A Győri Ítélőtábla Gf.20177/2021/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:278. § (2) bek.] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

A határozat elvi tartalma:

A felek között létrejött munkaerő-kölcsönzési keretszerződés innominát atipikus szerződés, mely a Kölcsönvevő indokolás nélküli felmondása esetére hézagmentesen szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit, így a Ptk. 6:278. § (2) bekezdésére a felperes jogot nem alapíthat.

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.177/2021/6/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Ilosvai Gábor (Cím3) ügyvéd által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Schmidt Richárd Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Schmidt Richárd ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2021. október 5-én meghozott 16.G.40.023/2021/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszámon, valamint az alperes által 14. sorszámon benyújtott fellebbezések folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 2.953,- (kettőezerkilencszáz-ötvenhárom) EUR másodfokú perköltséget, míg ezt meghaladóan a felek viseljék a fellebbezéssel felmerült költségeiket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 2.000,- EUR + 540,- EUR Áfa = 2.540,- EUR ügyvédi munkadíjat; akként rendelkezett, hogy ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik.

[2] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes már hosszabb ideje nyújtott munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást az alperesnek. A felek 2018. évben is munkaerő-kölcsönzési keretszerződést kötöttek, melyet 2019. szeptember 30-án újabb munkaerő-kölcsönzési keretszerződéssel megújítottak. Ebben kijelentették, hogy jogviszonyukra kizárólag a 2019. évi szerződés irányadó, a 13. 8. pont értelmében pedig a keretszerződés felvált a felek között minden korábbi megállapodást. Az egyes munkaerő-kölcsönzésekre az alperes eseti írásos megrendelése alapján került sor; a kölcsönzött létszám időben folyamatosan változó volt. A szerződésben nem rendelkeztek arról, hogy jogviszonyukra a megbízási szerződés szabályai lennének irányadóak, miként arról sem, hogy az alperes kötelezettséget vállal a szerződés hatálya alatt munkavállaló kölcsönzésére a felperestől, illetőleg, hogy valamilyen minimális létszámban mindenképpen munkavállalót kölcsönöz.

[3] A szerződés 11. 1. pontja szerint azt a felek 2019. október 1-jétől határozatlan időre kötik. A keretszerződésnek a felperes díjazására vonatkozó 2. számú melléklete időbeli hatályát ugyanakkor a felek a keretszerződés hatályától eltérően 2019. október 1-jétől 2021. szeptember 31-áig határozták meg (lásd a szerződés "Előzmények" című részét). A szerződés 2. számú melléklete viszont azt tartalmazza, hogy az a 2019. október 1-jétől 2021. szeptember 31-áig hatályos munkaerő-kölcsönzés keretszerződéshez tartozik. A melléklet szerint a felek a díjat úgy állapították meg, hogy a kölcsönzött munkavállalók bérköltségéhez 1,72-szeres szorzót illesztettek.

[4] A keretszerződés 11. 1. pontjában a felek arról is rendelkeztek, hogy azt a kölcsönvevő bármikor, bármely okból indokolással, vagy indokolás nélkül egy hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja, és ez a rendelkezés nem érinti a lényeges kötelezettségszegés okán történő azonnali felmondás lehetőségét.

[5] A keretszerződés 11. 2. pontja értelmében a felek megállapodtak abban, hogy a díjazási feltételeket a 2. számú mellékletben rögzített szerződési idő végével újra tárgyalják. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek mindkét fél számára megfelelő eredményre, úgy a szerződést a felek bármelyike jogosult 60 napos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondani.

[6] A szerződés nem tartalmaz arra vonatkozó szabályozást, hogy a felperes felmondásával megszűnés esetén a szerződés megszűnésével összefüggésben bármilyen kártalanításra, költségtérítésre tarthatna igényt.

[7] A szerződés 12. 1. pontja alapján a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés bármely okból való megszűnése esetén annak érdekében jár el, hogy a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása az alperesnél tovább folytatódhasson; ennek keretében mások mellett a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez feltétel nélkül hozzájárul, s megteszi a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges jognyilatkozatokat.

