A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30201/2016/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 16. §, 17. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55. §, 59. §, 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (Posta rendelet) 19. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.30.201/2016/25.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda cím., ügyintéző ügyvéd: dr. Illés Attila József) által képviselt felperes neve (cím.) a dr. Illés László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (cím.) alperes ellen közigazgatási határozat (2889260915) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes 2013. március 28-án kelt 2889260915 számú határozatát a Budapest, ...., ...., .... (Ingatlan1) és a .... számú ingatlanhoz (Ingatlan2) tartozó adó, adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék részében hatályon kívül helyezi, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Az illetéket az állam viseli, ezt meghaladó költségeiket a peres felek maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes 2004-2008 években 94 darab ingatlannak volt tulajdonosa, jelentős számban értékesített és vásárolt ingatlanokat. A Budapest .... (..../.... ingatlant, a továbbiakban: Ingatlan1) 2006. május 2-án és 2007. október 15-én kelt, a .... számú ingatlant (továbbiakban: Ingatlan2) 2008. április 1-jén kelt adásvételi szerződésekkel vásárolta meg. Ebben az időszakban a felperes résztulajdonában és ügyvezetése alatt állt 3 gazdasági társaság, melyek fő tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél személyi jövedelemadó (továbbiakban: Szja) adónemben 2004-2008 évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként határozattal állapította meg a felperesi adókötelezettséget és ezen határozattal szemben a felperes fellebbezést nyújtott be, amely fellebbezés eredményeként az alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A felperest a megismételt elsőfokú közigazgatási eljárásban dr. ... képviselte egy 2012. július 1-jén kelt, az adóigazgatási eljárásra kiterjedő meghatalmazás alapján. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.31.867/2013/30. számú 2014. november 12-én kelt ítéletének indokolásában rögzítettek szerint az elsőfokú hatóság a megismételt eljárást a ... számú megbízólevél alapján folytatta le 2006-2008 évekre, az ellenőrzés tárgya általános forgalmi adó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemek voltak.

Az ellenőrzési eljárás a 2665825808. számú jegyzőkönyv megállapításaival zárult, melyre a felperes képviselője észrevételt tett. Tekintettel arra, hogy a felperes képviselőjének képviseleti jogosultsága az észrevétel benyújtására vonatkozóan nem volt - az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésének/átadásának napjától az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átadásáig/postára adásáig tart - az első fokú hatóság felhívta felperest, illetve meghatalmazottját arra, hogy a képviselő képviseleti jogosultságot igazolja. Ezt követően felperes és a felperes képviselője is benyújtotta a képviselőt a hatósági eljárásban a felperesi képviseletre feljogosító 2012. szeptember 14. napján kelt meghatalmazást. Egyidejűleg a felperes, a képviselője által benyújtott az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre tett észrevételét a sajátjaként elismerte.

Az első fokú hatóság 2012. október 25. napján kelt 3116505810 bárkódszámú határozatában a felperes terhére összesen 202.442.049 forint, javára 6.164.912 forint adókülönbözetet állapított meg, az így feltárt 196.277.137 forint adóhiány összege után 98.137.567 forint adóbírságot és 86.956.948 forint késedelmi pótlékot kiszabva. Az első fokú adóhatóság személyi jövedelemadó adónemben 2004-2005. évre, általános forgalmi adó adónemben 2006. I-III. negyedévére vonatkozóan megállapítást nem tett.

Az első fokú hatóság határozata indokolásában kifejtette, hogy az ingatlannyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy a felperes a vizsgált időszakban nagy számú (94 db) ingatlannak volt a tulajdonosa, illetve jelentős számban értékesített és vásárolt ingatlanokat is. A vizsgálat időszakban felperes résztulajdonában és ügyvezetése alatt állt a ... Kft., a ... Kft. és a ... Kft., melyeknek főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adás vétele. Az adóhatósági megállapítások tekintetében figyelembe vett a felperes által vásárolt ingatlanoknál az ott lakás szándéka fel sem merült, ugyanis azok címe sem felperes sem családtagjai lakcímadatai között nem szerepelt. Egyebekben rámutatott arra, hogy a felperes által végzett tevékenység egyezik a résztulajdonában álló társaságok tevékenységi körével.

Az első fokú hatóság a feltárt tényekből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által történő nagyszámú ingatlan értékesítés, - egy részüket felperes beépítetlenül vásárolta meg és beépítve értékesítette - annak rendszeressége, valamint az abból realizált haszon alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2009. december 31. napjáig hatályos 178. § 28. pontja alapján vállalkozási tevékenységnek, a felperes pedig e szakasz 29. pontjába foglalt vállalkozó fogalmának felel meg.

A felperes üzletszerű vállalkozási tevékenységre révén az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfatv.) alanyának minősül. Mely okból a felszámított általános forgalmi adó összegét az első fokú hatóság az Áfatv. 16-17. §-ai valamint az új Áfatv. 55-59. §-ai alapján állapította meg, figyelembe véve a mentesülés lehetőségét is.

Az adólevonási jog tekintetében az első fokú adóhatóság többek közt kiemelte, hogy az csak hitelesen igazolt dokumentum, számla birtokában gyakorolható, mely okból egyrészt nem fogadta el a felperes által csatolt és az ... Kft. által kiállított 901.930 forint valamint 2.458.138 forint összegű számlákat tekintettel arra, hogy azok a felperes által magáncélra vásárolt, vállalkozási tevékenysége körén kívül eső, ingatlan felújításának költségeit tartalmazta. Másrészt nem fogadta el a ... Kft. által kiállított 16.946.925 forint összegű számlát tekintettel arra, hogy az 2002. évben kelt, valamint a 2004. és 2005. évekre vonatkozó illetékbefizetést igazoló csekkeket, mivel azok általános forgalmi adó tartalommal nem bírtak. Harmadrészt nem állapította meg a általános forgalmi adó jogszerű levonását a ... Kft. által 2007. május 18. napján kötött szerződés alapján sem, mivel a szerződés tárgyát képező ingatlanok ára a Kft. részére nem került átutalásra, a szerződéskötéssel érintett ingatlanok pedig nem voltak a felperes tulajdonában. Az első fokú hatóság a felperest terhelő személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség körében elvégzett kapcsolódó vizsgálatokra is tekintettel megállapította, hogy a felperes esetében nem állnak fenn az Art. 109. § (1) bekezdése szerinti becslés alkalmazásának feltételei.