A Miskolci Törvényszék B.1637/2011/167. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 344. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 373. §, 376. §] Bírók: Horváth Dóra, Kiss Péter, Rucskoné Remenyik Erzsébet

...i Törvényszék

11.B.1637/2011/167.

A ...i Törvényszék ...on, 2015. április 20., április 22., június 08., június 17., július 06., szeptember 07., szeptember 09., szeptember 14., szeptember 16., október 12., november 02., 2016. január 11. és február 05. napjain megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozta és 2016. február 05. napján kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

A törvényszék

II.rendű vádlott neve - személyi adatok -

II. r. vádlottal szemben

- bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette (Btk. 376. § (1) bekezdés (5) bekezdés a./

pont) miatt

a pótmagánvádló által, dr. Vaskó Tamás jogi képviselő útján előterjesztett vádindítványt e l u t a s í t j a .

A törvényszék

I.rendű vádlott neve - személyi adatok -

I. r. vádlottat, az ellene

- hűtlen kezelés bűntett (Btk. 376. § (1) bekezdés (5) bekezdés a./ pont) miatt emelt vád alól,

II. r. vádlottat, az ellene

- csalás bűntette (Btk. 373. § (1) bekezdés (5) bekezdés a./ pont) miatt emelt vád alól

f e l m e n t i .

Kötelezi a törvényszék a pótmagánvádlót arra, hogy a pótmagánvád alapján folyamatban volt eljárásban felmerült 5.277.514.- (ötmillió-kettőszázhetvenhétezer-ötszáztizennégy) forint bűnügyi költséget az állam javára felhívásra fizesse meg.

I N D O K O L Á S :

I. r. vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény 319. § (1) bekezdésébe ütköző (3) bekezdés d./ pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, míg II. r. vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző (7) bekezdés a./ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt indult büntetőeljárás a ...i Törvényszéken dr. Dombi Sándor - a pótmagánvádló jogi képviselője által - 2011. június 29. napján benyújtott vádindítvány alapján.

A vádirati tényállás szerint a pótmagánvádló tulajdonosa a ..., ... körút ... szám alatt található egykori gyermek szívszanatórium többszintes épületének. Az épületet a tulajdonos a hasznosítás érdekében át kívánta építtetni, a kivitelezési munkálatok előkészületei (takarítás, bontás) 2007. év végén, az engedélyköteles építőipari tevékenység 2008. év elején indult el és 2008. decemberéig tartott. Ekkor a pótmagánvádló jelen ügy miatt az építkezést leállíttatta, az épület félkész állapotban áll.

Az átépítés generál kivitelezője II.rendű vádlott egyéni vállalkozó, majd a cég 1 volt oly módon, hogy az építőanyagokat a pótmagánvádló közvetlenül fizette ki a beszállítóknak. II.rendű vádlott és a cég 1 tehát csak munkadíjra volt jogosult és ezt számlázta. A pótmagánvádló továbbá közvetlenül rendelte meg más beszállítóktól a liftek, valamint a nyílászárók gyártását, beépítését, kész beton szállítást. Utóbbi nem tartozott bele II.rendű vádlott és a cég 1 teljesítésébe és elszámolásába.

Az átépítéssel kapcsolatos céges teendők ellátása I.rendű vádlott ügyvezető feladatkörébe tartott és ténylegesen ő is járt el a pótmagánvádló képviseletében. Ennek során a cégvagyon kezelésével összefüggő kötelezettségeit megszegte, II.rendű vádlott egyéni vállalkozónak 143.488.520.- forint, a cég 1-nek pedig 113.140.856.- forint kifizetést biztosított, mellyel a cégnek 187.621.000.- forint kárt okozott.

A cég 1 ügyvezetője II.rendű vádlott és ténylegesen is ő járt el és írt alá a cég 1 képviseletében a kivitelezés során. A II.rendű vádlott egyéni vállalkozóval, majd később a cég 1-el "megkötött vállalkozási szerződések"-kel és a teljesítések elszámolásával összefüggésben I.rendű vádlottnak a kivitelezést végigkísérő súlyos felelőtlensége érhető tetten:

Az ügyvezető 69.628.755.- forint helyett 256.629.376.- forintos - kizárólag munkadíjat tartalmazó - kifizetést teljesített II.rendű vádlott egyéni vállalkozó és a cég 1 felé.

