A Kúria Kfv.39048/2012/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 8. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, 4. §, 50. §, 72. §] Bírók: Bernáthné dr. Kádár Judit, Fekete Ildikó, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A szexuális zaklatás megtörténtét a sérelmet szenvedettnek valószínűsítenie kell, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy azok a körülmények nem állnak fenn.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.39.048/2012/6.szám

A Kúria a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Pigler Csaba ügyvéd, ... felperesnek a ... Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indolt perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a személyesen eljárt ... beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2011. december 5. napján kelt 8.K.33.029/2011/4. számú jogerő ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 8.K.33.029/2011/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperesi beavatkozó 2011. március 4. napján kérte az alperest vizsgálat lefolytatására a munkahelyén, általa tapasztaltak ügyében. Álláspontja szerint a munkáltatója, a felperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét vele szemben, azáltal, hogy kollégája Gazdag Ferenc szexuális zaklatást megvalósító magatartása miatt nem tett megfelelő lépéseket, illetve nem kezelte a panaszt súlyának megfelelően. Az alperesi beavatkozó ezt megelőzően munkáltatójánál etikai bizottság általi vizsgálat lefolytatását indítványozta, azonban a kivizsgálásnak sem a módjával, sem az eredményével nem volt elégedett.

Az alperesi hatóság az ügyben nyílt tárgyalást tartott, melynek során ... ügyfélként, ... ügyvezetőt és ... tanúként hallgatta meg, emellett felhasználta a felperes által becsatolt, az etikai bizottsági vizsgálat során keletkezett dokumentációt, meghallgatott személyekkel felvett jegyzőkönyvek tartalmát, majd három védett tanút is meghallgatott és mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperesi beavatkozó kérelme alapos.

A 2011. július 23. napján kelt EBH/365/22/2011. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a kérelmező az alperesi beavatkozó női nemhez való tartozásával összefüggésben kimerítette a zaklatás tényállását azzal, hogy a kérelmező számára ... magatartása következtében kialakult megszégyenítő, megalázó munkahelyi környezetet, mintegy felerősítette, panaszát nem szexuális zaklatás tárgyában tett panaszként kezelte, azt nem ennek megfelelően vizsgálta. A munkáltató felperes annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy ... vezető beosztású munkavállaló, a kérelmező emberi méltóságát női mivoltában sértette meg - különös tekintettel a munkahelyen a magánélet intim részeire történő megjegyzéseivel és ajánlkozásaival - a gazdasági társaság által lefolytatott vizsgálat során a panasz nemiséget, illetőleg szexualitást érintő éléről a hangsúlyt igyekezett áthelyezni egy vezetői stílust általában kifogásoló panaszra, ennek következtében a kérelmezővel szemben a munkahelyi légkör továbbra sem változott pozitív irányban. Mindezek alapján az alperesi hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelte határozatának közzétételét, mind a hatóság, mind a társaság hivatalos honlapján, valamint 1.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az alperes a rendelkezésére álló okiratokból és egyéb bizonyítékokból tévesen állapította meg a tényállást. A döntése két alappillére, nevezetesen, hogy a felperes a panaszt nem szexuális zaklatásként kezelte, illetve a nem megfelelő eljárása felerősítette az állítólagos megszégyenítő munkahelyi légkört és pozitív változás azóta sem történt - téves és iratellenes, így az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. § /3/ bekezdését, valamint a 50. § /1/ bekezdését, ami olyan súlyú jogsértésnek minősül, amely miatt a határozat hatályon kívül helyezésének van helye. Az alperesi beavatkozó az etikai bizottság 2011. február 10-i ülésén saját maga változtatta meg a panaszát szexuális zaklatásról, bullyingra ugyanis nem csupán anyagokat csatolt a bullyingról, hanem ténylegesen arra is hivatkozott. Az etikai bizottság nem önkényesen, saját elhatározásából minősítette át a panaszt, hanem a kérelmező kívánságára. Az alperesi beavatkozó az etikai bizottság eljárása során semmiféle észrevételt nem tett arra vonatkozóan, hogy az etikai bizottság nem abban a tárgykörben vizsgálódik, amely egyébként a panaszát képezte. Ettől függetlenül az etikai bizottság eljárása tartalmilag a kérelmező alperesi beavatkozó által hivatkozott konkrét szexuális zaklatás vizsgálatára is kiterjedt, a meghallgatott tanúknak feltett kérdések igazolják, hogy a felperes mind a konkrét panaszt kiváltó eseményt, mind pedig általánosságban ... viselkedését kivizsgálta és szankcionálta. Kifejtette a felperes, hogy a konkrét szexuális zaklatást nem találta megállapíthatónak az etikai bizottság és ... szemben munkajogi következményt alkalmazott, írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

Iratellenesnek tartotta a felperes az alperesi határozat azon megállapítását is, miszerint a munkahelyi légkör nem változott a kérelmező alperesi beavatkozóval szemben, mivel az iratok és a tanúvallomások nem támasztják alá ezen alperesi ténymegállapítást. Rámutatott arra, hogy a kérelmező panaszát követően az etikai bizottság azonnal felállt és vizsgálatot indított, az ügyről értesült a ... Ltd. is. Az etikai bizottság a panasz tárgyáról kutatásokat végzett, a panasz mikénti kezelését illetően az alperes más ügyben hozott határozatát is áttanulmányozta és az alperes állításával ellentétben nem igyekezett elkendőzni vagy tompítani az ügyet. Ismertette a felperes, hogy egyezségi kísérlet történt a kérelmező és a felperes között. A felperes kész volt teljesíteni a kérelmező valamennyi, egyezségi ajánlatba foglalt kívánságát, kivéve azt, hogy a jogsértés elismerésére egyezségben nincs mód, mellyel az alperes is egyetértett, ennek hiányában viszont egyezségkötésre a kérelmező nem volt hajlandó. Nem róható a felperes terhére, hogy az etikai bizottság vizsgálatának eredménye, az alkalmazott szankció a kérelmező számára nem volt kielégítő, miután konkrét szankció iránti kérelmet a kérelmező sem terjesztett elő. Hivatkozott arra is a felperes, hogy az alperesi ügyintéző eljárása sérti a tisztességes, pártatlan eljárás követelményét, mert az ügyben eljáró alperesi előadó a kérelmező nyilatkozatát tartalmazó dokumentum szerkesztésében részt vett, melyeket a keresetleveléhez csatolt. Az ügyben megtartott tárgyaláson a Ket. 72. §-ának sérelmére is hivatkozott a felperes.