62005CJ0286_SUM[1]
A Bíróság (negyedik tanács) 2006. május 4-i ítélete. Reinhold Haug kontra Land Baden-Württemberg. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg - Németország. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - 2988/95/EK Euratom rendelet - Közösségi támogatások visszatérítése - Kevésbé szigorú közigazgatási szankciók visszaható hatályú alkalmazása. C-286/05. sz. ügy
C-286/05. sz. ügy
Reinhold Haug
kontra
Land Baden-Württemberg
(a Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – 2988/95/EK, Euratom rendelet – Közösségi támogatások visszatérítése – Kevésbé szigorú közigazgatási szankciók visszaható hatályú alkalmazása”
Az ítélet összefoglalása
Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Egyes támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszere
(2988/95 tanácsi rendelet, 2. cikk, (2) bekezdés; 3887/92 bizottsági rendelet, 9. cikk, (2) bekezdés; 2419/2001 bizottsági rendelet, 31. cikk)
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata, amely szerint a közösségi jogszabályba foglalt, közigazgatási szankciót tartalmazó rendelkezések későbbi módosítása esetén a kevésbé szigorú rendelkezéseket kell alkalmazni visszaható hatállyal, nem alkalmazható abban az esetben, ha megállapításra került, hogy az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a bejelentett területhez képest a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítését követelik, jóllehet az érintett gazdasági szereplő arra hivatkozik, hogy a 3508/92 rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2419/2001 rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint a támogatást kisebb mértékben kell visszatéríteni.
A 2419/2001 rendelet 31. cikke ugyanis nem rendelkezik szankcióról, tehát nem minősülhet a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti szankció módosításának.
(vö. 24–25. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2006. május 4.( * )
„Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – 2988/95/EK Euratom rendelet – Közösségi támogatások visszatérítése – Kevésbé szigorú közigazgatási szankciók visszaható hatályú alkalmazása”
A C-286/05. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg (Németország) a Bírósághoz 2005. július 18-án érkezett 2005. június 30-i határozatával terjesztett az előtte
Reinhold Haug
és
a Land Baden-Württemberg
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: K. Schiemann tanácselnök, Juhász E. bírák és M. Ilešič (előadó) bíró,
főtanácsnok: P. Léger,
hivatalvezető: R. Grass,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– M. Haug képviseletében F. Schulze Rechtsanwalt,
– a Land Baden-Württemberg képviseletében N. Philippi, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Erlbacher és L. Visaggio, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.) 2. cikke (2) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 A kérelmet a Reinhold Haug mezőgazdasági termelő és a Landratsamt Tuttlingen (tuttlingeni járási hivatal) által képviselt Land Baden-Württemberg között, támogatás nyújtásáról szóló határozat hatályon kívül helyezése és a támogatás teljes összegének kötelező visszatérítése miatt folyamatban levő eljárásban terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerint:
„Szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.”
4 A rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata szerint:
„A közösségi jogszabályba foglalt, közigazgatási szankciót tartalmazó rendelkezések későbbi módosítása esetén a kevésbé szigorú rendelkezéseket kell alkalmazni visszaható hatállyal.”
5 A rendelet 4. cikke értelmében:
„(1) Főszabályként minden szabálytalanság a jogtalanul megszerzett előny elvonását vonja maga után:
– tartozás tárgyát képező vagy jogtalanul kapott összegek utáni fizetési vagy visszafizetési kötelezettség formájában,
[…]
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása a megszerzett előny, valamint – megfelelő rendelkezés esetében – az átalány alapján meghatározható kamat elvonására korlátozódik.
[…]
(4) Az e cikkben előírt intézkedések nem minősülnek szankciónak.”
6 A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében:
„A szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságok a következő közigazgatási szankciók kiszabását vonhatják maguk után:
[…]
b) olyan összeg megfizetése, amely a jogtalanul szerzett vagy kicsalt összeget – adott esetben kamataival együtt – meghaladja; ez a többletösszeg az egyedi szabályokban megállapított százalékértéknek megfelelően kerül meghatározásra, és ez nem haladhatja meg a visszatartó hatáshoz feltétlenül szükséges szintet;
c) a közösségi szabályok által nyújtott előny teljes vagy részleges megvonása, még akkor is, ha a gazdasági szereplő a szóban forgó előnynek csupán egy részében részesült jogosulatlanul
[…]”.
7 Az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 36. o.) 9. cikkének (2) bekezdése foglalkozik a terület alapú támogatási kérelemben bevallott terület, valamint azon terület közötti eltérésekkel, amely vonatkozásában valamennyi előírt feltételt teljesítettek (meghatározott terület). Ez a rendelkezés így szól:
„Ha a terület alapú támogatási kérelemben bevallott terület meghaladja a meghatározott területet, a támogatás összegét az ellenőrzéskor ténylegesen meghatározott terület alapján kell kiszámítani. Vis maior esetét kivéve azonban a ténylegesen meghatározott területet csökkenteni kell:
– a megállapított különbség kétszeresével, ha ez a különbség 2%-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de nem haladja meg a meghatározott terület 10%-át;
– 30%-kal, ha a megállapított különbség 10%-nál nagyobb, de nem haladja meg a meghatározott terület 20%-át.
Ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, az érintett terménycsoportra terület alapú támogatást nem lehet adni.
[…]
Azok a nem élelmiszercélú termények termesztése céljából parlagon hagyott parcellák, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő nem tett eleget valamennyi kötelezettségének, e cikk alkalmazásában az ellenőrzés során meg nem talált területnek minősülnek.
A jelen cikk értelmében »meghatározott terület« az a terület, amely vonatkozásában valamennyi előírt feltételt teljesítették.”
8 A 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 308. o.) 53. cikkének (1) bekezdése hatályon kívül helyezte a 3887/92 rendeletet. A 2419/2001 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének második mondata azonban úgy rendelkezik, hogy „a 2002. január 1[-je] előtt megkezdett gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is ezt a rendeletet kell alkalmazni”.
9 A 2419/2001 rendelet 31., „A számítás alapja” című cikke szerint:
„[…]
(2) A 32–35. cikkekkel összhangban lévő levonások és kizárások sérelme nélkül, ha egy terület alapú támogatási kérelemben bevallott terület meghaladja az arra a terménycsoportra az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések eredményeképpen meghatározott területet, a támogatást a terménycsoportra meghatározott terület alapján kell kiszámítani.
(3) A szántóföldi növények termelőinek kifizetendő terület alapú támogatásokra jogosult legnagyobb terület kiszámítását a megállapított pihentetett földterület alapján és az egyes érintett terményekkel arányosan kell elvégezni. Azonban a szántóföldi növények termelőinek a megállapított pihentetett területekkel kapcsolatos támogatásait legfeljebb arra a szintre kell csökkenteni, amely megfelel annak a területnek, amely az [egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i] 1251/1999/EK rendelet [HL L 160., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 322. o.] 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban 92 tonna gabona termeléséhez szükséges.
[…]”
10 Ugyanezen rendelet 32., „Túllépés esetén alkalmazott levonások és kizárások” című cikkének (1) bekezdése szerint:
„Ha egy terménycsoport tekintetében a bejelentett terület meghaladja a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével kell csökkenteni, ha ez a különbség 3%-nál, vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület 20%-a.”
Ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, az érintett terménycsoportra terület alapú támogatást nem lehet adni.”
Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
11 2000. március 22-én Reinhold Haug egyes szántóföldi növények termesztésére, egy repcével, valamint egy gabonával bevetett területre vonatkozóan igényelt területalapú támogatást. A kérelemben megjelölte azokat a parcellákat, amelyeket parlagon hagytak, és amelyek ennélfogva nem közvetlenül élelmiszercélú termények termesztésére szolgáltak. 2000. december 18-i határozatával az Amt für Landwirtschaft, Landschafts- und Bodenkultur Tuttlingen (tuttlingeni mezőgazdasági, vidék- és földművelésügyi hivatal, a továbbiakban: ALLB) a szántóföldi növényekre vonatkozó közösségi szabályozás alapján 17 772,57 DEM összegű terület alapú támogatást nyújtott neki. Ez az összeg három részösszegből állt, amelyek a repcére, a gabonára és a parlagon hagyott parcellákra vonatkoztak. Az említett határozat utalt arra, hogy R. Haugnak be kell tartania a kérelem benyújtásakor vállalt kötelezettségeket.
