A Szegedi Ítélőtábla Pf.20328/2013/3. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 11/B. § (1) bek.] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.328/2013/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla dr. Jávor Ervin ügyvéd által képviselt felperesnek - a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ádám Attila ügyvéd) által képviselt alperes ellen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2013. február 20. napján kelt 1.P.21.978/2012/9. számú ítélete ellen az alperes 11. és 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A peres felek 2008. szeptember 12. napján kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperes 2 089 000 Ft - svájci frankban nyilvántartott kölcsönt nyújtott a felperesnek a szerződésben megjelölt gépjármű megvásárlása céljából. A szerződés szerint a felperes a kölcsön összegét 2008. október 15. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig esedékesen 120, egyenként 35 024 Ft összegű részletben volt köteles megfizetni. A szerződésben rögzítették a felek, hogy megállapodásuk ún. normál devizakonstrukció, amelyben a mértékadó devizanem a svájci frank.

A szerződés részét képezte az alperes HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata, majd annak módosítása következtében a HIT/2008.07.07. számú, illetve a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzata, amely - egyebek mellett - az alábbi fogalom-meghatározásokat tartalmazza.

- I.7. "Normál deviza konstrukció: amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a Kölcsönbevevő a Kamatváltozást és az Árfolyamváltozás I-et a Hitelező Hirdetménye szerint köteles megfizetni, figyelemmel a jelen Üzletszabályzat kamat változására irányadó rendelkezéseire is."

- I.22. "Mértékadó árfolyam: a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján."

- 2 -

- I.23.a.) "Árfolyamváltozás I.: a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet:

Árfolyamváltozás I. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) - 1)."

A felperes a kölcsönszerződés egyes szerződési feltételei érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet, így kérte megállapítani egyebek mellett, hogy érvénytelen az üzletszabályzat azon kikötése, amely a kölcsön összegét a deviza vételi árfolyamon állapította meg, míg az általa fizetendő törlesztő részletek forint összegét az alperes által alkalmazott deviza eladási árban határozta meg. Kifogásolta továbbá, hogy a szerződés a kölcsön, illetve a törlesztő részletek összegét svájci devizanemben nem határozta meg, így álláspontja szerint közöttük e tartalommal kölcsönszerződés nem jött létre. Hivatkozott továbbá az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogosultságát biztosító szerződési feltétel semmisségére. Kérte megállapítani, hogy az erre vonatkozó szerződési feltételek semmisségük okán a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelentenek ránézve fizetési kötelezettséget.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, de érdemben is vitatta a keresetet. A különnemű devizaárfolyamok alkalmazásával kapcsolatos védekezésében előadta, hogy a kölcsönszerződésben feltüntetett tőketartozásnak megfelelő összegű svájci frank hitelt vett fel a refinanszírozó bankjától a kölcsön folyósítása érdekében. Ennek a kölcsönnek a forrása svájci frank volt, azt át kellett váltani a felperessel kötött szerződés alapján történő tranzakció lebonyolításához forintra, ami indokolttá teszi a különnemű árfolyam alkalmazását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek között 2008. szeptember 12. napján létrejött kölcsönszerződés részét képező HITGd.2009.08.01. számú üzletszabályzat I.23.a. pontjában foglalt azon rendelkezése, amely szerint árfolyamváltozás I. alkalmazásakor a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam alapján határozta meg a kamatkülönbözetet, semmis. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 84 000 Ft, az alperest pedig 41 300 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. Megalapozatlannak találta a megállapítási kereset jogszabályi feltételei hiányával kapcsolatos alperesi érvelést. A felperes által a per tárgyává tett szerződési feltételek közül a kölcsön törlesztő részleteinek deviza eladási árfolyamon történő elszámolására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségét találta megállapíthatónak. Rámutatott, a felek között deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján a felperesnek tudatában kellett lennie, hogy az alperes a szerződéskötéskori árfolyamhoz képest az aktuális törlesztéskori árfolyamon számolja el a teljesítést. Ez az ún. árfolyamkockázat a kölcsönvevőt terheli ugyan, az azonban nem terjed ki arra is, hogy az alperes a kölcsön

- 3 -

Pf.II.20.328/2013/3. szám

folyósítását megelőzően milyen forrásból és milyen feltételek mellett szerzi be a devizát, továbbá arra sem, hogy a törlesztett kölcsön összege mögötti fedezetül állított deviza sorsa hogyan alakul. Kiemelte, a felek között egyetlen ügylet jött létre, a deviza alapú kölcsönszerződés. Annak alapján az alperes a felperes részére nem bocsátott devizát rendelkezésre, deviza adásvétel nem történt, ezért nem kerülhet sor a folyósításkor a vételi, a törlesztéskor az eladási árfolyam közötti árrés alkalmazására. Az ilyen tartalmú kikötés sérti a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit, hiszen a szerződésben kikötött feltétel alapján a felperes változatlan devizaárfolyam mellett is a folyósított hitel összegénél lényegesen magasabb összeg visszafizetésére lenne köteles. E szerződési feltétel alapján lényegében az alperes ugyanazért a szolgáltatásért kétszeres ellenszolgáltatást követel és kap, amely nyilvánvalóan egyoldalú előnyt biztosít részére, míg a fogyasztó oldalán indokolatlan hátrány keletkezik. Ezért e szerződési kikötés tisztességtelen, következésképp semmis. A kölcsönösszeg, mint pertárgyérték alapján rendelkezett az illeték viseléséről a pervesztesség arányában.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen kérte a per tárgyalásának a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052/2012/7. számú ítélete elleni felülvizsgálati eljárás során a Kúria által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig történő felfüggesztését arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság a Szegedi Ítélőtábla fenti ítéletében foglaltakra utalással, és az ott írtakkal megegyező indokolással mondta ki a perbeli üzletszabályzat I.23. a) pontjának tisztességtelenségét. Másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset teljes egészében történő elutasítását kérte, míg harmadlagos fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítására irányult. Álláspontja szerint a 2008. szeptember 12-én kötött szerződés tekintetében tévesen alkalmazta az elsőfokú bíróság a Ptk. 209. § (4) bekezdésének rendelkezését, mivel az csupán 2009. május 22. napjától lépett hatályba. Előadása szerint deviza alapú finanszírozásnál a hitelező a kihelyezett összeg mértékadó devizanemével egyező devizanemű refinanszírozási hitelt vesz igénybe, azaz közgazdaságilag a kihelyezések mögött a mértékadó devizanemmel egyező devizanemű forrás áll. Mivel a refinanszírozási hitel deviza kamata lényegesen alacsonyabb, mint a forint alapú hiteleké, az ügyfél, jelen esetben a felperes a forint alapú hitelhez képest alacsonyabb kamatteher mellett juthat finanszírozáshoz. Annak, hogy az árfolyamváltozás meghatározása során a hitelező eladási árfolyamot alkalmaz, az az indoka, hogy a refinanszírozási hitelt annak meghatározott devizanemében kell törleszteni, de mivel az ügyfelek fizetési kötelezettségeiket forintban teljesítik, a törlesztéshez szükséges devizaösszeg eladási árfolyam alkalmazásával kerül forintban meghatározásra. Utalt arra, a bírói gyakorlat elismerte, hogy a deviza alapú hiteleknél forintban történik a folyósítás és törlesztés, a nyilvántartás és az elszámolás pedig a mértékadó devizanemben. A nyilvántartás és az elszámolás