BH 1982.4.156 Az egyenlegközlő levél olyan felszólítás, amely a pénzkövetelés elévülését megszakítja [Ptk. 327. § (1) bek.].

Az Egyesülés a keretébe tartozó vállalatok képviseletében megbízta az alperest, hogy különböző tüzelőanyagokat importáljon. A bizományi keretmegállapodás 16. pontja értelmében "A fizetés módja: promptinkasszó, az áru feladását bizonyító illetve a teljesítés megbízható igazolása alapján". A felperes kereseti előadása szerint az alperes 1979. szeptember 12-én azonnali beszedési megbízást nyújtott be 162 568 Ft összegre, amely az 1977. és 1978. évi felperesi tartozás volt. A felperes az idézett kikötés folytán nem tudott kifogást emelni az azonnali beszedési megbízás teljesítése ellen, állította azonban, hogy az alperesnek e követelése vele szemben elévült. Ezért a keresetében ennek az összegnek a visszafizetésére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes védekezésében nem vitatta, hogy a perbeli követelést azonnali inkasszóval 1979. szeptember 12-én behajtotta, ez az összeg ugyanis a felperes részére az 1977. és 1978. években leszállított külföldi eredetű faszén ellenérték különbözete. Állította, hogy e követelése a felperessel szemben nem évült el, mert az 1977. és 1978. években egyenlegközlő leveleket küldött neki, és ezek a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése értelmében az elévülést megszakították. Hivatkozott a Ptk. 290. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra is, amelynek értelmében gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései körében a teljesítést a régebben lejárt követelés fedezésére kell fordítani akkor, ha a kötelezett az átutalás jogcíméről másként nem rendelkezik.

A felek egyeztetési eljárást folytattak, aminek eredményeként a felperes nem vitatta az alperes egyenlegközlő leveleivel kapcsolatban azt, hogy a közlések időpontjában az e levelekben megjelölt összegű tartozása fennállott és hogy a perbeli követelését az egyenlegközlő levelek tartalmazták, illetve maga az egyenleg is. Az sem vitatta, hogy a perbeli követelés ellenértékét képező árut megkapta, az elévülésre vonatkozó előadását azonban változatlanul fenntartotta. A felperes egyébként sérelmezte, hogy az alperes azonnali inkasszóval emelte le a perbeli követelést az egyszámlájáról, mert állítása szerint a perbeli esetben ez nem volt megengedett.

Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az egyeztetés során a felperes elismerte, hogy részére az alperes a perbeli követelésnek megfelelő árut leszállította, ezért "a promptinkasszója jogos volt". Az alperes a követelésének megfizetésére írásban felszólította a felperest, ezért az a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése alapján nem évült el. Az indokolás szerint a Ptk. 325. §-ának (1) bekezdése értelmében az elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni, "banki úton" azonban lehetséges.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.