A Szerencsi Járásbíróság P.20414/2006/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 345. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Perényi László

Szerencsi Városi Bíróság

7.P.20.414/2006/4.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szerencsi Városi Bíróság a Czakó-Háger-Kálmán-Kozslik-Turnyánszki Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Czakó Károly (Miskolc, Attila u. 2. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes (M község, Sz tér alatti lakos) I.rendű és II.rendű felperes (M község, K u. A alatti lakos) II.rendű felpereseknek - a Székács és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Székács György (Gyöngyös, Jókai u. 9. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes (M község, Sz tér alatti székhelyű) I.rendű, II.rendű alperes (M község, B út alatti lakos) II.rendű, és III.rendű alperes (M község, B út alatti lakos) III.rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T .

A bíróság kötelezi az I.rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű felpereseknek személyenként 1.106.275 (azaz: Egymillió-százhatezer-kétszázhetvenöt) Ft-ot, ezután 2002. március 1-től 2004. december 31-ig évi 11 %-os, 2005. január 1-től június 30-ig évi 9,5 %-os, július 1-től december 31-ig évi 7 %-os, 2006. január 1-től június 30-ig évi 6 %-os, július 1-től december 31-ig évi 6,25 %-os kamatát, ezt követően pedig a kifizetésig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényben lévő jegybanki alapkamatát, és 91.325 (azaz: Kilencvenegyezer-háromszázhuszonöt) Ft részperköltséget.

Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja.

Fizessen meg az I.rendű felperes a II. és III. rendű alpereseknek személyenként 30.000 (azaz: Harmincezer) Ft, a II. rendű felperes II. és III. rendű alpereseknek személyenként 30.000 (azaz: Harmincezer) Ft perköltséget, mely az áfát is magában foglalja.

A bíróság kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy személyenként 68.475 (azaz: Hatvannyolcezer-négyszázhetvenöt) Ft, egyetemlegesen 5.000 (azaz: Ötezer) Ft illetéket, míg az I.rendű alperest, hogy 112.050 (azaz: Száztizenkettőezer-ötven) Ft illetéket az államnak felhívására fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet 3 egyező példányban a B-A-Z Megyei Bíróságnak címezve a Szerencsi Városi Bíróságon kell benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, amennyiben az a perköltség összegével, viselésével, illetékkel, állam által előlegezett költséggel, teljesítési határidővel, részletfizetéssel, kamatfizetéssel, előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek nem kérik a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását. Továbbá a felek - közös kérelemben - egyéb esetekben is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000 ft-ot, vagy a pertárgy értékének 10 %-át, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására való hivatkozással van helye. Ilyen hivatkozás hiányában a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. Az ügy érdemében a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

I n d o k o l á s :

A bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján a következő tényállást állapította meg:

A M közésg zártkerti 1. hrsz-ú, 1 hektár 5199 négyzetméter térmértékű szőlő és gazdasági épület, kivett kopárság, gyep, (legelő) művelési ágú ingatlan ½ - ½ arányban a felperesek tulajdonát képezi 1990. december 5-i bejegyzéssel.

A terület nagyrészén szőlő ingatlan van, melyet a felperesek 1992-ben telepítettek, engedélyezett honos fajtákkal. A szőlőt mintaszerűen művelik. A szomszédos, 1/a hrsz. alatti ingatlan, mely kivett művelési ágú, és 8275 négyzetméter térmértékű, a három alperes tulajdonát képezi.

Az I.rendüét 1994. október 31-i, a II. III. rendű alperesekét 1998. február 4-i bejegyzéssel.

Szerencs Város jegyzője, mind Kiemelt Elsőfokú Építésügyi Hatóság a X számon 2001. december 18-án meghozott, és 2002. január 21-én jogerőre emelkedett határozatával az I.rendű alperes részére a M községi H.völgyben lévő perbeli ingatlanon ásványelőkészítő üzem építésére adott engedélyt, a beszerzett szakhatósági hozzájárulások alapján. Kikötötte, hogy a terület fásítási munkáit az 1998. december 2-án kelt, Y számú környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak, valamint a szakhatósági előírások vonatkozó pontjaiban rögzítetteknek megfelelően az üzem építésével egyidejűleg kell elvégezni a por és zaj megkötése, a tájképrontó hatás mérséklése érdekében. Az üzem területén belül takarással magányos fákat, és kisebb facsoportokat kell telepíteni. A fásítás a használatbavételi engedélye megadásának elengedhetetlen feltételeit képezi.

A szakhatósági előírások közül nevesítette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2001. október 6-án kelt Z számú állásfoglalását, mely alapján az üzem felőli oldalon sűrű bokorsor és hármas fasor telepítése szükséges a por és zaj megkötésére, illetőleg a tájképrontó hatás csökkentésére.

A B-A-Z Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat 2001. november 11-i, valamint egyéb állásfoglalásai alapján, az üzemépítés, üzemeltetés, ehhez kapcsolódó szállítások során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt ne okozzanak.

Az ÁNTSZ Szerencsi Városi Intézete 2001. november 13-án kiadott Q számú szakhatósági állásfoglalása alapján a technológiából származó, lakókörnyezetre jutó por és zajemisszió mértéke a vonatkozó szabályokban előírt megengedett határértéket nem haladhatja meg. A környezetvédelmi berendezések meghibásodása esetén a termelő gépeket is le kell állítani. A próbaüzem során méréssel igazolni kell a levegő tisztaság védelmét, és a zajterhelési határértékek betartását. A feldolgozó üzemet minimum 2 méter magas tömör fallal (kerítéssel) kell körülvenni.

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség 2001. december 11-i W számú állásfoglalása alapján az ásványfeldolgozó üzem üzemeltetése, az üzemhez történő szállítások, az elvégzett karbantartások, javítások során keletkező veszélyes hulladékok számára, az azok környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven történt gyűjtését biztosító üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyet kell kialakítani. Kötelezően betartandók a hatóság korábbi határozataiban foglalt zajkibocsátási, és légszennyezési kibocsátási határértékek. Az építési szállítási munkákat úgy kell végezni, hogy a diffúz légszennyezés ne okozzon lakossági panaszt.

Az építésügyi hatóság kikötése szerint a felépített létesítményt csak a használatbavételi engedély alapján szabad használatba venni. A használatbavételi engedélyt az építési munka befejezésétől számított 15 napon belül írásban köteles megkérni a hatóságtól.