12 Általános elfogadhatósági vizsgálat keretében a tuttlingeni ALLB 2000. december 13-i levelében kérte az élelmiszercélú repce szállítási igazolásainak megküldését, majd ezt követően R. Haug 2000. december 21-én kelt levelével tájékoztatta az ALLB-t, hogy fia hibát ejtett, amikor figyelmetlenségből élelmiszercélú repceként tüntette fel a repce egy részét, amelyet nem élelmiszercélú mezőgazdasági nyersanyagként kellett volna leszállítania.
13 2001. február 16-i határozatával az ALLB hatályon kívül helyezte a 17 772,57 DEM támogatás kifizetésére vonatkozó 2000. december 18-i határozatát, és követelte 354,83 DEM kamattal együtt történő visszatérítését. A határozatot azzal indokolta, hogy R. Haug nem tett eleget a támogatási kérelem alapján fennálló kötelezettségeknek. Mivel a kérelemben bevallott terület és a meghatározott terület közötti különbség meghaladta a 20%-ot, a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint nem lehet támogatást adni.
14 R. Haug a határozattal szemben panaszt nyújtott be. Különösen a visszatérítendő összeg mértékét vitatja, amelyet az elkövetett figyelmetlenséghez képest aránytalannak tart. A parlagon hagyott földterületekkel kapcsolatos kötelezettségek figyelmen kívül hagyása miatt szerinte csak a támogatás mértékét kellene csökkenteni. E tekintetben a 2419/2001 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatára hivatkozik, amely szerint a szántóföldi növények termelőinek a megállapított pihentetett területekkel kapcsolatos támogatásait legfeljebb arra a szintre kell csökkenteni, amely megfelel annak a területnek, amely az 1251/1999 rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban 92 tonna gabona termeléséhez szükséges. R. Haug szerint a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata alapján a jelen ügyben ezt a szabályt kell alkalmazni.
15 2002. december 13-i határozatával a Regierungspräsidium Freiburg (freiburgi közigazgatási tanács) elutasította R. Haug panaszát. A Verwaltungsgericht Freiburg (freiburgi közigazgatási bíróság) 2004. november 23-i ítélete szintén elutasította a határozattal szemben benyújtott keresetét. R. Haug megfellebbezte az ítéletet a Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg (baden-württembergi közigazgatási bíróság) előtt.
16 E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof Baden-Württemberg felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) A [2988/1995/EK] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata akkor is alkalmazható-e, ha az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságra tekintettel csak a jogtalanul nyújtott támogatás visszatérítését követelik ([az említett] rendelet 4. cikkének (1) bekezdése), és egy később hatályba lépett közösségi jogi rendelkezés alapján a jogtalanul nyújtott támogatást kisebb mértékben kellene visszatéríteni, mint a szabálytalanság elkövetése idején hatályban lévő közösségi jogi rendelkezés alapján?
Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:
2) A [2988/1995/EK] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata a kamatfizetésre irányadó szabályok tekintetében is alkalmazható-e, ha az érintett mezőgazdasági termelővel szemben a rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közigazgatási szankciót nem szabnak ki, hanem mindössze a[z említett] rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján jogosulatlanul kapott támogatás visszafizetését követelik tőle?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
17 A nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EK 234. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bírónak az előtte folyamatban levő ügy eldöntéséhez érdemi választ adjon. Ebből a szempontból adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az eléterjesztett kérdéseket (lásd különösen a C-88/99. sz., Roquette Freres ügyben 2000. november 28-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-10465. o.] 18. pontját és a C-469/00. sz. Ravil-ügyben 2003. május 20-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-5053. o.] 27. pontját).