[8] A keretszerződés 12. 2. pontja rögzíti, hogy a kölcsönbeadó a 12. pont szerinti kötelezettségei teljesítésével összefüggésben külön díjra, vagy költségtérítésre nem jogosult.

[9] 2020. augusztus 24-én - hivatkozással a 2018. november 16-án létrejött keretszerződés 11. 1. pontjára - az alperes a keretszerződést írásban, indokolás nélkül, egy hónapos felmondási idő mellett felmondta. A felperes ezt tiszteletben tartotta, s az alperes kérésének megfelelően átadott mintegy 70 munkavállalót az alperes új munkaerő-kölcsönzési partnerének, a cég1nak. A felek jogviszonya 2020. szeptember 25-én szűnt meg.

[10] A felmondás folytán a felperes az említett időpontot követően az alperesnek munkaerőt nem kölcsönzött.

[11] A felperes kereseti kérelmében arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 191.193.460,- Ft, s ennek 2020. szeptember 25-étől a kifizetés napjáig terjedő időre járó késedelmi kamata megfizetésére; ennek keretében az elmaradt díjból eredő elmaradt hasznát érvényesítette, értékelve a felmondást követő prognosztizált munkavállalói létszámot, valamint a felmondást megelőző időszak során elért haszon átlagát. Keresetét a Ptk. 6:278. § (2) bekezdésére alapította, s előadta, nincs jelentősége annak, hogy a felmondás azonnali hatályú volt-e, másrészt kifejtette, hogy véleménye szerint maga a szerződést is határozott időtartamra kötötték.

[12] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a 2019. évi keretszerződést a 2018. november 16-án megkötött keretszerződés előzte meg. Nem vitatta, hogy a felek jogviszonyára a 2019. évi keretszerződés vonatkozik, azonban jogi osztálya erről nem tudott, és a felmondásban ezért hivatkozott a 2018. évi keretszerződésre. Így viszont nem felmondás, hanem a felek ráutaló magatartása szüntette meg a jogviszonyt. Mindemellett hangsúlyozta, a felperes elmaradt haszon iránti igényt eleve nem érvényesíthet, ugyanis nem vállalta, hogy a szerződés keretei között munkavállalót kölcsönöz tőle. A keretszerződés jogi minősítése kapcsán azt fejtette ki, hogy az nem vegyes szerződés, hanem atipikus innominát, ezért analógiával a megbízási szerződésnek a Ptk.-ban rögzített szabályai nem alkalmazhatók, csak a Ptk. általános szerződési szabályai. A perbeli szolgáltatás ugyanis nem csupán tevésből és gondossági elemekből áll, hanem heterogén jellegű. A felek nem nyilvánították ki azt a szándékunkat, hogy a megbízási szerződés szabályait kívánják alkalmazni, a megbízás terminológiáját nem is alkalmazták, továbbá a megbízási szerződés szabályainak alkalmazását jogszabály sem írja elő. Az alperes arra is utalt, hogy a szerződés 12. 2. pontja alátámasztja, a felperest megillető kártérítést, kártalanítást felmondás esetére sem kötöttek ki; mindemellett, ha a megbízási szerződés szabályai mégis alkalmazhatóak lennének, és a jogviszonyt felmondással szüntette volna meg, a régi Ptk. 6:278. § (2) bekezdése ez esetben sem volna alkalmazható, ugyanis annak feltétele az azonnali hatályú felmondás; ennek kapcsán utalt a 3/2006 PJE határozatra is. Azt is előadta, hogy határozatlan tartalmú szerződésnél - mint jelen esetben is - a megbízott saját kockázatára jár el; kártalanítás csak határozott idejű szerződés esetén, s korlátozott körben, az indokolt kiadások tekintetében jöhet szóba. Az alperes végül vitatta a felperes által közölt feltételezett kölcsönzött munkáltatói létszámot is, valamint annak károsulti közrehatására is hivatkozott.