A Fővárosi Törvényszék P.632046/2004/36. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §, 84. §, 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.632046/2004/36.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20424/2006/34., Kúria Pfv.21157/2007/4., 3158/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3159/2012. (VII. 26.) AB végzés, 3164/2012. (VII. 26.) AB végzés

***********

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P..../2004/36.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Ilcsik Sándor ügyvéd / ügyvéd címe szám/ által képviselt I.r. felperes neve / I.r. felperes címe. szám alatti lakos/ I. rendű, és

dr. Kertész József ügyvéd által képviselt II.r. felperes neve / II.r. felperes címe. szám alatti lakos/ II. rendű f e l p e r e s e k n e k

jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt alperes neve / alperes címe szám/ alperes ellen

személyhez fűződő jogsértés megállapítása, stb. iránt folyamatban lévő perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság az I. és II. rendű felperesnek személyhez fűződő jogaik megsértésének megállapítása, és jogkövetkezmények alkalmazása iránti kereseti kérelmeit elutasítja.

Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű felperest, hogy külön felhívásra fizessenek meg az államnak - együttesen - 15.000 Ft /azaz Tizenötezer Ft/ le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 5 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

I N D O K O L Á S :

Az alperesnél 2003. május 9-én küldöttközgyűlést tartottak.

Ezt követően 1-es személy az Etikai- és Fegyelmi Bizottság vezetőjeként 2003. június 3-ára alakuló ülést hívott össze, amelyen az Etikai- és Fegyelmi Bizottság megalakulásának, a 2003. május 9-i küldöttgyűlés előkészítésének értékelése, és jogtanácsos neve, a alperes neve főtitkárának beadványa szerepelt napirendi pontként.

1-es személy 2003. május 26-i keltezéssel a 2003. május 9-i küldöttgyűlés előkészítésének értékelése tárgyában írásbeli előterjesztést is készített, és ezt kézbesítették a meghívottaknak.

A levél szerint megfontolásra ajánlotta, hogy etikai szempontból értékeljék a alperes neve elnökségének a 2003. május 9-i küldöttgyűlést előkészítő munkáját.

A levél szerint az elnökség által felállított Jelölőbizottság megalakítása, amely a tisztújításhoz kapcsolódott, helyes, hiszen egy 21 tagú elnökség minden tagja nem járhat el ugyanabban az ügyben. Ellenben a jelölés előkészítése már aggályosnak mondható. Az ajánlás joga a tagozatokat illeti meg. A legtöbb tagozat megtartotta ülését, és éltek az ajánlás jogával. Az erről szóló jegyzőkönyvet és a határozatot meg is küldték a központi irodának. Voltak azonban olyan tagozati jegyzőkönyvek, amelyek a küldöttgyűlés időpontjáig sem jutottak el a kéttagú Előkészítő Bizottsághoz.

Később a küldöttek állították, hogy a jegyzőkönyveket - a taggyűlést követő két napon belül - megküldték a központi irodának.

Ebből az következik, hogy a központi iroda nem juttatta el valamennyi taggyűlési jegyzőkönyvet az Előkészítő Bizottságnak.

Aggályosnak tartotta továbbá a .../2003./IV.26./ elnökségi határozatot, amely szerint a tagozatok ajánlásai nem automatikusan kerültek a küldöttgyűlés elé, hanem azt megszűrve, csak annyi személyre tett javaslatot terjesztettek a küldöttgyűlés elé, amennyi a betölthető tisztségek, bizottsági helyek száma.

Ennek jogszabálysértő voltát értékelte a kéttagú Előkészítő Bizottság, ezért ismertette a küldöttközgyűlésen valamennyi, legalábbis a rendelkezésre álló taggyűlési ajánlást, hangsúlyozva, hogy a küldöttgyűlésen kell a jelöléseket elvégezni.

A 2003. június 3-án megtartott Etikai- és Fegyelmi Bizottsági Ülés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy az Etikai- és Fegyelmi Bizottság megalakulását követően a 2003. május 9-i küldöttközgyűlés előkészítését is értékelték a jelenlévők. A hozzászólások szerint a küldöttközgyűlés előkészítésének hiányosságait felvetve arról is szót ejtettek, hogy igen hosszúra nyúlt a küldöttközgyűlés.

Az előkészítést megtárgyalva, az Etikai- és Fegyelmi Bizottság egyhangúlag a következő szövegezésű, ../2003. számúnak jelölt Állásfoglalást hozta:

"Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság megállapította, hogy a 2003. május 9-i küldöttgyűlésen az egyenlő választási feltételek elvének biztosítását az elnökség megnehezítette, de a küldötteknek a küldöttgyűlésen tett megnyilatkozásai nyomán a tagság akaratát képviselő választási eredmény született. A bizottsági ülésen nem merült fel kétség a megválasztott tisztségviselők legitimitását illetően. Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság egyidejűleg kifejezi köszönetét a küldötteknek, hogy a kilenc órán át tartó küldöttgyűlésen végig biztosították a határozatképességet, és a nehézségek ellenére is érvényre juttatták a tagság akaratát.

A bizottság egyetért abban, hogy a volt elnök- egyben jelölt - eredményhirdetés előtt történt bejelentés- és kimentés nélküli távozása a küldöttgyűlésről közvetve kifejezésre juttatta a küldöttekkel kapcsolatos lebecsülését, illetőleg annak látszatát keltette, sértő magatartást tanúsított."

A 2003. június 3-i Fegyelmi-és Etikai Bizottsági Ülés jegyzőkönyvében az elnökség tekintetében történt hozzászólások egyike sem említett név szerint egyetlen elnökségi tagot sem.

A ../2003. számú Etikai-és Fegyelmi Bizottsági Állásfoglalás sem nevezte néven az elnökség tagjait.

A felperesek keresettel fordultak a bírósághoz a ../2003. számú Etikai- és Fegyelmi Bizottsági Állásfoglalás megsemmisítése iránt, egyben személyhez fűződő jogsérelmük orvoslását is kérték.