18 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolásából kitűnik, hogy az alapeljárásban részt vevő felek elismerik, hogy a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondatában foglalt, az enyhébb rendelkezések visszaható hatályára vonatkozó szabály kifejezetten a közigazgatási szankciókra korlátozódik, és így nem vonatkozik a rendelet 4. cikke szerinti intézkedésekre.
19 Mint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és a Bíróság elé terjesztett észrevételekből következik, az alapeljárás arra a kérdésre irányul, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott terület alapú támogatás teljes összegét vissza kell téríteni, akkor ez a 2988/95 rendelet 4. cikke szerinti intézkedésnek, vagy az ugyanezen rendelet 5. cikke szerinti szankciónak minősül.
20 Ennélfogva ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak érdemi választ lehessen adni az alapügy eldöntéséhez, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen kell átfogalmazni:
Alkalmazható-e a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata abban az esetben, ha megállapításra került, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítését követelik, jóllehet az érintett gazdasági szereplő arra hivatkozik, hogy a 2419/2001 rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint a támogatást kisebb mértékben kell visszatéríteni?
21 Mint azt a Bíróság több ízben kimondta, a támogatható területre vonatkozóan a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint a támogatási kérelemben adott téves bevallás a 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanságnak minősül, és a 3887/92 rendelet ugyanezen rendelkezése alapján a bevallott és a ténylegesen meghatározott terület közötti különbség miatt a támogatás megszüntetése közigazgatási szankciónak minősül a 2988/95 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében. (a C-354/95. sz., National Framers’ Union és társai ügyben 1997. július 17-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-4559. o.] 40. és 41. pontja; a C-304/00. sz., Strawson et Gagg & Sons ügyben 2002. november 19-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-10737. o.] 46. pontja, valamint a C-94/05. sz. Emsland-Stärke-ügyben 2006. március 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-2619. o.] 63. pontja; lásd még értelemszerűen a C-295/02. sz. Gerken-ügyben 2004. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 2004., I-6369. o.] 50. pontját).
22 A támogatás ilyenfajta megszüntetése, amely az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítésében mutatkozik meg, „a közösségi szabályok által nyújtott előny teljes […] megvonás[ának]” felel meg a 2988/95 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint, és kifejezetten közigazgatási szankciónak minősül, ha szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságon alapul.
23 Következésképpen a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondatát kell alkalmazni abban az esetben, ha megállapításra került, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítését követelik, jóllehet a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szankciót módosító későbbi közösségi jogi rendelkezés kisebb mértékű visszatérítésről rendelkezik.
24 E tekintetben azonban meg kell jegyezni, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével ellentétben a 2419/2001 rendelet nem rendelkezik szankcióról. Ez utóbbi rendelkezés címéből és szövegéből ugyanis az következik, hogy csak a számítás alapját határozza meg, és nem érinti a 2419/2001 rendelet 32–35. cikkében foglalt levonásokat, illetve kizárásokat. Ez utóbbi rendelkezés tehát nem minősülhet a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti szankció módosításának. Ezt a megállapítást egyebekben megerősíti a 2419/2001 rendelet 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdése is, amely lényegében megismétli a 3887/92 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt szabályt.
25 A Bíróság által így átfogalmazott kérdésre ennélfogva azt a választ kell adni, hogy a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata nem alkalmazható abban az esetben, ha megállapításra került, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítését követelik, jóllehet az érintett gazdasági szereplő arra hivatkozik, hogy a 2419/2001 rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint a támogatást kisebb mértékben kell visszatéríteni.
A költségekről
26 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata nem alkalmazható abban az esetben, ha megállapításra került, hogy az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozó egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a különbség meghaladja a meghatározott terület 20%-át, és ezért az eredetileg nyújtott közösségi támogatás kamatokkal növelt teljes összegének visszatérítését követelik, jóllehet az érintett gazdasági szereplő arra hivatkozik, hogy a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerint a támogatást kisebb mértékben kell visszatéríteni.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: német.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX:62005CJ0286_SUM - http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62005CJ0286_SUM&locale=hu