A Debreceni Ítélőtábla Fkf.641/2011/10. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 166. §, 170. §, 271. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 381. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Fkf.I.641/2011/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2011. december hó 12. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2011. évi június hó 1. napján kihirdetett 9.Fk.555/2010/22. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 34.500 (Harmincnégyezer-ötszáz) Ft bűnügyi költségből I. r. vádlottat 7.875 (Hétezer-nyolcszázhetvenöt) Ft, II. r. vádlottat 7.875 (Hétezer-nyolcszázhetvenöt) Ft, III. r. vádlottat 9.375 (Kilencezer-háromszázhetvenöt) Ft, IV. r. vádlottat 9.375 (Kilencezer-háromszázhetvenöt) Ft terheli.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság I. r. vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§ (1) bek.) és társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében (Btk.271.§ (1) (2) bek. a) pont), II. r. vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében (Btk. 170.§ (1) (6) bek. I. ford.), valamint társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében (Btk.271.§ (1) (2) bek. a) pont) állapította meg.

III. r. és IV. r. vádlottakat társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében (Btk. 271.§ (1) (2) bek. a) pont) mondta ki bűnösnek.

I. r. vádlottat, mint visszaesőt halmazati büntetésül 5 év 2 hónapi börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható és két korábbi ügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntetett.

II. r. vádlottal szemben halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetést szabott ki, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

III. r. és IV. r. vádlottakat próbára bocsátotta. III. r. vádlott esetében a próbaidő tartamát 1 évben határozta meg és megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll, míg IV. r. vádlott esetében a próbaidő tartama 2 év.

Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére a kiszabott büntetések és az alkalmazott intézkedések súlyosítása érdekében fellebbezett.

II. r. vádlott esetében a cselekmény eltérő, súlyosabban minősülő emberölés bűntettének kísérlete megállapítása végett is bejelentette jogorvoslatát.

I. r. vádlott és védője enyhébb minősítés megállapítása és ezzel összefüggésben enyhítés céljából jelentettek be fellebbezést. I. r. fellebbezésének írásbeli indokolásában lényegét tekintve perbeli védekezését ismétli meg, és az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja. Sérelmezte, hogy hazugságvizsgálaton nem vehetett részt, továbbá ... és ... vallomását ne fogadja el a bíróság. Egészségi állapotára vonatkozóan zárójelentést csatolt be, mely szerint 2011. október 18- 2011. október 25-ig kórházi kezelés alatt állt agykoponya jobb parietalis területi agyi infarctussal kezelték.

II. r., III. r. és IV. r. vádlottak és védőik az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vették.

II. r. vádlott írásbeli beadványában az ügyész súlyosításra irányuló indítványának elutasítását kérte.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.356/2011/3-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést helyes indokai alapján fenntartotta, III. és IV. r. vádlottak esetében a bűnösségi körülmények helyesbítését indítványozta.

Az ítélőtábla a minden irányú fellebbezések folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján a Be. 361.§-a szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében, a meghozatalát megelőző eljárással együtt felülbírálta.

A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség jelen lévő képviselője mind a súlyosításra irányuló jogorvoslatot, mind pedig II. r. vádlott vonatkozásában cselekményének emberölés bűntettének kísérleteként való értékelésére irányuló indítványát fenntartotta.

Álláspontja szerint nem csak I. r., hanem II. r. vádlott aktuális tudattartamának át kellett fognia legalább eshetőlegesen, hogy magatartásának eredményeként a sértett halála bekövetkezhet. A támadás folytatásával korántsem saját akaratából hagyott fel, erre IV. r. vádlott erőszakos beavatkozása kényszerítette.

Perbeszédében a fellebbviteli főügyészség képviselője utalt arra is, hogy az ügyben kérdésként merülhet fel, miért nem több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt történt a vádemelés.

A megyei főügyészség vádiratában I-II. r. vádlottak ölési cselekményei tekintetében szándékegységre vonatkozó megállapítást nem rögzített, a bűncselekmény elkövetése mindkét vádlottnál az emberölés alapesete, nélkülözi a társtettesi elkövetői alakzatra utalást.

Amennyiben a vád nem tartalmaz a vádlottak között olyan szándékegységre utaló megállapítást, mely mindkét sértett megölésében történő közreműködésben megegyezést, közös akaratot jelent, akkor nem több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérlete miatt történik a vádemelés, hiányzik tehát a minősítés tekintetében a vádlói akarat.

Észlelte a fellebbviteli főügyészség, hogy az elsőfokú bíróság ítélete helyesen állapította meg az egyébként szubszidiárius garázdaság bűntettét a súlyosabban minősülő cselekményekkel együtt I. és II. r. vádlottak esetében, azonban erre vonatkozóan jogi indokolást nem adott.

I-II. r. vádlottak védője elsőként az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a tényállás megalapozatlansága, felderítetlensége és részbeni iratellenessége okán.