A Budaörsi Járásbíróság P.20792/2005/36. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 201. §, 207. §] Bíró: Tóth Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Budaörsi Járásbíróság P.20792/2005/36.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.23165/2008/6., Kúria Pfv.20040/2010/4. (BH 2010.11.296)

***********

7.P. 20.792/2005/36.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Budaörsi Városi Bíróság dr. Kulcsár Lívia ......................ügyvéd által képviselt ........................................ felperesnek

dr. Mikóházi István .............................. ügyvéd által képviselt .................... I. r. és ........................................... II. r., valamint a személyesen eljárt ........................................ III. r. alperesek ellen

szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperes között az ..., ........hrsz-ú, természetben ....., ............... szám alatti ingatlan 1077/4626 hányadára vonatkozóan létrejött, 2004. május 1-én kelt ajándékozási szerződés színlelt adásvételi szerződést leplez, mely a felperessel szemben hatálytalan.

Megállapítja, hogy az adásvétel a felperes és az I. r. alperes között jött létre.

Megállapítja ugyanakkor, hogy az I-II. r. alperes között 2005. X. 3-án kelt adásvételi szerződés érvénytelen.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperes részére 1.000.000,- (egymillió) Ft vételárat.

Megkeresi az ... Földhivatalt, hogy a felperes ......................................... tulajdonjogát az ..., ................. hrsz.-ú ingatlan 1077/4626 részére jegyezze be, az I.r. alperes .............................. tulajdonjogának törlése mellett.

A III. r. alperest mindezek tűrésére kötelezi.

Kötelezi az I-II. r. alpereseket, fizessenek meg a felperes részére egyetemlegesen 15 napon belül 60.000,- (hatvanezer) Ft perköltséget, az állam javára felhívásra 60.000,- (hatvanezer) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül e bíróságnál 3 példányban benyújtott, de a Pest Megyei Bírósághoz címzett fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

A felek abban az esetben is kérhetik a tárgyalás tartását, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ennek hiányában a fellebbezést a tanács elnöke hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

I n d o k o l á s

A bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság a következő tényállást állapította meg:

Az I. r. alperes tulajdonában állt az érdi ....... hrsz. alatt felvett, természetben ...-en, korábbi nevén ................ utcában álló ingatlan 1077/4626 tulajdoni hányada. Az I. r. alperes 1999. szeptember 23-án ................ egyéni ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződéssel a tulajdoni hányadát 350.000,-Ft ellenében át kívánta ruházni a II. r. alperesre.

Az ...i Földhivatal elutasította a II. r. alperes tulajdonja bejegyzésére irányuló kérelmet, tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződésben tévesen 23496 hrsz. szerepelt, illetve az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak lemondása is erre a hrsz-ra vonatkozott.

2000-2001. folyamán a felperes az adásvételi szerződéssel ténylegesen (........ hrsz.-ú ingatlan) érintett ingatlan vonatkozásában adásvétel címén résztulajdont szerzett.

A felperes és az I., valamint a III. r. alperes között rossz viszony alakult ki, ennek következtében a felperes, mint az egyik elővásárlásra jogosult résztulajdonos nyilvánvalóan az I., illetve II. r. alperesek között létrejövő újabb adásvételi szerződés esetén nem mondana le elővásárlási jogáról.

Az I. és II. r. alperesek annak érdekében, hogy az I. r. alperesi résztulajdon mégis átruházásra kerüljön a II. r. alperes részére, 2004. május 1-én ajándékozási szerződést kötöttek, melyben az ingatlan értékét 1.000.000,- Ft-ban határozták meg.

A felperes 2005. április 21-én a bírósághoz érkezett, majd módosított keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az I., II. r. alperesek között 2004. május 1-én kötött ajándékozási szerződés színlelt, adásvételi szerződést leplez, továbbá a felperessel szemben hatálytalan.

Kérte annak megállapítását, hogy a felperesi elővásárlási jog gyakorlása folytán az adásvételi jogviszony az I. r. alperes és a felperes között jött létre, az ajándékozási szerződésben megjelölt vételáron.

Az I. és II. r. alperesek az ajándékozási szerződést a felperesi kereset benyújtása után, 2005. szeptember 30-án felbontották.