a fellebbviteli főügyészség által a törvényszék katonai tanácsa 2017. január 24. napján kihirdetett és jogerős ítélete ellen előterjesztett perújítási indítványt - mint alaptalant - elutasította.

[2] Az alapügy jogerős ítélete közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bek.] miatt a terhelttel szemben 130 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 195 000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett a részletfizetés engedélyezéséről és a bűnügyi költség viseléséről.

[3] Az ítélőtábla indokai szerint helytállóan hivatkozott arra a fellebbviteli főügyészség, hogy a perújítási eljárás lefolytatásának eredményeként az alapügy terheltjével szemben a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pont I. fordulata szerint minősülő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset okozása vétsége megállapításának lehet helye. Kifejtette, hogy perújítás elrendelésének akkor van helye, ha a cselekménnyel kapcsolatos bűnösség körének, vagy a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatására utaló új bizonyítékok lényegesen enyhébb, illetőleg lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását valószínűsítik. Ezen perújítási ok megvalósulása szempontjából a jogerős határozatban kiszabott büntetés mértékének van alapvető jelentősége, és ehhez való viszonyítás alapján kell eldönteni, hogy az új bizonyíték előreláthatólag lényegesen súlyosabb, illetőleg enyhébb büntetés kiszabását eredményezi-e. A közúti baleset gondatlan okozásának alapesete egy évig, míg maradandó fogyatékossággal járó minősített esete három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az alapügyben a Btk. 33. § (4) bekezdésének alkalmazásával került sor pénzbüntetés kiszabására, és ez a lehetőség fennáll a minősített eset megállapítása esetén is. Álláspontja szerint nem mellőzhető, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában eljáró bíróság a lényegesen súlyosabb büntetés, mint perújítási feltétel megléte, vagy hiánya vizsgálatakor figyelemmel legyen a fontosabb lehetséges büntetéskiszabási körülményekre. Így arra, hogy a bűncselekmény elkövetése óta már több mint öt év, és az alapítélet meghozatala és jogerőre emelkedése óta is több mint 3 és fél év eltelt, mely időtartamok meghaladják a kiszabható szabadságvesztés-büntetés felső határát. A terhelt elismerte a bűnösségét, és a baleset okozására eleve közlekedési balesettel összefüggő halaszthatatlan feladat elvégzése, helyszínre történő kivonulás során került sor. Ezen körülményekre, valamint a kialakult büntetéskiszabási gyakorlatra is figyelemmel nem állapítható meg a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontban írt perújítási ok esetében az a feltétel, hogy valószínű, hogy a terhelttel szemben lényegesen súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Mindezek alapján az ítélőtábla a perújítási indítványt mint alaptalant elutasította.

[4] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be fellebbezést.

[5] A Legfőbb Ügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A fellebbezés indokai szerint az ítélőtábla tévesen utasította el a perújítási indítványt. Az alapügyben a terhelttel szemben 130 napi tétel pénzbüntetést szabott ki a bíróság. A Btk. 50. § (3) bekezdése alapján a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. A súlyosabb eredményre figyelemmel a terhelttel szemben - még az időmúlás tekintetbevétele mellett is - lényegesen magasabb, a legnagyobb mértékhez közeli napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása indokolt, ami az alapügyben kiszabotthoz képest lényegesen súlyosabb büntetést eredményezne. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését változtassa meg, és a perújítást rendelje el.

[6] Az ügyészi fellebbezés nem alapos.

[7] A perújítás a jogerős, vádról rendelkező ítélet elleni ténybeli kifogás lehetőségét biztosító rendkívüli jogorvoslat.

[8] Igénybevételére kizárólag a Be. 637. § (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt perújítási okok valamelyikének maradéktalan teljesülése esetén - a perújítás okától és irányától függően - a hivatkozott törvényhely (2), (3), (4) és (5) bekezdésében írt további feltételek mellett van mód.

[9] Az ítélőtábla katonai tanácsa helyesen utalt arra, hogy az ügyészség a perújítási indítványát a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt okra alapította.

[10] Az ítélőtábla a perújítási indítványban foglaltakat megvizsgálva helyes érvekkel fejtette ki, hogy az indítvány indokai miért nem adnak alapot a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti perújítás elrendelésére.

[11] A perújítási indítvány és a fellebbezés kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja szerinti perújítási ok a jogerős, vádról rendelkező ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja nem feltétlenül, hanem három egymásra épülő feltétel fennállása esetén. Ez okból ugyanis akkor rendelhető el a perújítás, ha

- a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető, az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte, és

- az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely tény - jogerős határozatban foglaltaktól - eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze, s végül

- az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására alkalmassága folytán perdöntő jellegű, egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre, vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.

[12] A Be. értelmében tehát ebben a sorrendben kell egyenként és minden új bizonyítékként felhozott körülmény kapcsán az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor értelemszerűen a további vizsgálata már közömbös.

[13] Jelen ügyben az ügyészség az alapügyben felmerült tényre hozott új bizonyítékot, nevezetesen a perújítási nyomozás során kirendelt igazságügyi orvosszakértő kiegészítő szakvéleményét. A szakértő az alapügyben adott szakvéleményét egészítette ki, és megállapította, hogy a sértett a baleseti eredetű jobb oldali térdsérüléssel összefüggésben maradandó fogyatékosságot szenvedett el, azonban súlyos egészségromlás nem alakult ki.