A Kúria Pfv.21388/2015/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 8. §, 141. §, 182. §, 235. §] Bírók: Madarász Anna, Molnár Ambrus, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

Nem sérülnek a bizonyítás szabályai abban az esetben, ha a fél kellő tájékoztatást kap az őt terhelő bizonyítási kötelezettségről, a szakértői vélemény tekintetében módja van észrevételei megtételére, és ezekre a szakértő nyilatkozik is. Nem alapozza meg a jogerős ítélet jogszabálysértését, ha a fél ezt követően a másodfokú eljárásban csatolt olyan tartalmú magánszakértői véleményt, amelynek alapjául szolgáló adatok már az elsőfokú eljárás idején is rendelkezésére álltak. 1952. III. Tv. 3. § (3), 1952. III. Tv. 8. § (1), 1952. III. Tv. 141. § (2), 1952. III. Tv. 182. § (3), 1952. III. Tv. 235. § (1)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.388/2015/6.

A tanács tagjai: Dr. Molnár Ambrus a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Szűcs József bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Varak Zsuzsanna ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: dr. Horváth Ildikó ügyvéd

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (60. sorszám)

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.I.30.017/2015/10.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 25.G.40.072/2013/50.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 450.000 (négyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint térítsen meg az államnak felhívásra 1.378.800 (egymillió-háromszázhetvennyolcezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[1] A felperes 2010. május 21. napján előterjesztett, utóbb többször módosított keresetében 784.600 forint ingókár, 180.000 forint meghiúsult utazás költsége és 13.787.796 forint elmaradt jövedelem megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Arra az esetre, ha az elmaradt jövedelem bruttó összegét a bíróság nem fogadná el, másodlagosan 12.189.560 forint megtérítését kérte, ami a nettó összegnek felel meg. Előadta, hogy 2002. július 15. és 2012. július 14. napja közötti időre bérleti szerződése volt az alperes virágárusító üzletére. Az alperes 2008-ban vásárolta meg az önkormányzattól az üzletnek is helyet adó piac területét, és vállalta, hogy ott nagy értékű beruházást hajt végre. A szerződést az alperes 2009. augusztus 31. napjára felmondta. A felperes tárgyalásokat folytatott az alperessel az új piacon történő elhelyezéséről, eközben az alperes jogellenesen kikényszerítette a szerződés megszűnését. Megszüntették a közüzemi szolgáltatásokat, az üzletet körbekerítették megakadályozva ezáltal a bejutást, majd le is rombolták azt. Az alperes másik ingatlant nem ajánlott fel. A felperes a kijelölt ideiglenes piacon nem tudta folytatni a tevékenységét, mert a virágok csak üzlethelyiségben tárolhatók. Az alperes magatartása miatt 2012. július 14. napjáig számolva 13.787.796 forint elmaradt jövedelmet szenvedett el, mert elesett az üzlet teljes bevételétől, egy alkalmazottat el is kellett bocsátani. A megszűnt üzlet helyett a városban nem tudott másikat nyitni, így ennek teljes jövedelme veszteségként jelentkezik. Az alperesnek kötelezettsége lett volna másik üzlethelyiséget biztosítani. Keresetét szerződésszegésre és a régi Ptk. 277. § (1), (5), 312. § (2), 318. § (1) bekezdésére alapozta. Elismerte, hogy korábban is több virágboltot működtetett, és a bontást követően is működtetett más virágboltokat, de az adott üzlet bevétele teljes mértékben kiesett. Elmaradt haszon iránti igénye nem kapcsolatos azzal, hogy egyéb üzletekben is folytatott jövedelemszerző tevékenységet.

[2] Az alperes a kereset elutasítását kérte vitatva annak mind a jogalapját, mind az összegszerűségét. Előadta, hogy 2008. április 4. napján versenytárgyalás eredményeként megvette a vásártér megnevezésű ingatlant azzal, hogy ott három éven belül új piacot és fedett vásárteret kell megépítenie. A kérelmére kiadott bontási engedély 2009. július 21. napján, az építési engedély 2009. augusztus 10. napján jogerőre emelkedett, mely utóbbit 2010. évben módosítani kellett. A felperes bérleti szerződését felmondta utalva arra, hogy az önkormányzat pályázatában kiírt határidőre új, modern piaccsarnokot kíván megvalósítani. Minden bérlő tudomásul vette a felmondást, és átadta a bérleményét, kivéve a felperest, aki az ideiglenes piacon való árusítás lehetőségével sem élt. A régi piac már nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, ezért is adták ki a bontási engedélyt. Mind fizikailag, mind jogszabályilag megszűnt a piac, és így a felperes működési engedélye a piac területére. A piac sem jogilag, sem gyakorlatilag nem működött, ott a felperes kereskedelmi tevékenységet nem folytathatott. Tagadta, hogy felmondása jogellenes lett volna. Állította, hogy a perrel érintett üzletet a felperes átköltöztette.