A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21589/2011/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.589/2011/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a (képviselő neve) által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. április 26-án kelt 22.P.27.862/2010/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy az alperes adjon tájékoztatást a ... Kft-nél végzett ellenőrzés során a birtokába került személyes adatai kezeléséről, annak céljáról, módjáról, ugyanis álláspontja szerint a személyes adatainak kezelésére az alperes nem jogosult. Ezen túlmenően kérte, hogy az ellenőrzésről készített jelentést, mint közérdekű adatot teljes egészében megismerhesse. Kérelme arra is irányult, hogy az alperes adjon tájékoztatást arról is, hogy a jelentést mely szervek részére küldte meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes alkalmazottai nincsenek feljogosítva arra, hogy volt munkáltatójának dolgozóit közvetlenül ellenőrizzék.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Előadta, hogy nem minősül adatkezelőnek, hanem az Avtv. 2. § 19. pontja értelmében olyan harmadik személy, akinek az adatkezelő az adatot továbbította. Adatfeldolgozónak sem minősül, mert közte és a felperes munkáltatója között nincs olyan megbízási szerződés, amely alapján az adatbázissal kapcsolatos technikai feladatokat végezné.

A jelentés megismerésére vonatkozó kereseti kérelmet arra hivatkozással kérte elutasítani, hogy az döntés előkészítő anyag, amely nem adható ki, a felperesre vonatkozó részeit pedig a felperes megismerhette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes közérdekű adat kiadása iránti kereseti kérelmét elutasította.

Az ítélet indokolásában ismertette a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 1. §-át, a 2. §-át és az értelmező rendelkezései közül az 1., 8., 9., 10., 15., 16., 19. pontot, a 3. § (1) bekezdését, az 5. § (1)-(2) és (4) bekezdését, a 8. § (1) bekezdését.

Kiemelte, hogy az eljárás során a felek egyezően adták elő, hogy az alperes ellenőrző tevékenysége folytán jutott a felperes személyes adataihoz.

E körben ismertette az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007.(X. 4.) Kormányrendelet 20. § (1) bekezdését és rögzítette, hogy ebből nem következik az, hogy az alperes kizárólag csak a szerződéses jellegű kapcsolatait, illetve az azzal összefüggésben keletkezett iratokat vizsgálhatja, mert az állami vagyon felhasználása nem csak konkrét szerződéskötéssel valósulhat meg. A kormányrendelet 21. § (1) és (2) bekezdése alapján arra az álláspontra jutott, hogy ezen szabályok szerint az alperes, mint harmadik személy jogosult volt a felperes személyes adatait megismerni. Az alperes azonban ezen tevékenysége folytán nem tekinthető adatkezelőnek.

A felperes a munkáltatójával kötött munkaszerződéssel munkaviszonyával összefüggésben adatai kezelésére a munkáltatójának felhatalmazást adott, az alperes ellenőrzése pedig ezen munkaviszonyra is kiterjedhetett, eljárásával nem sértette a felperes személyes adathoz fűződő jogait.

A "Jelentés" kiadására irányuló kereset körében ismertette az Avtv. 2. § 4. pontját, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (1) bekezdését, az Avtv. 19. § (1) bekezdését, a 19/A. § (1) bekezdését, a 20. § (1)-(6) bekezdését, a 21. § (1) bekezdését.

Kiemelte, hogy mind a felperes munkáltatója, mind az alperes a perbeli tevékenység során közfeladatot ellátó szervnek minősül, azonban maga a jelentés olyan döntés előkészítő iratanyag, adat, amelynek kiadása az Avtv. 19/A. § alapján megtagadható. A 254/2007.(X. 4.) Kormányrendelet 20. § (2)-(3) bekezdésére, a 22. § (1)-(2)-(3) bekezdésére, a 23. §-ára is hivatkozott, melyből következően kifejtette, hogy a "Jelentés", kiértékelése alapján hozza meg döntéseit az állami vagyon kezelésének ellenőrzéséért felelős szerv, és a "jelentés nem az állami vagyon felhasználására vonatkozó adatokat tartalmaz", ezért e körben sem volt megalapozott a felperes keresete.

A per tárgyánál fogva az 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, a pernyertes alperes perköltséget nem igényelt, ezért az elsőfokú bíróságnak e körben rendelkeznie nem kellett.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Elsődlegesen kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát.

Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet a 2011. április 26-i tárgyaláson utasította el, így a 2011. április 26-án postára adott előkészítő irata nem vált az eljárás tárgyává.

Álláspontja szerint a tényállás helyesbítésre szorul, mert mint munkavállaló kizárólag a ... Kft. ügyvezető igazgatójának tartozott felelősséggel. Az alperes a kft-vel nem kötött vagyonkezelési szerződést, amely tartalmazta volna azt, hogy az alperest a kft-nél ellenőrzési jog illeti meg, illetve, hogy ezzel összefüggésben a feleket milyen jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A kft. felügyelő bizottsága sem hozott döntést arról, hogy bármilyen témában 2010. év második félévében a jelentés tárgyát képező tulajdonosi ellenőrzést folytatna. Előadta, hogy írásban nem járult hozzá ahhoz, hogy a kft. az alperes részére személyes adatait átadhassa.

Hivatkozása szerint nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a jelentés döntés előkészítő eljárás során keletkezett irat lenne.

Fellebbezése indokaként alapvetően a 2011. április 26-án kelt és postára adott előkészítő iratában foglaltakat tartotta fenn.

Kifejtette, hogy a pernek nem volt tárgya olyan kereset, amely arra irányult volna, hogy az alperes jogellenesen vagy az adatkezelési szabályoknak megfelelően kezeli személyes adatait. A kérdés az, hogy az alperes milyen személyes adatait kezelte, milyen célból és milyen jogszabály alapján. A személyes adatok kezelésére vonatkozó kérelmének elutasítása jogszabálysértő volt, mert az alperesnek számot kellett volna adnia arról, hogy nevét, beosztását, egyéb személyes adatait az ellenőrzés során a ...-tól milyen iratok alapján vette át és a jelentés e tekintetben milyen adatokat tartalmazott. Mindebből következően az elsőfokú bíróság nem a kereset tárgyában döntött, ezért kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését.

Arra is hivatkozott, hogy az alperes és a ... önálló jogi személyek, ezért önálló adatkezelők. Az érintett szervek pedig személyes adatot a másik szervtől csak a törvény rendelkezése alapján, vagy a magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján vehetnek át és kezelhetnek. Jogszabályi hivatkozás nélkül és megalapozatlanul állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a munkáltatójával kötött munkaszerződéssel lényegében adatai kezelésére munkaviszonyával összefüggésben a munkáltatójának felhatalmazást adott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ezt úgy állapította meg, hogy nem kérte be a munkaszerződését, az ellenőrzési programot és a megbízólevelet, ezért kérte, az alperes felhívását mindezen iratok csatolására. Álláspontja szerint az alperes nem ellenőrizhette a munkaszerződését és az ezzel kapcsolatos adatokat törvényi rendelkezés vagy írásbeli felhatalmazás nélkül. A ... által a munkaszerződés megkötésével átadott adatok kezelése nem jogosítja fel az alperest arra, hogy ezeknek az adatoknak az átadását a társaságtól kérje, illetve, hogy a társaság ezeket az adatokat átadhassa. Hivatkozott e tekintetben az Avtv. 3. § (5) és (6) bekezdésére, valamint a 8. §-ra is.