A Kúria Bfv.1012/2019/9. számú precedensképes határozata költségvetési csalás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 649. §, 662. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Molnár Ferencné

A határozat elvi tartalma:

Törvényi egységbe tartozó cselekmény befejezettsége.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.III.1.012/2019/9.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke

Molnár Ferencné dr., előadó bíró

Dr. Kónya István, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. április 14.

Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek):

Első fok: Veszprémi Törvényszék, 12.B.811/2017/38., ítélet, tárgyalás,

2018. október 30.

Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.II.7/2019/5., ítélet, nyilvános ülés,

2019. április 11.

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Törvényszék 12.B.811/2017/38. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.II.7/2019/5. számú ítéletét a terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.

[1] A Veszprémi Törvényszék a 2018. október 30. napján meghozott 12.B.811/2017/38. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont] és 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért a terheltet halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tétel összegét 5.000 forintban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott 1.000.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak átváltoztatásáról. A terheltet 5 évre a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének végzésétől is eltiltotta. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az 1. számú Kft. gazdasági társasággal szemben 25.041.241 forint, míg a 2. számú Kft. gazdasági társasággal szemben 16.163.225 forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról, és a terheltet 258.753 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

[2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. április 11. napján jogerős Bf.II.7/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre súlyosította, a 2. számú Kft.-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 9.120.000 forintban határozata meg, rendelkezett egyes bűnjelekről, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az irányadó tényállás indítvánnyal érintett, az eldöntendő kérdés szempontjából lényeges, az érintett terhelt magatartására vonatkozó része a következő.

A terhelt az 1. számú Kft. ügyvezetőjeként 2009. április 27. napján pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Zrt.-hez a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-Magyarországi Operatív Program mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése címmel kiírt pályázati konstrukció keretében munkagépek vásárlása érdekében. A Zrt. a pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte, melyet követően 2009. augusztus 18. napján támogatási szerződés megkötésére került sor. A terhelt ezen projekt keretében a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően előleg kifizetési kérelmet nyújtott be, majd részszámla kifizetési kérelmeket továbbított a Zrt.-hez. A terhelt a projekt alapján kifizetett támogatás megszerzése érdekében a Zrt.-t a beszerzett eszközök jellemzőit és valós piaci értékét illetően tévedésbe ejtette. Az Európai Unió Regionális Alapjának és Magyarország költségvetésének összesen 25.041.241 forint kárt, míg a fiktív számlák felhasználásával áfaadónemben a költségvetésben további 17.457.000 forint vagyoni hátrányt okozott.

A terhelt e projekt megvalósulásával részben egyidejűleg a 2. számú Kft. ügyvezetőjeként is pályázatot nyújtott be 2010. július 7. napján, szintén munkagépek megvásárlásához. A Zrt. a pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte, ezt követően a 2. számú Kft. és a Zrt. között 2010. november 15. napján támogatási szerződés megkötésére került sor. Ezen projekt keretében a terhelt számlákat nyújtott be különböző munkagépek megvásárlásáról. Ennek során a beszerzett eszközök jellemzőit és valós piaci értékét illetően tévedésbe ejtette a Zrt.-t. Az Európai Unió Regionális Alapjának és Magyarország költségvetésének összesen 9.120.000 forint kárt, míg a fiktív számlák felhasználásával, áfaadónemben a költségvetésben további 7.700.225 forint vagyoni hátrányt okozott.