A Kúria Bfv.1560/2014/8. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 424. §, 426. §, 555. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

I. A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja szempontjából nem eredményez törvénysértő büntetést, és ezért nem felülvizsgálati ok, ha az alapügyben eljárt bíróság nem, vagy törvénysértően határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos törvényi és ítéleti rendelkezések a Kúria Büntető Kollégiumának 4/2013. (X. 14.) BK véleménye alapján sem tekinthetőek a büntetés kiszabásának.

II. Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható

[Be. 416. § (4) bekezdés c) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék B.25/2008/232., Pécsi Ítélőtábla Bf.66/2013/33., Kúria Bfv.96/2014/5., *Kúria Bfv.1560/2014/8.*

***********

KÚRIA

Bfv.II.1560/2014/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év március hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.25/2008/232. számú ítéletét, valamint a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.66/2013/33. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Zalaegerszegi Törvényszék a 2012. május 11. napján meghozott és kihirdetett 3.B.25/2008/232. számú ítéletében I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés], 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [korábbi Btk. 276. §], és társtettesként elkövetett kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 283/A. § (1) bekezdés].

Ezért őt - halmazati büntetésül - 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az I. rendű terhelttel szemben 193.099.522 Ft összegre vagyonelkobzást rendelt el.

A kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban, illetőleg a házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte.

Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetéséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű terhelt és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2013. július 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott Bf.II.66/2013/33. számú ítéletében az első fokú ítélet I. rendű terheltre vonatkozó részét az alábbiak szerint változtatta meg:

megállapította, hogy a 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettét 1 rendbeli cselekmény tekintetében társtettesként, 2 rendbeli cselekmény tekintetében felbujtóként követte el.

A kiszabott halmazati büntetést 7 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra enyhítette.

A vagyonelkobzással érintett összeget az I. rendű terhelt esetében 191.699.221 Ft-ra mérsékelte.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a másodfokú ítélet kihirdetésének napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt is.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - jogszabályhely megjelölése nélkül, tartalmában - a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján.

A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság törvényt sértett, amikor nem az elbíráláskor, hanem az elkövetéskor hatályban lévő büntetőtörvényt alkalmazta. Indítványának alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy a másodfokú - jogerős - határozat meghozatalakor már hatályban volt az új büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, amely a terhére megállapított bűncselekményeket ugyanúgy minősíti, és ugyanazzal a büntetési tétellel fenyegeti, mint a korábbi - 1978. évi IV. törvény - Btk. Ugyanakkor kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a feltételes szabadságra bocsátást illetően. Hivatkozva a Kúria 4/2013. (X.14.) BK véleményében foglaltakra is, a másodfokú bíróság határozatának megváltoztatását indítványozta - különleges eljárás keretében - annak megállapításával, hogy büntetéséből legkorábban büntetése 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.