A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20630/2011/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.630/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mátyás Péter ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, az Isépy Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: Mydloné dr. Isépy Eszter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2011. január 27. napján meghozott, 65.P.27.753/2010/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az ... oldalon ... napján "..." címmel jelent meg cikk, mely a felperes személyét is érintette.

A felperes 2010. november 17. napján kelt helyreigazítási kérelmét ajánlott, tértivevényes küldeményként 2010. november 18. napján adta postára, amely "cím elégtelen" jelzéssel érkezett vissza.

A kérelmét 2010. november 22. napján e-mail formájában is megküldte az alperesnek, majd ugyanezen a napon ismételten ajánlott, tértivevényes küldeményként postára adta, mely küldeményt az alperes 2010. november 23. napján vette át.

A felperes sérelmezve az alperesi internetes oldalon megjelenteket sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, mert az alperes valótlanul állította, hogy a felperes neve nyilatkozatstopot követel meg egyes termelői partnereitől annak ellentételezéseként, hogy a vállalat a napraforgó-felvásárlásoknál figyelembe veszi a természeti csapások miatti terméskieséseket, és a vis maior körülményeket. Valótlan állítás továbbá, hogy a felperesi társaság kötött olyan megállapodásokat, amelyek szerint a gazdálkodóknak a következő évi termésükből kell törleszteniük az idén le nem szállított árumennyiséget is. Valótlanul állította az alperes, hogy a felperesnek volt a legtöbb vitája a termelőkkel, mert nem volt hajlandó elismerni a természeti csapások miatti vis maior helyzetet és a termékkiesés ellenére követelte a leszerződött árumennyiségeket. Azt a való tényt, hogy a felperesi gazdasági társaság igazgatósági tagja, ... az ügyben nem nyilatkozott, abban a hamis színben tüntette fel az alperes, mintha ezt megkeresés ellenére nem tette volna, holott az alperesi lap nyilatkozattételre emiatt nem kereste.

A közöltekkel szemben az a való tény, hogy a felperes az őstermelők esetében a vis maior helyzetet figyelembe vette, csak a kereskedők és integrátorok esetében nem tette ezt meg.

A felperes előadta, hogy az alperesi cikk 2010. október 25. napján módosításra került, és ezzel a tartalommal ismerte meg, így a határidők ettől az időponttól számítandók.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását.

Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes helyreigazítási kérelmének előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőt elmulasztotta. Ezen határidő alatt a kérelme hozzá nem jutott el. Az e-mail formátumban elküldött kérelemre pedig azt állította, hogy az nem érkezett meg hozzá. Érdemben azt adta elő, hogy nem pontosan érthető, hogy az első kifogásolt közléssel kapcsolatosan a felperes pontosan milyen való tényre hivatkozik, figyelemmel arra is, hogy az őstermelő fogalmát a cikk egyáltalában nem tartalmazza, egyébiránt pedig a cikk fogalmait nyilvánvalóan a honlapot olvasók megfelelően tudják értelmezni, hiszen ez egy szakmai fórum. Amennyiben a felperes álláspontja szerint az őstermelők esetében a vis maior helyzet figyelembevétele megtörtént, akkor nyilvánvalóan nem valótlan az egyes termelőkre történő utalás sem. A második kifogásolt közlés sem pontosan idézi a megjelenteket, a vitára utaló kitétel egyértelmű véleménynyilvánítás, amellyel szemben sajtó-helyreigazítás nem lehetséges. ...t a honlap szerkesztője több esetben e-mail formájú levélben megkereste, válasz azonban nem érkezett.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek - a ... Kft. kezeihez - 30.000 forint perköltséget, és külön felhívásra 27.000 forint le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Államnak.

Ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. § (1) bekezdésében foglalt, sajtó-helyreigazítással kapcsolatos szabályt, illetőleg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. § (1) bekezdésében foglalt, a helyreigazítási kérelem határidejével kapcsolatos szabályt.

Megállapította, hogy bár a felperes helyreigazítási kérelmet előterjesztett, azt azonban nem tudta igazolni, hogy a kérelme írásban az alperesi szerkesztőséghez határidőben megérkezett.

A cikk első, sérelmes kijelentéseket tartalmazó verziójának megjelenésétől számított 30 napon belül a kérelem nem érkezett meg az alpereshez postán, az írásos verzió csak 2010. november 23. napján jutott el hozzá. Ez az időpont pedig a sérelmezett cikk megjelenésétől számított 32. nap volt.

Kifejtette továbbá, hogy e-mail formájában is csak az első verzió megjelenését követő 31. napon küldte meg a kérelmet, és bár ez nem volt elektronikus aláírással rendelkező regisztrált személyként elküldött dokumentum, ez is elkésettnek tekintendő.

Mindezekre tekintettel érdemben nem vizsgálta a felperesi keresetet, hanem azt formai okokból utasította el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást kért. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta.