A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.147/2013/28. számú határozata kártérítési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 54. §, 179. §]

éíááéááéöÉőáÉőéáíááóööíA Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Dobrovóczky István ) ügyvéd által képviselt felperesnek – a dr. Rafael Károly ügyvéd által képviselt Nógrád Volán Zrt. alperes ellen – munkavállalói kártérítés megfizetésére kötelező munkáltatói határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000.- Ft + ÁFA azaz ( húszezer forint plusz áfa ) perköltséget.

Az állam által előlegezett 15.000.- Ft, (azaz tizenötezer forint) illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Balassagyarmati Törvényszékhez címezve a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 egyező példányban, írásban benyújtani.

I n d o k o l á s:

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes a 2009. 12. 21. napján kelt keresetlevél 1. sz. mellékleteként csatolt munkaszerződés okirat szerint határozatlan időre kinevezett munkavállalója az alperesnek 2009.12.22. napjától.

Felperesi munkavégzés helye Salgótarján, a munkaköre autóbusz vezető, FEOR szám szerint 8357.

A felperesi munkaszerződéshez csatolt munkaköri leírás szerint a munkaköre betöltéséhez szükséges személyi követelmények: 8 általános iskolai végzettség, 21. betöltött év, D kategóriás érvényes vezetői engedély és belföldi autóbusz vezetői szolgáltatói igazolvány, egészségügyi II. orvosi alkalmasság, PÁV I- II. minősítés, hatósági erkölcsi bizonyítvány, alperesnél elvégzett foglalkozási alkalmassági vizsgán alkalmas minősítés.

A munkaköri leírás és a munkaszerződés szerint a felperes vonatkozásában a munkáltatói jogkört gyakorló vezető P R üzletág vezető.

Fenti okiratokat az alperes ellenjegyezte cégszerűen, azt felperes aláírta.

Az alperes a 2013.04.03. napján kelt K. 67/2013/2. sz. határozattal az Mt. 179.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás, valamint a Kollektív Szerződés (KSZ) 52/a. pontja értelmében 150.000,-Ft forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat tartalmazta a jogorvoslati tájékoztatást.

A határozat indokolási részének tényindokolásában rögzítésre került, hogy a 2013.04.03-án felvett jegyzőkönyvből, valamint a sérülési jegyzőkönyvből megállapításra került, hogy a felperes a frsz-ú autóbuszt 2012.11.19-én járatvégzés közben ... külterületén megrongálta. Az ... előtt található hidat félpályán lezárták és csak egy nyomsávon lehetett közlekedni. Ahogyan haladt a nyomsávban az autóbusz rábillent a híd korlátjára és kitörött a középső ajtó mindkét üvege. Ezzel 260.151.-Ft kár keletkezett.

A határozat tényindokolása szerint a felperes nem az út és látási viszonyoknak megfelelően közlekedtette a fenti autóbuszt.

Felperes a felelősségét a balesetért nem ismerte el.

A határozat szerint a KSZ 52/ a. értelmében a közúti eseménnyel összefüggésben keletkezett kárnál a kártérítés mértéke a munkavállaló 6 havi távolléti díjának erejéig, de a KSZ 54. pontja értelmében legfeljebb 150 ezer forintig terjedhet az ilyen típusú munkáltatói igényérvényesítés esetén.

A kártérítési határozat a felperes családi és szociális körülményeit figyelembe véve 6 havi részletfizetést engedélyezett.

A határozatot a felperes átvette, azt az alperes ellenjegyezte, P R üzletág vezető írta alá.

A fenti határozattal szemben felperes jogi képviselővel eljárva kereseti kérelmet nyújtott be, amelyben joglap hiányában kérte azt hatályon kívül helyezni és kérte alperest perköltség megfizetésére kötelezni.

Felperes kérte a fenti határozat végrehajtásának felfüggesztését a Pp. 353.§ (2) alapján.

Felperes a keresetlevél történeti leírásában előadta, hogy a baleset napján ...-ról ... irányába közlekedett a ... frsz-ú VOLVO típusú autóbusszal, amikor a hídjavítás miatt félpályás hídon az úthibák, kátyúk okozta egyenletlen útszakaszon az autóbusz egy mélyebb kátyúba haladva a híd fémkorlátjának billent, melynek következtében a középső utasajtó üvege mindkét szárnyából kitört.

A helyszínen próbálta felhívni C P-t, de mivel nem vette fel a telefont, a hídról lehajtva az utasokat elvitte ...re, innen a javító műhelybe, ahol felvették a sérülési jegyzőkönyvet, ( csatolva F/ 2. sz melléklet alatt ).

Kártérítési felelősségét nem ismerte el a felperes, tekintettel arra, hogy a hibás, kátyús, félpályás úton lépésben közlekedve sem volt előre kiszámítható, hogy az autóbusz a kátyúban meg fog billenni.

A határozattal szemben egyeztető eljárást kezdeményezett a felperes, mely eredményre nem vezetett.

Felperes előadta, hogy a fenti útszakaszon esetlegesen bekövetkező kár elhárítása végett nem választhatta az utasok testi épségét veszélyeztető olyan vezetéstechnikai megoldást, mint pl. vészfékezést, ami az utasok biztonságát veszélyeztette volna.

Az úthibák, kátyúk az egyébként szokások manőverezéssel kellő körültekintés mellett sem voltak kikerülhetők. Az adott szituációban úgy közlekedett, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, az áthaladással úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható volt.

Felperes előadta továbbá, hogy a munkáltató a kártérítési határozatban nem jelölte meg, hogy a munkaviszonyból származó mely kötelezettségét szegte meg, amely a kárral okozott összefüggésben áll, illetve nem adta kellő indokát és okát annak, hogy mennyiben nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Felperes a kereseti kérelmében a kártérítés összegszerűségét nem vitatta. Felperes kérte tanúként meghallgatni M S-t aki a baleset napján a járaton utazott.

Felperes jogi képviselővel eljárva az ügyvédi perköltséget a Pp és a vonatkozó IM rendelet alapján kérte megállapítani.

Alperes érdemi ellenkérelmében elutasítani kérte a felperes kereseti követelését jogalap hiányában.

Alperes érdemi ellenkérelmében előadta, hogy a felperes az adott útvonalon rendszeresen közlekedett, a felperesen kívül az adott hídon elszenvedett anyagi káros más balesetet nem jeleztek alperes felé. Alperesi álláspont szerint a felperes akkor járt volna el megfelelően, hogyha nem hajt rá, nem közlekedik a kérdéses útszakaszon és a problémát jelzi a forgalmi szolgálat teljesítőnek.