A Győri Ítélőtábla Pf.20131/2010/3. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §, 117. §, 147. §, 205. §, 207. §, 217. §] Bírók: Havasiné dr. Orbán Mária, Maurer Ádám, Világi Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék P.20503/2009/27., *Győri Ítélőtábla Pf.20131/2010/3.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.131/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla dr. Tóth László ügyvéd és dr. Menyhárt Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Berényi Tamás ügyvéd által képviselt I.r. és II.r alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében, a Vas Megyei Bíróság 2010. január 18. napján kelt 17.P.20.503/2009/27. számú ítéletével szemben, a felperes által 28. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 250.000.-(Kettőszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget, az államnak pedig az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 900.000.-(Kilencszázezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlan vonatkozásában 9/10 tulajdoni hányadot megszerzett, erre figyelemmel a közös tulajdont az I. r. alperes 72 millió forint megváltási ár megfizetésére kötelezésével szüntesse meg. Hivatkozása szerint az ingatlan a Csjt. szabályai szerint házastársi közös vagyont képez. A felek közötti szerződések ezzel ellentétes rendelkezései tévesek. A házastársi közös vagyon vélelme az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szemben is érvényesül, az I. r. alperest terhelné annak bizonyítása, hogy az ingatlan kizárólag az ő különvagyonát képezi.

Hivatkozott a 2005. január 17-i tartozáselismerő és jelzálogjogot alapító szerződés 7. pontjának semmisségére, álláspontja szerint az ütközik a Ptk.147. §-ába, tehát jogszabályellenes.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy közös vagyonuk lenne, álláspontja szerint azt véglegesen megosztották, és azt okiratban is rögzítették.

A II. r. alperes nyilatkozatot nem tett.

A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 900.000.-Ft eljárási illetéket, az I. r. alperesnek pedig 15 napon belül 400.000.-Ft + áfa perköltséget. Rendelkezett a perfeljegyzés törlése iránt.

Indokolásában megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint a helység 1-i .... hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányban az I. r. alperes tulajdonát képezi, II. r. alperes javára jelzálogjog került bejegyzésre.

A felek 1991. augusztus 18-án házasságot, ezt követően házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, melynek 3. pontja szerint a .... hrsz-ú (természetben "Helység"1, ... 1 szám alatti) ingatlan az I. r. alperes kizárólagos tulajdona. Ez a telekingatlan az I.r. alperes különvagyona, a felépítménye pedig a Csjt. szabályai szerint házastársi közös vagyont képez 50-50 %-ban.

A felperes a helység 1-i önkormányzattól 2002. szeptember 19-én ingatlant vásárolt, a szerződésben 23 millió forint meghiúsulási kötbért kötöttek ki a felperes terhére. Ennek biztosítására jelzálogjog szerződés jött létre az önkormányzat, valamint az I. r. alperes között a perbeli ingatlanra. A felperes a megvásárolt ingatlanon idősek otthona és ápoló otthon létesítését vállalta, a cél azonban meghiúsult. Az önkormányzat a kötbérkövetelését per útján érvényesítette, a jelen per I. r. alperesével szemben jelzálogjoga alapján támasztott követelést. Ezen per során a jelen per felperese úgy nyilatkozott, hogy a helység 1-i .... hrsz.-ú ingatlan házastársi közös vagyont képez.

A megyei bíróság megállapítása szerint a felperes és az I.r alperes házassági életközössége 2003 augusztusában szakadt meg véglegesen, 2003. december 30-án házastársi közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek a helység 1-i ...2. hrsz-ú ingatlan vonatkozásában. A felperes az ½ tulajdoni illetőségét az I. r. alperes tulajdonába adta, ennek fejében az I. r. alperes, aki az "A" Bt. Bt. kültagja volt, minden további követelés nélkül kilépett a társaságból. A szerződés szerint a felperes részére a tulajdonjog átruházásáért megváltási ár nem jár, figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes lemondott a Bt-ben való tagsági jogáról, a tagsági viszonyból eredő mindennemű követeléséről és minden házastársi vagyonközösség címén járó további igényéről.

A bontóper során a felperes személyesen úgy nyilatkozott, hogy közös tulajdonú ingatlanuk, illetve ingatlanvagyona nincs.

Az I. r. alperes 2004. december 28-án keresetet terjesztett elő a 2003. december 30-án kötött házastársi közös tulajdont megszüntető szerződés érvénytelensége iránt, de a kereset benyújtását követően, 2005. január 17-én a felperes és az I. r. alperes között megállapodás jött létre. A tartozáselismerő és jelzálogot alapító szerződés szerint a házastársi közös tulajdont 2003. december 30-i szerződésükkel egymás között megosztották, ennek alapján a jogosult (I. rendű alperes) kizárólagos tulajdonába került a helység 1-i ...2. hrsz-ú ingatlannak a kötelezett tulajdonát képező ½ tulajdoni hányada. Rögzítették azt is, hogy az 1991. szeptember 2-án kötött házassági vagyonjogi szerződés alapján az I. r. alperes tulajdonában maradt a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlannak a kötelezettet (felperest) illető hányada.

A szerződés 2. pontja szerint a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlan a házastársi közös vagyon megosztása alapján már csak a jogosult kizárólagos tulajdonát képezi. A 3. pont szerint a kötbér megfizetésének kötelezettsége kizárólag a felperest terheli, ezért kizárólag a felperes köteles helytállni. A szerződés 7. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a házastársi közös tulajdon megszüntetését véglegesnek tekintik, ezzel kapcsolatban további igényt nem támasztanak, pert nem indítanak, erről a jogukról véglegesen lemondanak.

Az irányadó tényállás szerint a felperes és élettársa az I. r. alperessel 2005. február 2-án olyan tartozáselismerő és jelzálogjogot alapító szerződést kötöttek, melyben az I. r. alperes javára jelzálogjogot engedtek 23 millió forint és járulékai erejéig. A szerződés azt is tartalmazta, hogy a helység 1-i .... hrsz-ú ingatlan korábban még a házastársak közös tulajdonát képezte, mely azonban a házastársi közös vagyon megosztása alapján már csak az I. r. alperes kizárólagos tulajdona.

A bíróság megállapítása szerint a .... hrsz-ú ingatlan felépítménye vonatkozásában a felperes és az I. r. alperes között szóban olyan megállapodás jött létre, amely szerint az ingatlan felépítményéből a felperesre jutó ½ hányad az I. r. alperes tulajdonában marad, hisz az mindvégig az I. r. alperes nevén szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban.

A bíróság ítélete jogi indokolásában kiemelte, hogy a 2003. december 30-án kötött szerződés a .... hrsz-ú ingatlanra nem vonatkozott, nincsen olyan rendelkezés benne, amely a vagyonmegosztást a teljes közös vagyonra, valamennyi vagyontárgyra kiterjesztette és a vagyonjogi igényeket véglegesen rendezte volna. Téves az a felperesi előadás, hogy a szerződésben az I. r. alperes minden házastársi vagyonközösség címén járó további igényéről lemondott, erre tekintettel lemondott a .... hrsz-ú ingatlanból a közös vagyoni részből neki jutóról is. Ezt az értelmezést a Ptk.207. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével nem lehet megalapozottnak ítélni. A .... hrsz-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 1/1 arányban az I. r. alperes tulajdonában állt, így az esetlegesen erre irányuló I.r. alperesi lemondó nyilatkozat szükségessé tette volna a határozott írásbeli rendelkezést, mely alkalmas az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre.