A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21083/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 10/A. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna
Fővárosi Ítélőtábla
1.Pf.21.083/2018/4/II.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Monostory Péter kamarai jogtanácsos (I. rendű alperes címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Szalka Renáta kamarai jogtanácsos (II. rendű alperes címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. augusztus 22. napján meghozott 31.P.21.970/2017/31. számú ítélete ellen a felperes részéről 35., az I. rendű alperes részéről 32., a II. rendű alperes részéről 34. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az I. rendű alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítést 764.800 (Hétszázhatvannégyezer-nyolcszáz) forintra és annak az ítéletben meghatározott késedelmi kamatára felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 163.000 (Százhatvanháromezer) forint elsőfokú perköltséget. Az alperesek perköltség fizetésére kötelezését mellőzi. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 70.000 (Hetvenezer) forint másodfokú perköltséget.
A felek által le nem rótt 568.000 (Ötszázhatvannyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2012. szeptember 18. napjától volt fogvatartott az I. rendű alperesi bv. intézetben, ahonnan 2015. május 30. napján szabadult. Fogva tartása idején elhelyezési körülményeivel kapcsolatban panasszal nem élt.
Újabb bűncselekmény elkövetése miatt a felperes 2016. április 18-tól jelenleg is a II. rendű alperesi bv. intézetben fogvatartott.
Fogva tartási körülményei miatt a felperes a II. rendű alperestől kártérítést igényelt, amit a II. rendű alperes a 2017. július 10. napján meghozott .../2017. ált. határozatával elutasított. A határozat ellen a felperes jogorvoslattal élt. A Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja az 1.Bv.4384/2017/4. számú végzésével a felperes részére 2016. április 18. és 2017. szeptember 18. napja között letöltött 518 nap büntetésből 514 napra - alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt - 749.700 forint kártalanítást állapított meg, ezt meghaladóan a kártalanítási igényt elutasította azzal, hogy további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak nincs helye. A határozat indokolása szerint a II. rendű alperesnél nincs meg az elhelyezést szolgáló zárkákban a jogszabályban előírt légtér és mozgástér, a törvénysértő állapot kiterjed az egész fogva tartás idejére és körülményeire, a csekély élettér, az alapvető higiénia és az illemhely elkülönítésének hiányára, a nem megfelelő szellőztetésre, világításra, fűtésre, illetve rovarirtásra. A felperes rendkívül alacsony, 3-4 általános iskolai végzettséggel érkezett a büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol képzését megkezdték, melynek időszaka alatt nem tartózkodott zárkájában, így ezalatt negatív hatást nem kellett elviselnie. A II. rendű alperesnél negyedévente végeztek poloskairtást. A bíróság a 2.0-2.5 m2 élettér időszakra 1.500 forint/nap, a 2.5-2.99 m2 élettér időszakára 1.400 forint/nap és a 3.0-3.45 nettó m2 élettér időszakára 1.300 forint/napi tételben állapította meg a fogva tartási napokra a kártalanítás összegét.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy túlzsúfolt zárkában helyezte el, nem biztosította számára a megfelelő életteret, a megfelelő higiénés körülményeket, ezért a bíróság tiltsa el a további jogsértéstől, valamint kötelezze őt 4.800.000 forint nem vagyoni kártérítés és a jogsértés időpontjától járó törvényes mértékű kamata megfizetésére.
A II. rendű alperessel szemben annak megállapítását kérte, hogy megsértette emberi méltóságát azzal, hogy túlzsúfolt zárkában helyezte el, embertelen bánásmódban részesítette, mert a zárkában nem biztosította a megfelelő életteret, a fizikai és higiénés körülményeket, ezért kötelezze őt a bíróság 1.200.000 forint sérelemdíj megfizetésére, továbbá annak a jogsértés időpontjától járó törvényes mértékű kamata megfizetésére.
Keresetét az I. rendű alperessel szemben az 1959. évi Ptk. 75-76. §-aira, a 84. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaira, valamint a 355. § (1) bekezdésére alapította. A II. rendű alperessel szembeni követelés alapjaként a 2013. évi Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, a 2:51. § (2) bekezdését és a 2:52. §-t jelölte meg.
Keresete ténybeli alapjaként a felperes az I. rendű alperessel szemben arra hivatkozott, hogy fogva tartása idején részére a minimális zárkanagyság nem volt biztosított, a WC ajtó a lakótérre nyílt, a zárkában csak hideg víz volt, a nyílászárók rosszak voltak, továbbá a fürdőt csak heti két alkalommal 5 percre használhatta, ahol zsúfoltság volt. Emellett a zárkában poloska volt, ami megcsípte a lábát és azt elvakarta, sebe begyulladt, betegszobára került, ahol orvosi ellátást és gyógyszert kapott, később azonban sebét maga kezelte. A II. rendű alperessel szemben érvényesített igény tekintetében előadta, hogy a részére megítélt kártalanítás az általa elszenvedett sérelmekhez képest aránytalanul alacsony.
Mindezeken túlmenően mindkét alperessel szemben hivatkozott arra is, hogy élelmezése a minőség és mennyiség tekintetében sem érte el az elvárható szintet.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az I. rendű alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel. Álláspontja szerint a felperes elmulasztotta szabadságvesztésének végrehajtása során kártérítési igényét közvetlenül érvényesíteni a 13/1996. (XII.23.) IM rendelet, valamint az azt hatályon kívül helyező 12/2014. (XII.19.) IM rendelet szabályai alapján. Emellett, mivel keresetében kizárólag elhelyezési körülményeire vonatkozóan terjesztett elő igényt, a 2013. évi CCXL. törvény 70/A. §-a alapján sérelmei orvoslására kártalanítási eljárást kell indítania, melyhez kártérítési igényét közvetlenül az I. rendű alperesnél kell benyújtania. Érdemi védekezése szerint, az I. rendű alperest jogszabály alapján befogadási kötelezettség terheli, mellyel kapcsolatban mérlegelési jogköre nincs, és azt a jogszabályi előírások alapján köteles végrehajtani. A fogvatartottak körülményei tekintetében felróhatósága kizárt, ezért kártérítési felelősség nem terheli.
A II. rendű alperes védekezésében hivatkozott arra, hogy a felperes a keresettel érvényesített igényét a kártalanítási eljárásban már érvényesítette, az általa hivatkozott körülményekkel kapcsolatban kártalanításban részesült, ami sérelmeit megfelelően kompenzálja. Ezt meghaladó igénye alaptalan, mert a kártalanítási eljárásban hivatkozott körülményeket meghaladó olyan többlettényállást nem adott elő, ami a részére megítélt kártalanításon felül kártérítési igényét megalapozná.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!