Az építési munkát versenyeztetés és érvényes vállalkozási szerződés megkötése nélkül biztosította I.rendű vádlott a kivitelezőnek. Ennek során a teljesítés és az elszámolás érdekében saját szakembert, műszaki ellenőrt nem vett igénybe, mindenben kizárólag a kivitelezőre hagyatkozott.

I.rendű vádlott nem ért az építőiparhoz, egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Ha az ügyvezető ismeretei valamely tekintetben hiányosak és korlátozottak, az ügyvezetőnek vagyonkezeléssel összefüggő felelőssége körében egyéb módon kell gondoskodnia a cég érdekeinek képviseletéről. I.rendű vádlott, akinek mint ügyvezetőnek egyébként a pénzügyi források akadálytalanul álltak a rendelkezésére, még az alapvető, a laikustól is elvárható kötelezettségeit is megszegte. Ehhez vezetett, hogy nem adtak megbízást az építész, a statikus és az épületgépész tervező, tervezői művezetésére, nem foglalkoztattak építész és épületgépész műszaki ellenőrt. A felelős műszaki vezető csak papíron látta el feladatát, mivel saját nyilatkozata szerint is csak művezetéssel bízták meg. A szakemberek igénybevételének mellőzése mellett és hiányában I.rendű vádlott volt az ellenőr.

A kivitelezővel az ügyvezető érvényes vállalkozási szerződést nem kötött, az ügyvezető által becsatolt vállalkozási szerződés sem műszaki tartalmat, sem vállalkozói díjat nem tartalmaz, egyes pontjai ellentmondóak, ez az okirat semmilyen kézzel fogható adatot nem tartalmaz, alkalmatlan mind a részteljesítések elszámolására, mind a mindenkori készültségnek az egész beruházáshoz viszonyított nyomon követésére. Vállalkozási szerződés híján az elszámolást a felek az aktuális készültség kéthetenként történő elszámolásával végezték. Ekkor az előző két hétben elvégzett munkát felmérték, a vállalkozó a teljesítésigazolást és számlát kiállította és ez alapján többnyire a tanú 2 legyártotta a szükséges dokumentációt. Ezek alapján a pótmagánvádló mindig azonnal kifizette az adott összeget. Az elszámolásra jellemző az utólagos, szedett-vetett papírozás, mely ellentmondó, valamint ellenőrizhető és igazolható elszámolási elemeket, adatokat nem, illetve össze-vissza tartalmaz: a munkákat időszaki megállapodás alapján számolták el körülbelül 15-20 naponként, a megállapodást alkalmanként különböző nagyságú összegre kötötték, többnyire meghatározott munkatételek és mennyiségek nélkül. Az időszak lejártával tételes elszámolást készítettek, amely vagy forintra megegyezett az előre megállapodottal, vagy akár a többmilliós eltérés ellenére is csak a megállapodott összeget számlázták ki. A számlákon szerepelő munkamennyiség nem felel meg az elvégzett munkamennyiségnek, a leszámlázott munkák és az átvizsgált anyagszámlák mennyisége több helyen nem egyezik. A rendelkezésre álló iratok alapján az valószínűsíthető, hogy kötöttek egy megállapodást egy fix összegre és azt töltötték meg a szükséges tartalommal, így az óradíjak szükség szerint kerültek változtatásra.

A vádindítvány az elszámolás hiányosságaként rótta fel, hogy az egyes esetekben órában számolt el, ezután felületet és térfogatot is használt. A számla sok esetben nem tartalmazott mértékegységet, illetve sok esetben rossz mértékegységet használt, amit át kell számolni, továbbá nagyon sok olyan tételt tartalmazott, ami nem tartozik közvetlenül az építési tevékenységhez, vagy az építési tevékenységet felszabdalt több összetartozó munkafolyamatra és külön-külön számolta el. A formailag elszámolt és kifizetett összegek mögötti műszaki teljesítés értéke csupán töredéke a ténylegesen kifizetett összegeknek. A kivitelező tetszése szerinti összegeket számlázott és azok mögött szintén látszólagos és tetszőleges kimutatások és számok álltak. Az elszámolás a maga egészében fiktív.